Vous êtes ici

Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

S'abonner à flux Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)
a kárpátaljai magyar hírportál
Mis à jour : il y a 2 semaines 7 heures

Valóban kibékíthetetlen ellentét van a klímabarát gazdaság és a gazdasági növekedés között?

lun, 25/05/2015 - 10:10

Alapvető félreértés azt gondolni, hogy az éghajlatváltozás kockázatainak csökkentése a gazdaság stagnálásához vezet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy éppen annyira hozhat prosperitást, ha kevés üvegházhatású gázt bocsátunk ki, mint az, ha maradunk a soknál. A kevés szén-dioxid kibocsátásával járó gazdaság előnye tovagyűrűző hatásokban is rejlik: nő az energiabiztonság, tisztább a levegő, javul az egészség – derül ki a MTA folyóirata, a Magyar Tudomány májusi számában közölt elemzésből.

A pénzügyi válságot megelőző időszak viszonylag erőteljes globális gazdasági növekedését az üvegházhatású gázok (GHG) kibocsátásának jelentős növekedése kísérte. Ennek nagy része a fosszilis energiahordozók növekvő felhasználásából származott, de kedvezőtlen hatással volt a mezőgazdaság, az erdők kiirtása és az ipar is. A világ egyelőre meg sem közelíti azt a pályát, amelynek révén a globális felmelegedés – hosszabb távon célul kitűzött – legfeljebb 2°C-os mértéke tartható lehetne. Az üvegházhatású gázok kibocsátása folyamatosan emelkedik, a CO2-szint eddig soha nem tapasztalt mértékű. Következmények: egyre gyakoribb és egyre intenzívebb szélsőséges időjárási események, hosszabb távon extrém mértékű átlaghőmérséklet-emelkedés (3,6-5,3 °C) és tengerszint-emelkedés. Egyre nyilvánvalóbb a klímaváltozás, az extrém időjárási események gazdasági eszközökre, folyamatokra (városokra, ipari infrastruktúrára, mezőgazdaságra, globális kínálati láncokra, energiaellátásra stb.), a globális logisztikai és mobilitási rendszerekre, általában a kibocsátásra, illetve a gazdasági növekedésre gyakorolt hatása.
Az éghajlati változás és a megelőzés növekedési hatásai

A klímaváltozással kapcsolatban felmerülő gazdasági veszteségek becslése meglehetősen változatos eredményekre vezetett: a legújabb elemzésekben az enyhén negatívtól a bruttó hazai termék (GDP) 3-4%-áig terjed. Az OECD elemzései szerint a globális gazdaságban az éghajlati változás miatti veszteség 2060-ig a GDP 0,7-2,5%-a lehet. A jelzett időpontot követően e folyamat erősödhet: az évszázad végéig további 1,5-4,5% lehet a GDP vesztesége. Az Európai Bizottság várakozásai szerint csak a carbon cap (a szén-dioxid-kibocsátás korlátozása) a GDP 0,30-0,7%-át teszi ki 2020-ig. A legtöbb jelentés a GDP 1%-a/év körüli mértékben határozza meg a klímavédelemmel kapcsolatos költségek nagyságrendjét.
Korábbi elemzésekben fentieknél lényegesen magasabb értékek is szerepeltek. A korreláció ugyan meggyőzőnek tűnik, a magyarázat mégis bizonytalan. Egyes szakértők ugyanakkor úgy vélik, hogy a hőmérséklet és a jövedelem változása között statisztikailag kimutatható kapcsolat csak véletlen. A növekedést alapvetően más változók (például: tőke- és tudásfelhalmozás, intézményrendszer, kereskedelempolitika stb.) határozzák meg. Ez a bizonytalanság nemcsak az éghajlat gazdasági fejlődésben betöltött szerepe körül kialakult tradicionális vitát, hanem – szélesebb értelemben – az éghajlatváltozás potenciális hatásairól kialakult jelenlegi vitákat is jellemzi.

Mások először számszerűsítik a különböző éghajlati hatásokat, majd azokat összesítve számítják ki a nemzeti jövedelemre gyakorolt nettó hatást. A klímaváltozással kapcsolatos irodalom ezt a megközelítést részesíti előnyben, különösen az üvegházhatású gázok kibocsátását illetően. E megközelítés kétségtelenül hasznos, ám alkalmazása során komoly kihívásokkal kell szembesülnünk. Az éghajlat számos mechanizmus révén befolyásolhatja a gazdasági teljesítményt. Még ha számba is tudjuk venni, és meg is értjük az összes mechanizmust, akkor is további nehézségek várnak ránk: meg kellene határozni, hogy a mikroszintű hatások hogyan lépnek egymással kölcsönhatásba, hogyan összegződnek, hogyan alakítják a makrogazdasági teljesítményeket.

Fentiektől több tekintetben eltérő (viszonylag új) megközelítéssel találkozhatunk Melissa Dell, Benjamin F. Jones és Benjamin A. Olken 2008-as, illetve 2012-es tanulmányaiban. Az egyes országokban az elmúlt 50 év hőmérsékletingadozásait alapul véve határozták meg a hőmérséklet nemzeti jövedelemre gyakorolt hatásait. A hőmérséklet potenciálisan két módon lehet hatással a gazdaság teljesítményére:

befolyásolja a kibocsátás (output) szintjét (például a mezőgazdaságban a hozamokat), vagy
befolyásolhatja a gazdaság növekedési potenciálját is, például a termelékenység növekedését meghatározó beruházásokra vagy intézményekre gyakorolt hatások révén.
A kettő közötti különbség különösen fontos, ha a hőmérséklet tartós változása várható: vajon az átlaghőmérséklet 1 °C-os növekedése az egy főre jutó jövedelmet (a jövedelem szintjét) csökkenti 1,1 százalékponttal, vagy a növekedés ütemét mérsékeli évről évre 1,1 százalékponttal. Az elemzés szerint a magasabb hőmérséklet a szegény országokban nem egyszerűen a kibocsátás szintjét, hanem a növekedés ütemét is csökkenti. Mivel idővel a kismértékű növekedési hatásoknak is komoly következményei lehetnek (ha azok középtávon is fennmaradnak), a tartós hőmérsékletemelkedés nagyon jelentős hatásokkal járhat.

Az egyik legkézenfekvőbb következmény a mezőgazdasági kibocsátás csökkenése. Az elemzések ugyanakkor rámutatnak, hogy a forróság az ipari termelésre és az aggregált beruházásra is hatással van. Egyes kutatások szerint még a tudományos publikációk száma is csökken a forró években, ami arra utal, hogy a magasabb hőmérséklet gátolhatja az innovációs tevékenységet. Úgy tűnik továbbá, hogy a magasabb hőmérséklet a politikai instabilitás irányába hat. A fentebb említett hatások zöme kívül esik az elsősorban a mezőgazdaságra fókuszáló klímaváltozási tanulmányok hatókörén. Ugyanakkor a szélesebb összefüggések segíthetnek megmagyarázni, hogy a hőmérséklet változása miért, s milyen mechanizmus révén járhat a növekedési ütem (és nemcsak az output szintjének a) csökkenésével.

Kevésbé vizsgált terület a szélsőséges időjárási viszonyok hatása az energiaellátásra. A klímaváltozás hatással lehet a fosszilis üzemanyagokkal működő, illetve a nukleáris erőművekre, amelyekben folyamatosan hűtővízre van szükség a többlethő semlegesítése, másrészt a turbinák meghajtásához szükséges gőz fejlesztése miatt. Magas vízhőmérséklet és alacsony vízszint esetén komoly zavarok keletkezhetnek, milliók maradhatnak áram nélkül. A klímaváltozás következtében gyakoribbá és intenzívebbé válnak a szélsőséges időjárási viszonyok (pl. hőhullámok, vízhiány). Ez problémákat okozhat a nukleáris (és víz-) erőművek működésében. Az energiainfrastruktúra kialakítása során ezért különös figyelmet kell fordítani e hatásokra, hiszen az új projekteket gyakran csak ötven év múlva, vagy még később helyezik üzembe.

A klímaváltozás elleni küzdelem többletterhet ró (elsősorban az energia ártámogatás-csökkentése, majd -megszüntetése következtében) a háztartásokra – különösen az alacsony és közepes jövedelmű családokra. Az ipari energiaárak emelkedése vagy a magas szén-dioxid-kibocsátású energiahordozók (például szén) árának a változása hatással lehet a vállalatok versenyképességére, egyes esetekben leépítésekhez, munkahelyek megszüntetéséhez vezethet.

A korábbi adatokon és reakciókon alapuló elemzés megbízhatósága természetesen erősen függ attól, hogy a hőmérsékleti sokkokra adott korábbi reakciók mennyire jól jelzik előre a gazdaság potenciális jövőbeni reakcióit. Amennyiben a hőmérsékletváltozás mértéke jelentősen meghaladja a korábban tapasztalt szintet, nemlineáris összefüggések jelentkezhetnek.

A legtöbb előrejelzés szerint az összesített hatások hosszabb távon akár nettó nyereséggé is alakulhatnak, például akkor, ha a kezdeti beruházások eredményeként javul az energiahatékonyság, csökken az energiára fordított költség. Ezek a költségbecslések olyan modelleken alapulnak, amelyek ugyan figyelembe veszik a technológiaváltozás miatti költségcsökkenést, ám azok mértékét illetően bizonytalanok.

A klímaváltozás alapvető hatással van a növekedési kilátásokra, a fejlődési út pedig meghatározhatja a jövő éghajlatát.

Közlekedési baleset Beregszászban

lun, 25/05/2015 - 10:02

Május 22-én egy Zsiguli (VAZ 21O6) márkájú gépkocsi összeütközött egy teherautóval a város központjában, a Bohdan Hmelnickij úton – adta hírül a Novini Zakarpattya a Beregszasz News hírportálra hivatkozva.
A baleset következtében a Zsiguli sárvédője erősen megrongálódott. Személyi sérülés nem történt.

Kárpátalja.ma

Könyvajánló: Néprajzi látóhatár

lun, 25/05/2015 - 10:00

Keményfi Róbert szerk.: Néprajzi látóhatár. Ethnologic Horizons. 2012/1-2. szám

Folyóiratunk a térségünkben együtt élő nyelvi, etnikai, vallási közösségek tárgyi-szellemi hagyatékát elemző, az asszimilációs, akkulturációs, integrációs folyamatokat értelmező írásoknak biztosít többnyelvű fórumot. Nem csupán térbeli és tárgyköri változatossággal, hanem különböző generációs nézőpontból mutatja be a folytonosan alakuló Közép-Európa néprajzi örökségének jelentéseit. A tematikus tartalommal megjelenő egyes számainkban kiemelten foglalkozunk egy-egy szórványközösség kultúrájának több tudományágát átfogó megközelítésével.
A folyóirat 2012 év 1. és 2. száma Kárpátalját mutatja be.

Erdélybe utazik a Budapest Bábszínház

lun, 25/05/2015 - 09:29

Erdélybe utazik a Budapest Bábszínház: a Tíz emelet boldogság című előadást szerdán és csütörtökön két városban, három alkalommal játssza a társulat.

Mint írják, május 27-én Marosvásárhelyen, az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínházban vendégszerepel a Tíz emelet boldogság, majd másnap Csíkszeredában, a harmadik alkalommal megvalósuló Lurkó Fesztiválon két alkalommal látható a produkció, amelynek tucatnyinál több szereplőjét Hannus Zoltán kelti életre – közölte a színház az MTI-vel.
Az öt éves kortól ajánlott Tíz emelet boldogság a szombathelyi Mesebolt Bábszínházzal koprodukcióban készült, budapesti bemutatója 2014. március 20-án volt. Az előadás Gimesi Dóra azonos című meséjéből készült, amelyet Veres András adaptált színpadra, rendezője Kovács Petra Eszter, a bábokat Bartal Kiss Rita, a díszletet Grosschmid Erik tervezte, a zenét Teszárek Csaba szerezte.
A produkciót a 2013/2014-es évadban jelölték a Színikritikusok Díjára a legjobb gyerek- és ifjúsági előadások kategóriájában, az előadásban nyújtott teljesítményéért a Magyarországi Bábszínházak XII. Találkozóján Hannus Zoltán a Magyar Bábművészek Szövetségének különdíját kapta.
A Csíki Játékszín és a Kortina Egyesület által megszervezett 3. csíkszeredai gyermek- és ifjúsági színházi találkozó május 26. és 31. között zajlik magyarországi, valamint erdélyi magyar és román bábtársulatok részvételével. A Lurkó Fesztiválon három magyarországi és öt erdélyi színház vesz részt tizenegy produkcióval. Az előadásokat szakmai program is kíséri, ennek keretében a Budapest Bábszínház dramaturgja, Gimesi Dóra is előadást tart a meseadaptáció és a mesedramaturgia kérdéseiről.

Könnyed nagybégányi győzelem az Obolony ellen

lun, 25/05/2015 - 09:17

Nehéz feladat várt az FC Nagybégányra a megyei labdarúgó-bajnokság felső osztályának 3. fordulójában. A szezont vereséggel kezdő nagybégányi gárda a nagyszőlősiek felett aratott idegenbeli győzelem után az eddig hibátlan mérleggel rendelkező FC Obolonyt látta vendégül. A két csapat összecsapásának első félideje kevés izgalmat és még annál is kevesebb helyzetet hozott. A szünetig eltelt időben a vendégek saját térfelükre visszahúzódva igyekeztek lezárni a területet a hazaiak villámléptű támadói előtt, várva egy-egy gyors kontra lehetőségét. A betömörülő huszti védelemmel nem igazán tudott mit kezdeni TaraszVajdanics legénysége, amelyből egyedül Zsarenko és Harsányi volt képes helyzetbe kerülni, ám egyikük próbálkozása sem járt sikerrel. Az Obolonyból az első 45 percben egyedül Brajer tudott valamit hozzátenni a támadójátékhoz, de a játékos-edző remek passzaival nem tudtak élni a csatárok. A szünetre így 0:0-val vonultak az öltözőbe a csapatok.
A térfélcserét követően aztán beindult a gólgyártás, a 47. percben egy szöglet után a vendégvédők által kivágott labdát Krjoka előbb mellre vette, majd kapásból az ellenfél kapujába bombázta azt. A vezető találat után még egy lapáttal rátett a hazai csapat, amely az 55. percben már a második találatát is megszerezte. Ekkor a huszti védők bizonytalanságát Zsarenko használta ki és lőtt a hálóba. Az újabb gól után visszahúzódott saját térfelére a nagybégányi alakulat, átengedve ezzel a területet az ellenfélnek. Az idő múlásával a szépítés érdekében egyre fejetlenebbül kitámadó vendégek azonban ráfizettek fegyelmezetlenségükre. A 71. minutumban egy eladott labda után gyors kontrát vezettek a hazaiak, amelynek a végén Verőci egy az egyben találta magát a huszti kapussal. A házigazdák gólzsákjának próbálkozását ugyan még hárítani tudta Bucsok, ám a kipattanóra érkező Zsarenkóval szemben már ő is tehetetlen volt. A harmadik találat után mindkét oldalon érezték, hogy végleg eldőlt a három pont sorsa, ám a hazaiak tartogattak még egy utolsó meglepetést szurkolóiknak. A 91. percben Babics futott el a szélen és lőtte középre a labdát, amelyet Orosz a huszti védőket megelőzve a kapuba jutatott.
A mondhatni hazai környezetben elveszített kupadöntő után a játéknapon Dédának az FC Polena otthonában kellett kárpótolnia szurkolóit. Ha az előzetes latolgatásoknál azt vesszük figyelembe, hogy a címvédő a felső osztály újoncát fogadja, akkor egyértelmű, melyik csapat az esélyes, ám ha az idei szezonban elért eredményeket és a két csapat játékosállományát hasonlítjuk össze, akkor már a beregvidéki gárda javára billen a mérleg nyelve. A két csapat összecsapásának különös pikantériát adott, hogy a tavalyi bajnokcsapat három oszlopos tagja Kohan, Szlavik és Béres ezúttal a dédaiak mezében futott ki a polenai stadion gyepére. A találkozó első perceiben Hidi István legénysége lépett fel támadólag, ám a játékrész derekához érve – túlélve a vendégrohamokat– a hazaiak fiatal csapata előbb kiegyenlítette a játékot, majd szép lassan átvette annak irányítását. A félidő második felében inkább már a dédai térfélen folyt a játék, de a fegyelmezetten játszó „tóparti” védelmen rendre elhaltak a polenai támadások. A játékrész legnagyobb helyzete is a vendégek nevéhez fűződött: a hazai Portás mezőnybeli könnyelműségét Barta kihasználva leszerelte Holovnyicsot, ám ezután érthetetlen módon nem találta el az üres kaput.
A gólnélküli első félidő után hazai támadásokkal indult a második, ám az 50. perctől lassan magához ragadta a kezdeményezést az FC Déda, amelyből főként Barta és Kohan jeleskedett támadásban. A 70. percben aztán ismét változott a játék képe, újból a házigazdák akarata kezdett érvényesülni a pályán. Az utolsó tíz percben még egy nagy rohamot indított a győzelem megszerzésének érdekében az FC Polena, de az egész mérkőzésen hibátlanul működő dédai védelmet nem tudta feltörni a címvédő, így a találkozó gólnélküli döntetlennel ért véget.
Nem sikerült viszont a pontszerzés a fordulóban a harmadik beregvidéki gárdának, az FC Beregszásznak, amely a sereghajtó és eddig pont nélkül álló FC Técsőt látta vendégül. Pedig a két újonc összecsapása jól indult a Vérke-partiak számára. Az első negyedóra folyamán Kész, Varga és Kovtun is helyzetbe került, de egyikük sem tudott élni a kínálkozó lehetőséggel. A 15. percben aztán még egy ziccert elpuskázott az FC Beregszász, Popovics távoli bombája után a kipattanót Varga lőtte a kapu mellé. A félidő derekához érve szép lassan kijött a szorításból a vendéggárda, amely a folytatásban az irányítást is átvette. Ezt jól jelezte, hogy a hazai kapuban Béresnek egyre többször kellet játékba avatkoznia. Sőt a 24. percben a szerencsére is szüksége volt a házigazdáknak ahhoz, hogy megőrizzék kapujuk érintetlenségét. Ekkor a csereként beálló Viscsák hibázott óriásit, aminek következtében az ex-beregszászi Predcsuk egy az egyben vezethette a hazaiak kapusára a labdát. A técsői támadó lövése ugyan túljutott Béresen, de végül a kapufán landolt. A szünetig hátralévő időben teljesen szétesett a házigazdák játéka, rá sem lehetett ismerni az első negyedórában látott csapatra.
A térfélcserét követően ismét hazai helyzeteket láthatott a barátság stadion közönsége, de ezek egyikéből sem született gól. Sőt a 72. percben megszerezték a vezetést a vendégek. Egy remek indítás után a lesen álló Predcsuk elengedte a labdát a szabályosan érkező Dudurának, így az egy az egyben találta magát Béressel. A támadó és a hálóőr csatája előbbi győzelmével zárult. A bekapott gól megfogta a hazaiakat, akik három perc elteltével újabb gólt kaptak. A Vérke-parti védelem megingását kihasználva Predcsuk duplázta meg csapata góljainak számát. A hátralévő időben ugyan Tar Lajos fiai mindent megtettek a pontszerzés érdekében, de a rendkívül taktikusan játszó vendégek nem hagytak esélyt, így a végeredmény meglepetésre 2:0-s técsői győzelem lett.
A Kárpátalja kupa elhódítása után a megyei pontvadászatban is tovább folytatta remek szereplését az FC Ungvár. Ivanyica mester tanítványai ezúttal egyik mumusuknak az FC Borzsavának az otthonában nyertek 1:0 arányban. A forduló rangadóján a tavalyi szezon ezüst- és bronzérmese mérte össze tudását. A sokak által várt mérkőzésen végül a hibátlan mérleggel rendelkező házigazda szerednyeiek minimális különbséggel, 1:0-ra legyőzték Nagyszőlős legjobbjait. A hétvége utolsó mérkőzésén két nyeretlen gárda, a Buzsora és a DJFK Munkács csapott össze. S bár a mérkőzésen a vezetést a házigazda ilosvaiak szerezték meg, a végén mégis a vendég Latorca-partiak diadalmaskodtak 3:2-re.

Az ificsapatok eredményei a fordulóból:
FC Beregszász– FC Técső 2:0
FC Borzsava Dolha 2:1– FC Ungvár 2:2
FC Polena– FC Déda 8:0
FC Ilosvai Buzsora– DJFK Munkács 3:1
FC Nagybégány – FC Obolony Huszt 0:1
FC Szerednye – Nagyszőlősi FC 4:2

Az alsó osztály eredményei a második fordulóban, zárójelben az ificsapatok:
Nyugati csoport:
FC Borhalom– FC Kárpáti Perecseny4:1 (0:3)
FC Nevicke– FC Baranya 0:2 (1:0)
FC Kárpáti Felsőkerepec– FC Beregrákos0:2 (0:3)
FC Lokomotiv Csap – FC Szokil Kincses 4:1 (1:1)
FC Vityáz Koncháza – FC Nagyberezna3:1 (1:1)

Keleti csoport:
FC Visk–FC Kárpáti Rahó 1:1 (1:3)
FC KopányFelsőveresmart–FC SztartÖtvösfalva4:1 (4:0)
FC Kökényes–FC ViktórijaTiszafejéregyház1:1 (0:4)
FC Dombó –FC KiszvaKaszómező3:2 (0:0)
FC HoverlaKőrösmező –FC Irhóc4:1 (5:1)

Tabella felsőosztály

№ Név Mérkőzés GY D V Pont 1 FC Ungvár 3 3 0 0 9 2 FC Szerednye 3 3 0 0 9 3 FC Nagybégány 3 2 0 1 6 4 FC Obolony Huszt 3 2 0 1 6 5 DJFK Munkács 3 1 2 0 5 6 FC Déda 3 1 1 1 4 7 FC Técső 3 1 0 2 3 8 FC Beregszász 3 1 0 2 3 9 FC Polena 3 0 2 1 2 10 Nagyszőlősi FC 3 0 1 2 1 11 FC Ilosvai Buzsora 3 0 1 2 1 12 FC Borzsava Dolha 3 0 1 2 1

 

Tabella felsőosztály ificsapatok

№ Név Mérkőzés GY D V Pont 1 FC Szerednye 3 3 0 0 9 2 FC Polena 3 2 1 0 7 3 FC Ungvár 3 2 1 0 7 4 FC Borzsava Dolha 3 2 1 0 7 5 FC Obolony Huszt 3 2 0 1 6 6 FC Beregszász 3 2 0 1 6 7 FC Ilosvai Buzsora 3 1 1 1 4 8 Nagyszőlősi FC 3 0 2 1 2 9 FC Nagybégány 3 0 1 2 1 10 DJFK Munkács 3 0 1 2 1 11 FC Técső 3 0 0 3 0 12 FC Déda 3 0 0 3 0

 

Tabella alsóosztály nyugati csoport

№ Név Mérkőzés GY D V Pont 1 FC Beregrákos 3 3 0 0 9 2 FC Lokomotiv Csap 3 3 0 0 9 3 FC Szokil Kincses 3 2 0 1 6 4 FC Baranya 3 2 0 1 6 5 FC Kárpáti Perecseny 3 2 0 1 6 6 FC Vityáz Koncháza 3 1 0 2 3 7 FC Borhalom 3 1 0 2 3 8 FC Nagyberezna 3 1 0 2 3 9 FC Nevicke 3 0 0 3 0 10 FC Kárpáti Felsőkerepec 3 0 0 3 0

 

Tabella alsóosztály nyugati csoport ificsapatok

№ Név Mérkőzés GY D V Pont 1 FC Kárpáti Perecseny 3 2 1 0 7 2 FC Nevicke 3 2 1 0 7 3 FC Borhalom 3 2 0 1 6 4 FC Lokomotiv Csap 3 1 2 0 5 5 FC Beregrákos 3 1 1 1 4 6 FC Szokil Kincses 3 1 1 1 4 7 FC Vityáz Koncháza 3 0 2 1 2 8 FC Nagyberezna 3 0 2 1 2 9 FC Baranya 3 0 1 2 1 10 FC Kárpáti Felsőkerepec 3 0 1 2 1

 

Tabella alsóosztály keleti csoport

№ Név Mérkőzés GY D V Pont 1 FC KopányFelsőveresmart 3 2 1 0 7 2 FC Irhóc 3 2 0 1 6 3 FC HoverlaKőrösmező 3 2 0 1 6 4 FC Kárpáti Rahó 3 1 2 0 5 5 FC Visk 3 1 1 1 4 6 FC SztartÖtvösfalva 3 1 1 1 4 7 FC KiszvaKaszómező 3 1 0 2 3 8 FC  Dombó 3 1 0 2 3 9 FC ViktórijaTiszafejéregyház 3 0 2 1 2 10 FC Kökényes 3 0 1 2 1

 

Tabella alsóosztály keleti csoport ificsapatok

№ Név Mérkőzés GY D V Pont 1 FC HoverlaKőrösmező 3 3 0 0 9 2 FC KopányFelsőveresmart 3 3 0 0 9 3 FC SztartÖtvösfalva 3 2 0 1 6 4 FC ViktórijaTiszafejéregyház 3 1 1 1 4 5 FC KiszvaKaszómező 3 1 1 1 4 6 FC Kárpáti Rahó 3 1 0 2 3 7 FC Irhóc 3 1 0 2 3 8 FC Kökényes 3 1 0 2 3 9 FC Visk 3 0 1 2 1 10 FC Kárpáti Dombó 3 0 1 2 1

Kárpátalja.ma

2015. május 25., Pünkösdhétfő

lun, 25/05/2015 - 00:00
Névnap Orbán – latin eredetű; jelentése: városi, finom, művelt, udvarias ember. Idézet „Érdekes dolog a lelki sebeknél, hogy sokkal lassabban gyógyulnak, mint a testiek. (…) Néha úgy tűnik, hogy a fájdalmunk (vagy a félelmünk) időtlen. A lélek emlékezete mélyebb és valóságosabb, mint a testé.”

Müller Péter

NÉPI KALENDÁRIUM:

Orbán napja

Orbánt a néphagyomány a fagyosszentek közé sorolja. Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt a leginkább, ezért sokfelé szobrot emeltek számára a szőlőben, és Orbán-napon körmenetben keresték fel. A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy védelmét és a bő termés biztosítását várták tőle.

Magyar Néprajz VII.

 

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Erdélyi Béla (Hátmeg, 1891. május 25. – Ungvár, 1955. szeptember 19.) Festőművész, a kárpátaljai festőiskola egyik megalapítója. Másodéves rajztanár-jelöltként Budapesten figyeltek fel tehetségére. 1913-ban állami ösztöndíjjal a kecskeméti művésztelepre került, ahol Olgyay Ferenc és Iványi-Grünwald Béla voltak a mesterei. A rajztanárképző elvégzése után négy évet Münchenben töltött, majd egy évig Olaszországban folytatta tanulmányait. Innen Lengyelországba, majd Svájcba és Párizsba ment, ahol a gargilesse-i művésztelepen a modern francia festőkkel dolgozott hosszabb ideig. 12 éves külföldi tartózkodás után tért haza, egyszerű középiskolai rajztanárnak. Előbb Munkácson, majd Ungváron dolgozott. Ekkor már több kiállítás volt mögötte: 1913-ban Budapesten az Akadémián, 1923-ban Münchenben a Glastpalastban., 1927-ben Prágában, 1928-ban Olmützben, 1930-ban Párizsban a Champs Eysées-n. 1931-ben Ungváron megalakult a Kárpátaljai Képzőművészek Egyesülete, amelynek alapítói Erdélyi, Boksay, Cupal, Kaigl és Ozsdian voltak. Az egyesület 1944 végéig működött. Utódja az Ukrajnai Képzőművészeti Szövetség kárpátaljai tagozata lett, amelynek Erdélyi volt első, létrehozó elnöke.  Ungváron képzőművészeti főiskolát alapított, amelynek szintén ő lett az első rektora.  A főiskola hamarosan megszűnt, a helyette megalakult iparművészeti szakiskolát szintén Erdélyi igazgatta. Szeretett volna „Kárpátaljai Barbizont” teremteni. 1949-ben azzal vádolták meg, hogy a képzőművészetben kozmopolita nézeteket követ, ezért megpróbálták tevékenységében akadályozni.

Festészetében egy-egy részleten keresztül a természet lényegének megragadására törekedett. Hagyatéka Kárpátalja szellemi értékeinek egyik legnagyobb kincse. Egykori ungvári lakóházának falán emléktáblát helyeztek el. Legismertebb  alkotásai: Sz. A arcképe; Zádor Dezső zeneszerző képmása; XX. század; Mezei virágok; Csendélet kancsóval; Udvarrészlet; Ung-völgy; Nevicke; Latorca-kanyar; Volóc.

 

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

-         Budapesten rendezik meg a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszust (1938).

-         Megjelenik Ilosvai Selymes Péter Az híres Toldi Miklósnak jeles cselekedeteiről c. széphistóriája (1574).

 

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

ISTEN DICSŐÍTÉSÉNEK FONTOSSÁGA (2)

„Áldom az Urat mindenkor, állandóan őt dicséri szám.” (Zsoltárok 34:1)

Jób könyvében olvashatunk a víz körforgásáról: „… összegyűjti a vízcseppeket, a felhőből esőt szitál, amelyet a fellegek árasztanak, bőségesen hullatnak az emberre. Értheti-e valaki, miért terül szét a viharfelhő, miért dörög annak sátra?” (Jób 36: 27-29). Van ennek az igének egy szellemi párhuzama is, amit így értelmezhetünk: ahogy dicsőítésünk párája felszáll Istenhez, úgy formálódik ki jelenlétének felhője, és kezdenek ránk záporozni áldásai. Néha úgy jövünk el az istentiszteletről, hogy „ez egy száraz prédikáció volt.” A gond nem az, hogy az istentisztelet száraz, a hallgatói szárazak! A dicsőítésben mi a kezdeményezők vagyunk, Isten pedig válaszol. „Fölállt az oltártól keletre valamennyi énekes lévita… és velük együtt százhúsz harsonát fújó pap. A harsonásoknak meg az énekeseknek egyaránt az volt a tisztük, hogy összehangolva zengjék az Úr dicséretét és magasztalását. Amikor hangosan szóltak a harsonák, a cintányérok és a hangszerek, és dicsérték az Urat, mert ő jó, és örökké tart szeretete, akkor a házat felhő töltötte be, úgyhogy a papok a felhő miatt nem tudtak odaállni, hogy szolgálatukat végezzék, mert az Úr dicsősége betöltötte az Isten házát.” (2Krónikák 5:12-14). Nem szeretnél te is részt venni egy ilyen istentiszteleten? Egyszer egy gazdag ember egy ötszázast dobott a perselybe a templomban, majd egész hazafelé vezető úton arról panaszkodott, hogy az istentisztelet nem nyújtott neki semmit. Fia, aki végig vele volt, ezt mondta: „Gondolom, ez csak azt bizonyítja, hogy amire nem fordítunk sokat, abból nem is nyerünk sokat.” Ahhoz, hogy áldásokat nyerj, érdemes elgondolkoznod ezen: a dicsőítés nem csupán Isten javára van, neked is hasznos!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

 

Szent Orbán püspök, vértanú

I. Orbán volt a 17. pápa. 222 és 230 között uralkodott.

Hivatalát akkor töltötte be, amikor a Római Birodalom békés császára, Alexander Severus uralkodott. Valószínűleg Rómában született, Euszebiosz is megemlíti történeti művében. Ezeken kívül azonban alig tudunk mást I. Orbánról.

A katolikus egyház Breviáriuma arról ír, hogy I. Orbán jelentős erőfeszítéseket tett a vallás kiterjesztése érdekében, így sok embert térített meg. Ezek közé tartozott Valerianus, Szent Cecília férje és saját bátyja, Tiburtius.

Ugyanebből a forrásból tudjuk, hogy I. Orbán valószínűleg vértanúhalált halt, és a Coemetarium Praetextati-ban temették el. Ünnepét május 25 -én tartják. A szőlő, a szőlőművelők védőszentjeként tisztelik.

bacskaplebania.hu

 

Magyar film kapta a zsűri Nagydíját a cannes-i filmfesztiválon

dim, 24/05/2015 - 20:45

Nemes Jeles László filmje, a Saul fia kapta a második legjelentősebb díjat, a zsűri Nagydíját a 68. cannes-i filmfesztiválon vasárnap este a Joel és Ethan Coen vezette zsűritől.

Az auschwitzi koncentrációs táborban játszódó magyar versenyfilm szombaton megkapta a Nemzetközi Filmkritikusok Szövetségének (FIPRESCI) díját is.
A világ legrangosabb filmes seregszemléjének hivatalos versenyprogramjába meghívott magyar film legutóbb harminc évvel ezelőtt kapott díjat a nemzetközi zsűritől: Szabó István a Redl ezredesért a zsűri díját vehette át 1985-ben.

A legjobb filmnek járó Arany Pálmát Jacques Audiard francia rendezőnek a párizsi külváros erőszakos világával szembesülő Srí Lanka-i tamil menekültekről szóló filmje, a Dheepan kapta.

Ювілейне вручення грантів імені Ілони Зріні в Інституті ім.Ференца Ракоці ІІ

dim, 24/05/2015 - 19:09

«Всиновіть угорського вчителя!», – ювілейне вручення грантів імені Ілони Зріні провели 16-го травня в Берегові, в інституті ім. Ференца Ракоці ІІ в залі Естергом. Десять років тому фонд «Hármashalom» започаткував програму з метою моральної та матеріальної підтримки угорськомовних вчителів віддалених поселень Закарпаття. Цього року, більше ніж коли-небудь, а саме 394 вчителів отримали гранти.

Захід розпочався зі співу угорського Гімну, а потім з вітальною промовою виступила голова Спілки угорських педагогів Закарпаття («KMPSZ»)Ілдіка Орос. У своєму виступі вона підкреслила, що рух було започатковано ініціативною молоддю, що хотіла бути корисною для своєї нації, тому частину з власної зарплати запропонували на «всиновлення угорського вчителя» в Закарпатті, де у віддалених поселеннях особливо важко утримати все угорське. Ця допомога є свого роду інспірацією для вчителів, щоб не проводили «казенно» уроки. Ілдіка Орос розповіла,- що «це воля Божа, що ми, закарпатські угорці, народилися на цій землі, це – хрест, якого нести інколи легко, а інколи важко. Залишитися біля нашої материнської мови та культури – важке завдання, питання – чи зробимо ми це, як це робили наші предки. Це визначає сукупність дрібніших вчинків: чи виписуємо угорську газету, чи беремо участь у службі Божій угорською мовою, чи своїх дітей записуємо до шкіл з угорською мовою навчання, чи вчимо їх словам угорського Гімну, чи Отче наш, чи купляємо їм угорські книжки, чи рідною мовою говоримо один з одним? Ці питання важливо ставити собі щодня, і тоді приклад, показаний нам учасниками фонду «Hármashalom», «стане заразним». Наприкінці голова спілки закликала педагогів робити на батьківщині все для угорської нації.

Доктор Аттіла Іштван Шімон, державний секретар адміністрації Міністерства сільського господарства Угорщини, член-засновник фонду «Hármashalom», у своєму святковому виступі розповів, що «протягом останнього десятиліття, майже вісімсот закарпатських вчителів і вихователів дитячих садків отримали гранти, багато з них виграли конкурс по кілька разів». Це зробили можливим громадяни та підприємства, а також Фонд ім. Габора Бетлена. Фонд цього року посприяв програмі грантів 20 мільйонами форинтів. На питання новинного порталу «Kárpátalja.ma» держсекретар відповів, що «програма дуже проста: в Угорщині намагаємося зібрати якомога більше грошей, які буде поширено у вигляді грантів в 40 тисяч форинтів, відповідно до визначених критеріїв. А суть критеріїв в тому, що найбільше очок отримують педагоги, які навчають в найбільш віддалених від Берегова громадах, з найменшою кількістю угорців у поселенні». Минулі десять років він вважає успішними, а бачачи дитячі виступи, каже, «допомога з Угорщини не може прийти на краще місце, ніж куди приходить тепер».

На святкуванні доктор Аттіла Шімон передав пам’ятні грамоти для тих, хто сприяв програмі протягом минулого десятиліття, хто надавав допомогу морально або в матеріально. Серед інших, пам’ятні грамоти отримали: Ілдіка Орос, Марія Пуньков, Аттіла Віднянські, Арпад Янош Потапі та Коппані Лелфої (Фонд ім.Габора Бетлена). Крім цього, держсекретар Угорщини підписав грантові угоди на суму в 21 мільйон форинтів з чотирма закарпатськими угорськими громадськими організаціями, що працюють у сфері сільського господарства та зеленого сільського туризму.

Захід зробили барвистим виступи учнів угорських шкіл Хуста та Сваляви. Від імені відзначених педагогів висловила подяку Габріела Сабов, вчитель угорської мови та літератури Хустської загальноосвітньої школи з угорської мовою навчання. Церемонія нагородження завершилася прийомом, де грав музичний гурт «Kokas Banda».

Беатрікс Пустоі-Тарці
Kárpátalja.ma

Munkácsi megyés püspök: meg kellene érteni Isten nyelvét

dim, 24/05/2015 - 16:40

Fontos volna megérteni ma is Isten nyelvét, ami a szeretet – mondta pünkösdi üzenetében a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye megyés püspöke vasárnap az M1 aktuális csatornán.

Majnek Antal úgy fogalmazott: a bábeli nyelvzavar után az Úristen szentlelke összehozza az embereket, nem akadály a különböző nemzetiség, a különböző nyelv.
Mennyire fontos volna ez ma is, különösen azokon a helyeken, ahol a gyűlölet, a szeretetlenség uralkodik – közölte a megyés püspök.
Majnek Antal szerint fontos volna Isten nyelvét megérteni, ami a szeretet nyelve. Ott, ahol az emberek engednek a szeretet erőterének, elkezdik megérteni egymást, és leomlanak az akadályok. Milyen nagy szükség van a mi országunkban is erre! – hangsúlyozta.
A megyés püspök úgy látja, ahhoz, hogy az emberek közeledjenek egymáshoz, megegyezzenek, meg kell tagadni a gyűlöletet.
“Adja az Úristen, hogy itt Kárpátalján, egész Ukrajnában a szeretet lelke töltse el az embereket, és győzzön végre a szegény, békevágyó emberek óhaja, teljesüljön az imája” – fogalmazott.

A szőlő növényvédelme és zöldmunkái II.

dim, 24/05/2015 - 15:26

A növényvédelem csak akkor lehet hatásos, ha megfelelő zöldmunkákkal párosul. A szellős lombozat megkönnyíti a növényvédelmet. Vigyázzunk azonban a munkák összehangolásával, permetezés után, ameddig le nem telik a munkaegészségügyi várakozási idő, ne végezzünk zöldmunkákat a szőlőben! Tehát a zöldmunkák fő célja a hatékony növényvédelem elősegítése és a szükséges lombfelület (levélfelület) kialakítása és fenntartása, ami a hajtásszám és a hajtáshossz beállításával érhető el.
A zöldmunkák több csoportba oszthatók. Ezek a rügy- és hajtásválogatás, kötözés, lombfal kialakítása, csonkázás, hónaljhajtások kezelése, levelezés, fürt- vagy virágritkítás.
A borszőlők zöldmunkáiban az egyes fajták között igen nagy eltérések lehetnek. A borszőlőknél áltálában a legfontosabb a termésmennyiség beállítása, ami virágzás után a fürtök ritkításával, a kötözéssel egy menetben elvégezhető. A tőkék egyéni megterhelésének beállítása függ a tőke tenyészterületétől, a tőke kondíciójától és a készíteni kívánt bor minőségétől is. Ha kiváló minőségű bort szeretnénk készíteni, semmiképpen ne terheljük túl a tőkéket. A szőlő növényvédelme szempontjából fontos továbbá, hogy a lombfal szellős legyen, hogy a reggeli harmat hamar felszáradjon, a tőke ne maradjon nedves. A borszőlőknél is fontos a levelezés érési időszak elején: a fürtöket takaró leveleket szedjük le, ha ugyanis napfény éri a fürtöt, intenzívebb lesz a cukor- és a színanyagképződés, amelyek elengedhetetlenek a minőségi bor készítéséhez.
A csemegeszőlők zöldmunkáit egy kicsit másképp kell végeznünk, mint a borszőlőkét. A piacra szánt csemegeszőlőknél a fürtök és a szemek mérete a legfontosabb. A vásárlók többsége sajnos a szemével vásárol, és csak a nagy szemű, nagy fürtű szőlőket veszi, az íz másodlagos marad. Saját fogyasztásra termelt csemegeszőlőinknél más a helyzet. Ott a legfontosabb az íz és zamat harmóniája. A szőlők ízét utólag nem lehet befolyásolni, az többnyire a fajtaválasztásnál eldől, viszont a szőlő méreteit a helyes zöldmunka befolyásolhatja. Csemegeszőlőknél fürtritkítást végezhetünk virágzás előtt és után is. Ha virágzás előtt ritkítjuk a fürtöket, akkor a virágok könnyebben, jobban kötődnek, több bogyó lesz a fürtön, a fürt ezáltal tömötté válik, a bogyók viszont nem tudnak egymástól túl nagyra nőni. A virágzás után végzett fürtritkítás esetén a sok fürttel terhelt tőkén a kötődés gyengébb, kevesebb a bogyó, lazább a fürt, a bogyók nagyobbra nőhetnek.
A csemegeszőlőknél is fontos a szellős lombfal kialakítása, és az idejében elvégzett kötözés. A hajtásokat kössük mindig a karóhoz vagy a lugas drótjához, nehogy a szél letörje őket. A kötéseket ne húzzuk meg túlságosan, mert ahogy a hajtások vastagodnak, a spárga bevághat a növénybe. A kötésnél továbbá ügyeljünk arra, hogy a fürtöket ne szorítsuk össze a hajtásokkal, had lógjanak szabadon. Levelezést is végezzünk az érési időszak előtt. A levelezésnél azokat a leveleket szedjük le, amelyek takarják a fürtöket, mert ha nem éri a napsütés, a bogyónak nem szép a színe. A hajtásokat a növekedési időszak alatt folyamatosan kacsozzuk, ne hanyagoljuk el, mert a kicsi hajtások könnyebben kitörnek, ha túl sok hónaljhajtás képződik rajtuk. Ez nehezíti a növényvédelmet. A lugason nevelt szőlők hajtásait még akkor tördeljük ki az alsó dróthuzalig, amikor kicsik. A hajtások csonkázását nem ajánlom elsietni, mert ha túl hamar csonkázunk, nagyon intenzív hónaljhajtás-képződés indulhat el. Az elsietett csonkázás további betegségek kialakulásához is vezethet. Az utóbbi évek tapasztalata szerint csonkázni elég nyár közepén, és csonkázás után mindenképpen permetezzük meg a szőlőt gombaölő szerrel.
Az utóbbi években a nagy szárazság miatt, ami általában nyáron, a bogyók növekedési időszakában jelentkezik, elterjedőben van a szőlők locsolása. A szőlő köztudottan jó szárazságtűrő növény, s ez a borszőlők esetében valóban így is van, hiszen a 2-4 kg szőlő kineveléséhez szükséges vizet a mélyre nyúló gyökerek fel tudják venni. Az új nemesítésű csemegeszőlőknél azonban, ahol a fürtök átlagos tömege 1-2 kg is lehet, könnyen felléphet a vízhiány. A 10-12 kg szőlő kineveléséhez szükséges vízmennyiség felvétele, főként egy fiatal tőkének, komoly gondot okoz. A locsolás során csak a talajt öntözzük, a lombozatot ne. A vizet legjobb a mélyebb rétegekbe lejuttatni, ahol a szőlő fő gyökérzónája található – ez kb. 30-50 cm. Csepegtető öntözés alkalmazásánál például gyakran kell öntöznünk és hosszabb ideig, hogy a talaj ilyen mélyen átnedvesedjen. Többek által alkalmazott jó megoldás, ha egy 1,5 literes műanyag flakon alját levágjuk, a kupakot letekerjük, majd a szájával lefelé a földbe ássuk, s ezt engedjük meg vízzel. Amellett, hogy a víz közvetlenül a gyökérzónába jut, a módszer további előnye, hogy a különböző tápanyagok utánpótlását is megkönnyíti, hiszen a megvásárolható komplex, vízben jól oldódó műtrágyákból elég egy kicsit a flakonokba szórni, majd vízzel feltölteni, s a tápanyag közvetlenül a növény rendelkezésére áll, és nem a felső gyökérzónában lévő gyomokat hizlalja.
A szőlőben végzett munkák nagy része nehéz és fáradságos munka, azonban a szőlő nagyon hálás növény, és az egész évi gondos munkát mindig bőséges, finom és mutatós terméssel hálálja meg. Egy szépen ápolt szőlőlugas udvarunk legszebb dísze lehet, amelyre méltán lehetünk büszkék.

Varga István,
benei szőlész-borász, a „Pro agricultura Carpathica”
Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadója

Az egyház és a társadalom megújulását szorgalmazta Ferenc pápa

dim, 24/05/2015 - 14:26

Az egyház és a társadalom megújulását szorgalmazta Ferenc pápa vasárnap a Szent Péter-bazilikában bemutatott pünkösdi szentmisén, amely a Szentlélek eljövetelét ünnepelte.

Ferenc pápa homíliájában kijelentette, hogy a világnak bátorságra, reményre, hitre, kitartásra van szüksége Jézus tanítványai részéről. Az egyházfő a szerinte ma tapasztalható bezárkózás helyett nyitottságra szólította fel az egyházat és a társadalmat is. Úgy fogalmazott, a világ “a saját érdekeit védő egoizmusba zárkózik, a merev törvényekbe, amilyen a törvény doktorainak magatartása volt, akiket Jézus álszenteknek nevezett, az emlékezet hiányába (…) a nem szolgálatként, hanem személyes érdekként megélt keresztény életbe”. Emlékeztetett, a Szentlélek eljövetele és kiáradása után az addig félelemben élő keresztények nem szégyellték többé, hogy Krisztus tanítványai, és nem tartottak az emberi ítélettől.
Ferenc pápa beszédében kompromisszum nélküli fellépést szorgalmazott a világban egyre inkább terjedő korrupcióval szemben. Beszélt a teremtett világ védelméről is, amelyet szavai szerint kizsákmányolás helyett gondozni és őrizni kell.
A hívőkkel teli Szent Péter-bazilikában bíborosok, érsekek, püspökök koncelebráltak Ferenc pápával, mindannyian a pünkösdkor szokásos piros színű miseruhában.
Az ünnepi misén különböző nyelveken imádkoztak: arabul az egyházért, franciául a papokért, kínaiul a világot kormányzókért, maláj nyelven a bűnösökért, horvátul az üldözött keresztényekért.
Pünkösd ünnepét vörös vagy rózsás húsvétnak is nevezik olaszul, mivel egészen a múlt századig az olaszországi templomokban a pünkösdi szentmisén rózsaszirmokat hullajtottak a hívők fejére – ez jelképezte a Szentlélek alászállását. Ezt idézték fel vasárnap a római Pantheonban, ahol a kupola nyílásából rózsaszirmok hullottak le negyvenhárom méter magasból.
Pünkösdhétfő nem piros betűs ünnepnap Olaszországban az 1969-es liturgiai naptárreform óta.
Ferenc pápa a Szent Péter téren vasárnap délben mondott beszédében kijelentette, hogy az egyháznak a Szentlélek segítségével ki kell lépnie “középszerűségéből és bezártságából”, visszatérve egykori kezdeti missziójához. Az egyházfő hozzátette: az egyháznak senki előtt nem szabad bezárnia kapuit.
A pápa aggodalmát fejezte ki a Bengáli-öbölben hetek óta hajókon hányódó migránsok sorsa miatt. A különböző ázsiai országokból származó kivándorlókat kezdetben egyetlenegy ország sem akarta befogadni. Ferenc pápa köszönetet mondott azoknak az országoknak, amelyek végül befogadták őket, és a nemzetközi közösség humanitárius segítségét szorgalmazta.
A pápa megemlékezett arról is, hogy Olaszország 1915. május 24-én lépett be az I. világháborúba, amelyet “hiábavaló mészárlásnak” nevezett az akkori pápa, XV. Benedek szavaival.

Akikre büszkék lehetünk… Interjú Bazjuk Viktóriával

dim, 24/05/2015 - 13:20

A szórványmagyarság megőrzése időnként szélmalomharcnak tűnik. A megmaradás nem valósulhat meg az ott dolgozó pedagógusok nélkül.
Bazjuk Viktória beregszászi származású. A Rákóczi-főiskolán folytatott tanulmányainak végeztével egy szolyvai óvodába vezetett az útja, s immár tizenkét éve dolgozik abban az intézményben a magyar szó életben tartásán. Noha úgy tűnik, hogy hamarosan el kell hagynia a kisvárost, soha nem felejti el az ott töltött éveket. Munkájával hozzájárult a szórványban dolgozók áldozatos munkájához.

– Mikor és hol születettél? Hogyan telt a gyermekkorod?
– 1982. május 28-án születtem Beregszászban. Gyermekkoromat és iskolás éveimet is ebben a kedves Vérke-parti városban töltöttem. A Beregszászi 6. Számú Általános Iskola után a 4. Számú Kossuth Lajos Középiskolában érettségiztem le. Emellett a Beregszászi Művészeti Iskolában folytattam zongoratanulmányokat, és a református egyház énekkarában énekeltem évekig. A zongoratanulás nagyapám álma volt, melyet sokszor kötelező nyűgnek éreztem, de a kottaismeret hatalmas segítséget jelent a jelenlegi munkám során. Nem kell zenetanárra várni, ha le szeretnék játszani valamit a gyerekeknek.

– Miért pont a beregszászi főiskolát választottad az érettségit követően?
– Még a középiskola utolsó évében született meg bennem a döntés, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán szeretném folytatni tanulmányaimat. Az intézmény mellett több érv is szólt: helyben volt és a tanáraimtól is csak jót hallottam róla. Továbbá a szüleim sem engedhették volna meg maguknak, hogy valamelyik távolabbi egyetemen taníttassanak, és az ukrán nyelvtudásom is elég gyenge volt. Így egyértelművé vált, hogy a beregszászi intézményt fogom választani. Sokáig hezitáltam az alsós tanári és óvónői szak mellett, s mivel akkor még nem volt ilyen szakpár, ezért az utóbbi szak mellett döntöttem, amit azóta sem bántam meg.

– Hogyan teltek a diákévek? Van-e olyan diákélményed, amelyet szívesen megosztanál az olvasókkal?
– Hamar elrepült ez a négy év, szerettem tanulni, sok tantárgy érdekelt. Mint minden diáknak, nekem is voltak kedvenc tantárgyaim, és olyanok is, amiket kevésbé szerettem. A mi csoportunk az első óvodapedagógia évfolyam volt a főiskolán, így úgy érzem, kicsit nehezebb volt nekünk, mint a minket követő nemzedékeknek. Nagy hálával tartozom a tanáraimnak, mert nekik köszönhetően lettem biztos abban, hogy ezt a szakmát akarom folytatni. Sok élménnyel gazdagodtam, az oktatás mellett rengeteg lehetőséget biztosítottak már akkor is a diákoknak. Különböző szakkörök és klubok tették színesebbé a főiskolai éveket.

– Mi történt a diplomád megszerzését követően?
– A főiskola utolsó évén szóltak a csoportnak, hogy lenne pár hely szórványvidéki óvodákban, iskolákban, és ha szeretnénk, betölthetjük a megüresedett állások egyikét. Szolyvára pont óvónőt kerestek, és az említett helyek közül ez volt legközelebb, így kis gondolkodás után erre esett a választásom. Nagyon nehéz volt eleinte az első munkahelyemen, egyrészt mert egyből mélyvízbe kerültem friss diplomásként, másrészt a nyelvi problémák miatt… Mint kiderült, a gyermekek nagy része nem beszélt magyarul, nekem meg az ukrán nyelvvel akadtak nehézségeim. Azonban ezeket az akadályokat idővel sikerült leküzdeni.

– Jelenleg is abban az intézményben dolgozol?
– Igen, már 12 éve tevékenykedem a Szolyvai Magyar Református Óvoda óvónőjeként. Egy vegyes korosztályú csoport óvónője vagyok, 3-6 éves, javarészt ukrán gyermekeket igyekszem megismertetni a magyar nyelv szépségeivel, és felkészíteni őket a magyar tannyelvű iskolára.

– Hogyan sikerült beilleszkedned a szórványban élők közösségébe? Nem okozott nagy dilemmát a döntés?
– A szórványba költözés nem okozott olyan nagy változást, hisz lényegében egy kisvárosból költöztem egy másik kisvárosba. Egy falusi környezetet talán nehezebb lett volna megszokni. Szerencsés vagyok, mivel az itt élő emberek nagyon szívélyesen fogadtak. Otthon csak egy óvónő lettem volna a sokból, itt viszont én voltam az egyetlen magyar óvó néni. Ezáltal sokakkal megismerkedtem, különösen az első két évben olyanok is köszöntek az utcán, akiket nem is ismertem. Érdekes most látni, hogy az akkori óvodásaim ma már igazi nagylányok, nagyfiúk…

– Hogyan telnek a mindennapjaid? Hobbi, kikapcsolódás?
– A napjaim munkával telnek, szabadidőm nem igazán van, mert munka után is állandó jelleggel tartok különórákat, mivel egy ideje nagyon megnövekedett a magyar nyelv iránti igény. Az időm nagy részét ez tölti ki, szabadidőmben olvasok, zenét hallgatok vagy internetezek.

– Mik a terveid a jövőre nézve?
– A jövőben a családalapítás foglalja majd el a főszerepet az életemben. Egyelőre úgy néz ki, hogy búcsút kell vennem Szolyvától, a párom szülőhelyén fogok letelepedni, és majd a későbbiekben ott fogom folytatni a munkát is. Szeretnék a továbbiakban is óvodapedagógusként dolgozni, mert a 3–6 évesek korosztálya az, amelyik még a leginkább formálható, nevelhető, ők a legőszintébbek.

– Hogyan értékelnéd az ott töltött éveket, s a szórványmagyarság helyzetét?
– Meglátásom szerint az itteni magyarság helyzete a gyerekek szempontjából mindenképp biztató. A magyar általános iskolában évről évre nő a tanulók létszáma. Ebben az évben 17 szülő kérvényezte, hogy gyermeke magyar tannyelvű osztályban kezdhesse az iskolát. Bizony voltak évek, amikor 3-4 fős osztályokkal kellett a tanévet indítani. Tehát úgy látom, hogy a szülők egyre inkább úgy gondolják, hogy megéri magyar iskolába adni a gyermeküket. Az én 12 végzősömből 11-en fogják a tanévet a magyar iskolában kezdeni.

– Mit köszönhetsz a főiskolának?
– A főiskola egy olyan tudásbázist és alapvető műveltséget ad a diákjainak, amellyel a későbbiekben megállják a helyüket az életben és a munkában is. Az itt töltött évek meghatározó élményekkel gazdagítottak, és felkészítettek a választott szakmára. Mindenképpen ajánlani tudom a választás előtt álló diákoknak az intézményt.

Pallagi Marianna
Kárpátalja.ma

Magyarország is segít Aknaszlatinának

dim, 24/05/2015 - 12:38

Magyarország is hajlandó szerepet vállalni a kritikussá vált aknaszlatinai helyzet rendezésében. Erről Joó István miniszteri biztos tájékoztatta a megye vezetőit és az illetékes szakszolgálatok képviselőit. Az egyeztetésre Magyarország Ungvári Főkonzulátusán került sor, ahol videokonferencia keretében vitatták meg a sóbányájáról ismert településen kialakult súlyos helyzetet.
Nemrég újabb földomlás történt a már nem működő sóbánya közelében, nem messze a benépesült lakóövezettől. A probléma évek óta csak súlyosbodik, de Kijev pénzhiányra hivatkozva semmit sem tesz a katasztrófa megakadályozása érdekében, a megye viszont önerőből nem tud megbirkózni az omlások okozta veszéllyel.
Az említett konferencián elismerték, nemzetközi szintű problémáról van szó, hiszen nagy az esélye annak, hogy a sós karsztvíz bekerül a Tiszába, ami jelentős pusztítást okozna a folyó élővilágában, s közvetve az egész Dunai régiót veszélyeztetheti.
A miniszteri biztos azt ígérte, hamarosan magyarországi és nemzetközi szakértők egy csoportja érkezik Aknaszlatinára, hogy a helyszínen tájékozódjanak a részletekről, s kidolgozhassanak egy katasztrófa-megelőzési tervet, amit az Európai Unió is hajlandó lenne finanszírozni, tudható meg a Kárpátaljai Megyei Tanács sajtószolgálatának jelentéséből.

Mekkora a munkanélküli segély összege?

dim, 24/05/2015 - 11:22

„Három évig dolgoztam gyermekem születése előtt, majd a szülési szabadságot követően jelentkeztem a foglalkoztatási központban, ahol nyilvántartásba vettek. Mekkora munkanélküli segély illet meg havonta, ha korábbi munkahelyemen szabályosan bejelentve dolgoztam, a cégtől 3000 hrivnya fizetést kaptam, amely után minden adó és járulék meg lett fizetve? A munkaviszonyom közös megegyezés alapján szűnt meg.”
– Az adott kérdést Ukrajna munkatörvénykönyve, illetve Ukrajna törvényei Az általánosan kötelező állami társadalombiztosításról munkanélküliség esetére és A lakosság foglalkoztatásáról szabályozzák.
Az általánosan kötelező társadalombiztosításról munkanélküliség esetére törvény 1. paragrafusa értelmében az a személy, aki fizette az egységes állami társadalombiztosítási hozzájárulást, pénzbeli segélyre jogosult, ha olyan helyzet áll elő, hogy a) elveszíti a bérét (pénzbeli járandóságát) annak következtében, hogy tőle független okokból elveszíti a munkáját, a megállapított rendnek megfelelően nyilvántartásba veszik munkanélküliként, kész és képes egy megfelelő munkahelyen munkába állni, s ténylegesen munkát keres; b) részlegesen válik munkanélkülivé.
A biztosított személynek tőle független okokból bekövetkezett munkavesztésén a munkaviszonyának Ukrajna munkatörvénykönyve 36. (1–3. pontok), 38. (amennyiben lehetetlen folytatni a munkavégzést, valamint amennyiben a munkaadó nem tartja be a munkára vonatkozó jogszabályokat, a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés feltételeit), 39., 40. (1., 2., 5., 6. pontok) paragrafusai alapján bekövetkezett megszűnését, illetve katonák esetében a katonai szolgálatból méltánylandó okokból (létszámcsökkentés, átszervezés, egészségi állapot, szerződés lejárta, a szerződés feltételeinek a parancsnokság általi rendszeres megszegése, családi körülmények vagy egyéb, a katonakötelességet és a katonai szolgálatot szabályozó törvény által rögzített okokból), nyugdíjjogosultság nélküli leszerelést értjük.
A Munkatörvénykönyv 22. paragrafusa értelmében a biztosítási viszony időtartamától függetlenül jogosultak munkanélküli segélyre azok a biztosított személyek, akiket a megállapított rendnek megfelelően munkanélkülinek ismernek el, s akiknek a biztosítási viszonyuk az utolsó 12 hónapban legalább 6 hónap volt az Általánosan Kötelező Társadalombiztosítási Állami Nyilvántartás adatai alapján.
A munkanélküli segélyt az attól számított nyolcadik naptól fizetik, hogy a biztosított személyt a megállapított rendnek megfelelően nyilvántartásba vették az állami foglalkoztatási szolgálatnál. A munkanélküli segély folyósításának teljes időtartama nem haladhatja meg két éven belül a 360 naptári napot. Azok esetében, akik nyugdíjba vonulás előtt állnak (két évvel a nyugdíjjogosultság elérése előtt) a munkanélküli segély folyósításának időtartama nem haladhatja meg a 720 naptári napot. Amennyiben a biztosított személyt két éven belül ismételten munkanélkülinek ismerik el, összeadódik azon napok száma, amelyek után munkanélküli segélyre jogosult.
A Munkatörvénykönyv 23. paragrafusa alapján a munkanélküli segély összegét a biztosított személy azon bérének (jövedelmének) egy adott százalékában állapítják meg, amely után az általánosan kötelező állami társadalombiztosítást fizette, a biztosítási idő hosszának függvényében: a) legfeljebb 2 évnyi biztosítási idő esetén 50 százalék; b) 2–6 év között 55 százalék, c) 6–10 év között 60 százalék, d) 10 év felett 70 százalék.
A munkanélküli segély kifizetésre kerülő összege ezenkívül függ a munka nélkül töltött időtől is. Az első 90 naptári napra a megállapított segély teljes összegét folyósítják, a következő 90 naptári napra a 80 százalékát, a továbbiakban pedig a 70 százalékát.
Azok, akik utolsó munkahelyükről saját elhatározásukból, méltánylandó okok nélkül távoztak, ugyancsak a fentiek szerint megállapított munkanélküli segélyre számíthatnak, ám annak folyósítása esetükben csak a munkanélküliség 91. naptári napjától kezdődik.

hk

Vasárnapi üzenet: „Szentlélek, jöjj, lobogó láng”

dim, 24/05/2015 - 10:19

Krisztusban, kedves testvérek! Húsvét után az ötvenedik napon ünnepeljük Krisztus közösségében a Szentlélek elküldését. Az Úr Jézus beteljesíti ígéretét, hogy az apostolok a hívekkel együtt maguk is átéljék, ugyanakkor másoknak is átadják az örömhírt.
Akkor, az emeleti teremben, ahová összejártak imádkozni az apostolok a Boldogságos Szűz Máriával, kapták meg az Éltető Lelket, a Vigasztalót. A Szentlélek ajándékai képessé tették az apostolokat arra, hogy merjenek kiállni, beszélni az örömhírről. Azok, akik a getszemáni kertben szétszéledtek, amikor mesterüket elfogták, most már nem mennek sehova. Szent Péter és a többi apostol és természetesen azok, akik találkoztak a Feltámadottal, most már nem hallgatnak. Nekünk 2000 évvel a szent események után könnyű beszélni arról, hogy Jézus feltámadt a halálból, bárki utánajárhat, mi mit jelent a teológiában. Azért szükséges tudnunk, hogy mindenben ugyanarról a Krisztusról beszéljünk, hogy életünk ugyanabban a Krisztusban legyen elrejtve. Ne feledjük azonban, hogy pünkösd ünnepén az apostolok nem nagy teológiai eszmefuttatásokat mondtak el, amikor az első egyetemes zsinat (Kr. u. 50.) sem zajlott le, és nem jobb vagy biztonságosabb jövőről beszéltek. Tudták, hogy a földi életüket teszik kockára, de ők arról kezdtek tanúságot tenni már nyilvánosan, hogy Jézus feltámadt a halálból, és hogy ő a Krisztus, vagyis a Messiás (ApCsel 2, 14-36)
Az apostolok tanúságtétele ma is aktuális számunkra. Önvizsgálatra segít: nemcsak kiállhatok a vallásom megvédése mellett, hanem arra is vezet, hogy megkérdezzem magamtól, hogyan találkoztam én a Feltámadottal. Szent Péter és Szent János apostolok az elsők között látták Jézus üres sírját, majd látták Őt magát is. Mi ismerjük az imákat, a liturgiákat, az alapvető keresztény kötelességeinket, segítünk a rászorulóknak, stb. A Szentlélek elküldése az apostolok életében „szent ősrobbanás” volt, amely felszabadította az önzés, a kétségbeesés, a bizonytalankodás és a félelem vastag, megkövesedett kérgébe zárt szíveket, lelkeket, életeket. A „lobogó Láng” felégetett minden gátat Isten és ember között, melyek létrejöttek az első emberpár tagadása óta. Képes lett az ember nemcsak tudomásul venni Isten köztünk levését, hanem felismerni, hogy az egek tényleg harmatozzák az Igazat (vö. Iz 45,8), hogy az Isten kimondott Igéje tényleg a köztünk élő valóság (vö. Jn 1,1-14), s hogy ez az Ige, amely meghalt, valóban feltámadt a halálból. Ez az apostolok tanúságtétele. A legnyagyobbak sírjai köztünk vannak (vö. ApCsel 2,29), de van egy Kivétel, és Érte érdemes volt kiállni.
A Szentlélek hét ajándéka: bölcsesség, értelem, jótanács, tudomány, lelki erősség, jámborság, istenfélelem. A Szentlélek jelenléte tesz képessé, hogy Krisztus keresztjében felismerjük a mennyei Atya szeretetét, hogy az Ő Fiának halálában és feltámadásában szemléljük megváltásunk titkát és örök életünk ajándékát. Az apostolokhoz és Szűz Máriához hasonlóan mi is imádkozva várjuk mindennap a Szentlélek kegyelmeit, hogy Jézus Krisztusra tekinthessünk, az eucharisztia által hozzá közelebb jussunk, és egykor elnyerjük mi is a testi-lelki feltámadás örömteli ajándékát. Krisztus feltámadt! – Valóban feltámadt??? – VALÓBAN FELTÁMADT!!!
Béres István,
aknaszlatinai plébános

Az ENSZ Fejlesztési Programjának menedzserei Kárpátalján

dim, 24/05/2015 - 09:22

Neal Walker, az ENSZ ukrajnai rendszerkoordinátora, Okszana Remiha, az ENSZ Fejlesztési Programjának menedzsere, valamint Hendrik van Zyl, a program nemzetközi menedzsere Kárpátaljára érkezett, hogy értékeljék az Európai Unió és az ENSZ Fejlesztési Programjának közös kárpátaljai projektjét, amely a helyi közösségi fejlesztésekre irányul. A küldöttek május 20-án találkoztak Volodimir Csubirkóval, a Kárpátalja Megyei Tanács elnökével – adta hírül a zaholovok.com.ua.

– A programhoz 13 járás, 116 önkormányzat és ugyancsak 116 civil egyesület csatlakozott. Kárpátalja már hetedik éve vesz részt a helyi közösségek fejlesztésére irányuló programban. Ennek köszönhetően eddig közel 21 millió hrivnyát fordítottak ezen közösségek fejlesztésére – mondta Volodimir Csubirko.

Ebből az összegből 86 energiatakarékossági és 24 egészségügyi projektet finanszíroztak.

– Az ENSZ Fejlesztési Programjának menedzsereivel a projekt harmadik fázisának kivitelezéséről tárgyaltunk. A programhoz csatlakozott Ungvár és Huszt, valamint 29 falusi és két községi tanács. A legnagyobb figyelmet az energiatakarékossági intézkedésekre fordítjuk, így 18 iskolában és 8 egészségügyi intézményben kicserélik az ablakokat, két faluban felújítják az utcai világítást, továbbá három településen vízellátó rendszert építenek ki – olvasható a kárpátaljai kormányzó közösségi oldalán.

Kárpátalja.ma

Svédország nyerte az Eurovíziós Dalfesztivált

dim, 24/05/2015 - 08:40

Mans Zelmerlöw svéd énekes nyerte Heroes (Hősök) című dalával a 60. Eurovíziós Dalfesztivált, amelynek döntőjét szombaton késő este rendezték Bécsben. A Magyarországot képviselő Csemer Boglárka Boggie Wars For Nothing című számával a 20. helyen végzett.

A 28 éves svéd győztes, Mans Zelmerlöw nagy fölénnyel, 365 ponttal győzött a 27-es döntőben, mögötte az orosz Polina Gagarina lett a második A Million Voices-zal (303 pont), az olasz Il Volo trió és a Grande Amore (292 pont) a harmadik. A negyedik helyen a belga Loic Nottet végzett (Rhythm Inside) 217 ponttal, a verseny történetében először indult Ausztrália és Guy Sebastian (Tonight Again) lett az ötödik 196 ponttal.
A végeredmény a nemzeti zsűrik és a tévénézők szavazatainak kombinációjaként alakult ki. A dalfesztivál történetében hatodszor született svéd győzelem.
A Magyarországot képviselő Csemer Boglárka Boggie, aki a keddi első elődöntőből jutott a fináléba, 19 ponttal a 20. helyen végzett Wars For Nothing című dalával. Magyarország a legmagasabb pontszámot Észtországtól kapta, 8-at, Romániától és San Marinótól 4-4-et, Franciaországtól, Németországtól és Csehországtól 1-1-et.
A győztes svéd énekes produkciójának nagy értéke a remek popszám és ének mellett a fantasztikus vizuális megoldás volt, amelyet hatásos színváltogatások (fekete, fehér, vörös) és pálcikaemberkékre épülő animáció tett teljessé, utóbbi mozgásával szinkronban mozgott az előadó is. 365 pontja az Eurovíziós Dalfesztivál történetében a harmadik legmagasabb pontszám.
Mans Zelmerlöw zenei karrierje 2005-ben indult az Idol című svéd tehetségkutató-műsorral, majd 2006-ban profi táncpartnerével megnyerte a Let’s Dance című táncos műsort. 2011 és 2013 között a Allsang pa Skansen című zenés showműsor műsorvezetője volt. Három alkalommal vett részt a svéd eurovíziós válogatóműsorban, a Melodifestivalenen: 2007-ben, 2009-ben, végül 2015-ben, amikor megnyerte a versenyt. Eddig öt albuma jelent meg.
Heroes című dalának szerzője Linnea Deb, Joy Deb, Anton Malmberg és Hard Af Segerstad. (Közülük Linnea Deb írta másokkal közösen Wolf Katinak az idei A Dalban döntőbe jutott számát, a Ne engedj el!-t).
Boggie személyében Magyarország sorozatban ötödször jutott be az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjébe. Az énekes – akárcsak az elődöntőben – hosszú, marszala vörös színű ruhát viselt, a színpadon négy vokalista, Sapszon Orsolya, Szeder-Szabó Krisztina, Dely Domonkos és Szakonyi Milán kísérte. A Wars For Nothing háborúellenes dal, amelyet az előadó Sebestyén Áronnal és Bori Sára Helénével közösen írt. A dal végén a háttérben fegyverek zöld lombú fává álltak össze.
Csemer Boglárka Boggie huszonkettedikként lépett színpadra. A Wars For Nothing koreográfiáját Tihanyi Ákos készítette, a látványért felelős kreatív munkatárs Pócsik Henrietta volt.
Az idén a Building Bridges (Hidakat építünk) szlogennel zajlott Eurovíziós Dalfesztivál 27-es döntőjében a Wiener Stadthalléban a végeredmény úgy alakult ki, hogy összeadták az egyes országok által adott kombinált (a nemzeti zsűrik még a pénteki főpróbán megszületett értékelése, illetve a tévénézők telefonos szavazatai alapján összeállt) pontszámokat. Az egyes országok által adott három legmagasabb pontszámot (8-10-12) a 37 országból bejelentkező szóvivők ismertették; a 7 ponttól egyesével lefelé következett a többi nemzeti pontszám.
Az idei dalfesztivál döntőjét, a showműsort 45 ország közvetítette élőben, köztük Kína is, és 200 millióan nézték a televízión keresztül. A helyszínen, a Wiener Stadthalléban tízezren követték nyomon a versenyt. Grandiózus volt a hang- és a fénytechnika, a színpad egy 43-szor 14 méteres, 1288 oszlopból álló hatalmas szemre épült, amelyet teljesen bevilágítottak LED-lámpákkal. A döntő idején a zászlókat lobogtató rajongók lepték el a csarnokot.
A látványos showműsorban kétszáz művész működött közre, a fesztivál himnusza, a Building Bridges című dal létrehozásában Pejtsik Péter magyar zeneszerző is részt vett, ő volt a hangszerelője és karmestere a Radio-Symphonieorchester Wiennek, valamint a Wiener Sangerknabennek (Bécsi Fiúkórusnak) a döntő megnyitó ceremóniáján. Színpadra lépett a tavalyi győztes, Conchita Wurst, Martin Grubinger ütőhangszeres 40 tagú együttesével és a Grammy-díjas Arnold Schönberg Kórussal, és megemlékeztek az 1966-ban a versenyen győztes osztrák Udo Jürgensről, aki tavaly decemberben hunyt el.
A dalfesztiválra 85 ország mintegy 1500 újságírója akkreditálta magát. Idén, a jubileumi, 60. verseny apropóján indulhatott Ausztrália is: a távoli kontinensen évtizedek óta közvetítik és nagy érdeklődéssel követik a rendezvényt. Az idei bécsi verseny volt az első környezettudatos esemény az Eurovíziós Dalfesztivál történetében: kizárólag zöldáramot használtak, figyelmet fordítottak a minél kevesebb hulladékra, környezetbarát papírra nyomtattak.
Mivel az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU) által szervezett verseny szabályai szerint mindig az előző évi nyertes a rendező ország, jövőre Svédországban lesz az esemény.
Eddig 26 ország győzött Eurovíziós Dalfesztiválok 1956 óta zajló történetében, a legtöbb győzelem – hét – az íreké.

Pünkösdi népszokások

dim, 24/05/2015 - 06:47

A pünkösdi népszokásokban keverednek a keresztény illetve az ősi pogány, ókori (római) elemek. Európa számos országában is ez tapasztalható a pünkösdi hagyományokban. A termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál ezekben a szokásokban. Pünkösd ünneplésében fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza. A Római birodalomban május hónap folyamán tartották az ún. Florália ünnepeket. Flóra istennő a római mitológiában a növények, virágok istennője. A pünkösdi királyné fejét általában rózsakoszorú díszíti, egyes változatokban rózsaszirmot hint maga körül. Lehetséges, hogy a pünkösdi rózsa és a pünkösdi énekekben szereplő Szent Erzsébet kapcsolatban állott Szent Erzsébet tiszteletével és az ún. rózsacsodával.

Pünkösdi királyválasztás
A pünkösdi királyt ügyességi versenyeken, ügyességi próbák keretében választották meg: pl. lovaglás, birkózás, futás, szamaraglás. Európa nagy részén a középkortól kezdődően él ez a szokás, sok helyen választanak májuskirályt, pünkösdi királyt. Hazánkban a 16. századtól kezdve már ismert volt, ekkortól vannak írásos nyomai is a hagyománynak. Jókai Egy magyar nábob című regényében is olvashatunk róla. A pünkösdi királyság múló, értéktelen voltára utaló szólás: „Rövid, mint a pünkösdi királyság”, már a 16. században is ismert volt.
A pünkösdi királyt versenyjátékokkal, főleg lóversennyel, bikahajsszal, a fiatalabb korosztályoknál bothúzással, kakasütéssel, gunárnyakszakítással választották. Aki megnyerte a versenyt kiváltságokat élvezett. A pünkösdi király a megválasztása után egy évig “uralkodott”.
19. sz.-i szokásgyűjtemény adatai szerint egy évig hivatalos minden lakodalomba és összejövetelre; a legények engedelmeskedni tartoztak neki, ingyen ihatott a kocsmában, a többiek vigyáztak a marhájára, ha apró vétséget elkövet, akkor nem illeti testi fenyítés a vétségért.

Pünkösdölés
Énekes-táncos adománygyűjtés jellegű népszokás. Az Alföldön ismert. Eredeti formájában lányok és legények, újabban gyermekek vettek részt benne. Házról házra jártak a faluban. 3 típusa volt.

Királynő a főszereplő, a falubéli kislányok közül választották. Díszes ruhába volt felöltözve, ebben különbözött a többiektől. Előfordul, hogy mellette király is szerepel. A “királynő” feje fölé kendőből sátrat formálnak a többiek, így járják sorba a falu házait, ahol rózsát, virágot hintenek az udvarra. Köszöntőt mondanak, mely tulajdonképpen a termékenységvarázslások sorába tartozik. Énekelnek, táncolnak, adományként pedig almát, diót, tojást, esetleg néhány fillért kaptak. Az ismert dal alapján néhol “mavagyonjárásnak” is nevezik a pünkösdölést. (“Ma vagyon, ma vagyon piros pünkösd napja”)
Gyakran a pünkösdöléskor a lakodalmas menetek mintájára menyasszony és vőlegény vonul a kíséretével házról-házra. Előfordult, hogy a vőlegény szerepét is lányok játszották el, természetesen megfelelő ruhadarabokba öltözve. Az egyik kislány kosarat vitt magával, abba gyűjtötték az adományokat.
Nincs megkülönböztetett központi szereplő. A pünkösdölés szövegelemei rendkívül változatosak: népszokás-, népdal-, gyermekjátékszövegek és dallamok kapcsolódnak egymáshoz. Területi egységként találunk hasonló szövegösszetételeket. A változatosság valószínűleg a szokás táncos jellegéből adódott.
Mi van ma, mi van ma
Piros pünkösd napja
Holnap lesz, holnap lesz
a második napja.
Andreás, bokrétás
feleséges, jó táncos,
Jól megfogd, jól megfogd
a lovad kantárját,
ne tipesse, ne tapossa
a pünkösdi rózsát.”

András nevét a kutatók II. András (Endre) királlyal azonosítják. Sebestyén Gyula szerint a gyermekjáték-szövegekben előforduló Szent Erzsébet és András között összefüggés lehetett. Ezt azonban cáfolja az a tény, hogy Szent Erzsébettel kapcsolatos szövegelemek csak a Dunántúlon és gyermekjátékszövegekben fordulnak elő, míg András neve kizárólag az alföldi pünkösdölőkben. Ezekben a pünkösdölőkben kevés az egyházi rítus vagy szövegelem, szemben a dunántúli pünkösdi királynéjárással. Az alföldi pünkösdölő hasonló jellegű délszláv pünkösdi népszokásokkal mutat rokonságot.

Pünkösdi királynéjárás
Termékenységvarázslással összekötött pünkösdi köszöntő. A Dunántúlon még ma is élő népszokás, ha nem is eredeti tartalmában és formájában. Az ünnephez énekes-táncos, dramatikus gyermekjátékok is kapcsolódhatnak. Ezeknél a játékoknál két játékos feltartott karral kaput formál, ez alatt haladnak át a többiek, a „Bújj, bújj zöld ág…” szövegmotívum is erre utal. Négy kislány vezet egy ötödiket, a legkisebbet és legszebbet, a pünkösdi királynét (kiskirály, királykisasszony, királynéasszony, kiskirályné, cucorka – utóbbi elnevezés Somogy és Baranya megyében ismert), akinek a kezében kosár van rózsaszirmokkal. Egy házhoz érve az udvaron vagy az ajtó előtt megállnak, a kiskirályné feje felett kendőt feszítenek ki vagy fátyollal borítják be a fejét. Az ének közben mozdulatlan állnak vagy lassan körbejárják a királynét. Termékenységvarázsló mondóka kíséretében felemelik a kiskirálynét. Ezen kívül még a következő mozzanatok járulhatnak a játékmenethez: virághintés, általában a királyné kosarából; bizonyos funkciókra elkülönült szereplők tevékenysége (adománykérés: cigányasszony, kosaras stb., zászlóvivés: zászlótartó stb.). Ez utóbbi a szereplők számának növekedését jelenti. A négy fő mozzanatból álló játékmenet a Vas megyei változatokra jellemző. Az adománygyűjtés funkciójára elkülönült szereplő megjelenése összefüggésben lehetett azzal a folyamattal, amelynek során a termékenységvarázsló szokásból adománykérő jellegű szokás lett. A pünkösdi királynéjárás dunántúli változatainak nagy csoportja már nem kapcsolatos termékenységvarázslással. Egyes Győr-Sopron megyei változatok jellegzetes mozzanata a kiskirálynéra vonatkozó nevetési tilalom, talán ősi avatási próbatétel emléke. Szövegében különböző eredetű és tartalmú elemek kapcsolódtak össze. Eléggé általános kezdősora a Dunántúlon: „Meghozta az Isten piros pünkösd napját, mi is meghordozzuk királykisasszonykát.”

“Elhozta az Isten piros pünkösd napját,
Mink is meghoztuk a királykisasszonykát,
Nem anyától lettem, rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján hajnalban születtem.”

Ezen kívül leggyakrabban a következő négy szövegelem kapcsolódik hozzá:

„Jácintus, jácintus, tarka tulipánus
Hintsetek virágot az isten fiának.
Nem anyámtól lettem, rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján, hajnalban születtem.
Öreg embereknek csutora borockot,
Öreg asszonyoknak kemence kalácsot,
Ifjú legényeknek szegfübokrétájuk,
Ifjú leányoknak rózsakoszorújuk…”

Az ének végén „Ekkora legyen a kendtek kendere” szövegű szerencsekívánó mondóka kíséretében emelik magasra a kiskirálynét. Kapcsolódhatnak még hozzá adománykérő formulák és főként gyermekjátékdalok. A pünkösdi királynéjárás dalainak másik nagy csoportját egyházi énekek alkotják. Legfontosabb: „A pünkösdnek jeles napján, szentlélek isten küldötte…” Ez már az 1675-ös Canthus Catholiciben is „régi ének” jelzéssel szerepel. A pünkösdi királynéjárás egyes változataiban csak az egyházi ének szerepel, míg másokban kiegészül az adománykérő formulával, búcsúzó verssel, de ez a játék menetén mit sem változtat.
A pünkösdi királynéjárás legközelebbi párhuzamai Ny-Európában ismertek, Németalföldön és a Rajna vidékén.

Zöldág-járás, zöldág-hordás
A pünkösdi időszakban jellemző szokás a zöld ágak házba vitele. Az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára, a kútgémre, a malmokra frissen vágott zöld ágakat tűztek. Az ősi termékenységvarázslások emléke ez a szokás, de egyben védelem is a rontás, a boszorkányok ellen. A földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől. Lányok kapuzós, körtáncos játékai jellemzőek erre az időszakra. Énekelve, kapun átbújva és kaput tartva járják végig a falut.
Nyugat-Magyarország egyes vidékein jellemzőek voltak pünkösdkor. Szalmával kitömött nadrágba öltöztettek társai egy iskolás korú fiút, török basát utánozva. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe a házbeliektől.
A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mennek a lányokhoz körbe a faluban. Az adománykérés így hangzott Maglócán (Sopron vm): „Segéljék ezeket a szegény katonarabokat vagy tojással vagy garassal vagy katonaforintokkal! ”
A borzajárás során körbekísérnek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van. Házról házra járnak.

2015. május 24., Pünkösdvasárnap

dim, 24/05/2015 - 00:00
Névnap Eszter – 1. – héber eredetű; jelentése: mirtusz;
2. – perzsa eredetű; jelentése: csillag, bájos fiatal lány

Eliza – az Erzsébet (Elisabeth) önállósult rövidülése. Idézet „Nem volt felelni valóm, hiszen nem mondott újat, ő nem fogta fel, hogy attól, hogy kölcsönösen szeretjük egymást, még úgy meg tud döfni, hogy térdre esem. Éppen azért, mert szeret, és mert én is szeretem. Csak az tud nekem fájdalmat okozni, akihez közöm van.”

Szabó Magda

NÉPI KALENDÁRIUM:

Pünkösd

Pünkösd neve a görög pentekosztész ’ötvenedik’ szóból származik, ugyanis ez az ünnep a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. Pünkösd a húsvét függvényében mozgó ünnep, május 10-e és június 13-a között. A magyar pünkösdi szokások a keresztény ünnephez kapcsolódnak ugyan, de mint az alábbi tiltó rendelkezések is bizonyítják, számos olyan szokás és hiedelem őrződött meg, melyek legfeljebb csak az elnevezésükben köthetők pünkösdhöz, például a csetneki zsinat határozata 1594-ben tiltotta a pünkösdi királyválasztást, táncot és játékokat. Az 1692-ből származó csíkkozmási tiltás így szólt: „Eleitől fogva régi időben is mindenkor tilalma volt a sátoros ünnepeken való táncolásnak, királynéasszony ültetésnek, mely pogányoktól maradott szokás ezután is tilalmas.” 1770-ben Tessedik Sámuel arról számolt be, hogy megszüntették a májusi fák bevitelét a templomba pünkösdkor, mert a gazdák legszebb gyümölcsfáikat láthatták ott kivagdosva. A tiltások jellegzetes pünkösdi szokásokra vonatkoznak: pünkösdi királyválasztás, pünkösdi királynéjárás, pünkösdi zöldágazás, májusfa, valamint pünkösdi mulatságok, táncok, játékok.

Magyar Néprajz VII.

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

- Mészáros Ági (1918) színésznő játékát könnyedség, humor és magával ragadó báj, valamint drámaiság jellemezte. 1956-os megnyilvánulásai miatt mellőzték.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

ISTEN DICSŐÍTÉSENEK FONTOSSÁGA (1)

„… ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani.” (Lukács 19:40)

Azt mondják, hogy ha a tudósok egyszer majd megfejtik az univerzum titkát, és rájönnek, miből is áll az „ősanyag”, akkor zenét fognak benne találni. Amikor a farizeusok megpróbálták elhallgattatni azokat, akik dicsőítették az Urat, akkor mondta Jézus ezt: „ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani” (Lukács 19:40). A Bibliában azt is olvassuk, hogy a fák tapsolnak, a hegyek és tengerek magasztalják Istent. Az egész teremetett világ arra lett tervezve, hogy dicsőítse alkotóját. Ha te nem teszed ezt, akkor nem jön életre kapcsolat közted és Isten között, és egy űr marad benned, amit semmi más nem tud betölteni. Dávid azt mondta: „Jusson eléd imádságom, mint illatáldozat, imára emelt kezem, mint esti áldozat!” (Zsoltárok 141:2). Az a héber szó, amit itt imának fordítunk, „dicséret énekét” jelenti, és a Bibliában nem kevesebb, mint 72-szer fordul elő ilyen értelemben. Kezdj hát el dicséretet énekelni Istennek! A szövetség ládája három dolgot jelképezett: győzelmet, útmutatást és Isten jelenlétét. Nem csoda, hogy Izráel népe elveszettnek érezte magát nélküle. Figyeld meg, hogyan hozták vissza, amikor visszaszerezték ellenségeiktől, a filiszteusoktól: „Dávid pedig és egész Izráel szent táncot járt Isten szíve előtt teljes erővel, énekelve, citerák, lantok, dobok, cintányérok és harsonák kíséretében” (1Krónikák 13:8). Észrevetted a „teljes erővel” kifejezést? Félre a sápadt, szánalmas dicsőítéssel! Add bele szíved-lelked! A dicsőítés bensőséges kapcsolatot teremt Istennel. Jeruzsálem újjáépítésekor az énekesek ugyanolyan létfontosságú részei voltak a sikernek, mint a katonák és az építőmunkások. Sőt, szerepük annyira fontos volt, hogy fizetést is kaptak érte (ld. Nehémiás 11:22-23). Kezdd hát dicsőíteni Istent!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Szűz Mária

Szent V. Piusz pápa mindent megtett az egész keresztény világot végveszélybe tipró török birodalom ellen. Mohács után 1526-ban minden elveszni látszott. 1541-ben elesett Buda. 1568-ban már adott Miksa magyar királynak 30000 aranyat a végvárak védelmére, de a török előnyomulás feltartóztathatatlannak látszott. Szövetséget hozott létre a török tengeri haderő ellen Velencével és Spanyolországgal.

Az imában bízott azonban legjobban. A rózsafüzér imádkozását szorgalmazta, de ő maga is környezetével kitartóan imádkozta. Így volt ez az egyesült keresztény sereg és a túlerőben levő török hajóhad Lepantó melletti összecsapása idején is 1571. október 7-én. A rózsafüzért imádkozva a pápa sugallatban értesült a győzelemről, és elrendelte minden október 7-én “Mária, Rózsafüzér Királynője” ünnepének megünneplését. Ugyanakkor a “Keresztények Segítsége” megszólítást is a hívek imáiba ajánlotta. 1571 óta ez a megszólítás a lorettói litánia fohászai közt szerepel.

bacskaplebania.hu

Aki tudományos magyarázatot adott a Medárd-napi népi időjárási megfigyelésre

sam, 23/05/2015 - 20:39

A magyar földrajztudomány sok kimagasló képviselővel büszkélkedhet, köztük Lóczy Lajossal, a kiemelkedő Ázsia-kutatóval, Prinz Gyulával és Stein Auréllal, a Tien-san hegység, illetve a Tarim-medence legjelentősebb feltáróival. És Cholnoky Jenőt sem hagyhatjuk ki a sorból, aki éppúgy végzett tudományos megfigyeléseket Erdélyben, mint a Jangce szubtrópusi deltavidékén, vagy épp az északi-sarkvidéki Spitzbergák szigetcsoporton, s aki – egyebek mellett – tudományos magyarázatot talált a Medárd-naphoz kötődő népi időjóslási hiedelemre.
A leendő tudós 1870. július 23-án, Veszprémben jött világra, Cholnoky László ügyvéd és Zombath Krisztina gyermekeként. Az elemi iskolát szülővárosában, gimnáziumi tanulmányait részben ugyanitt, részben Pápán végezte el. Már középiskolás korában felébredt benne az érdeklődés a földrajz iránt. Földrajztanár szeretett volna lenni, de apja lebeszélte tervéről. „Csak jót akarok neked, fiam, a tanárok, tudósok mind szegények” – mondogatta neki, s a szülői intelmek hatására a fiatalember a budapesti Magyar Királyi József Műegyetemre iratkozott be, hogy a magasabb fizetéssel kecsegtető mérnöki pályán fusson be karriert.
Folyammérnöki diplomája megszerzése után tanársegédi állást kapott a műegyetem vízépítési tanszékén. Ám a földrajz iránti szeretete sem múlt el, s miután megismerkedett és összebarátkozott az akkor már világhírű Lóczy Lajossal, újult erővel lobbant fel benne kamaszkori vágya. A nagy Ázsia-kutató meghívta maga mellé asszisztensnek a Budapesti Tudományegyetem Földrajz Tanszékére, s Cholnoky Jenő el is fogadta az ajánlatot. Lóczy felismerte benne a földrajztudósi tehetséget, s azzal a feladattal bízta meg, hogy a helyszínen tanulmányozza a Kínai-alföldön végighömpölygő hatalmas folyamok: a Sárga-folyó és a Jangce deltavidékét, és derítse ki mederváltozásaik okait. A fiatal kutató örömmel elvállalta a megbízatást, s a vallás- és közoktatási minisztériumtól kapott szerény ösztöndíjjal a zsebében, 1896-ban a Távol-Keletre utazott. Bérbe vett egy jellegzetes kínai hajót – dzsunkát –, s azzal járta be a Jangce deltáját, hogy választ találjon a kérdésre: a folyam két fő torkolati ágán kívül valóban létezett-e az ősi kínai krónikákban említett harmadik ág is. A terepet kutatva rá is jött, hogy hajdan tényleg létezett a folyóág, mely Kan-fu kikötővárosnál hullámzott bele a Kelet-kínai-tengerbe. Hidrográfiai (vízrajzi) méréseket is végzett a két folyó torkolatában, magyarázatot talált a Jangce-delta keletkezésére, illetve a Sárga-folyó mederváltozásaira. Emellett utazást tett északra, a Góbi-sivatag pereméhez, tanulmányozta a lösztakaró képződését, valamint a futóhomok mozgását. Majd kutatóutat tett Kína északkeleti tartományában, Mandzsúriában, ahol felfedezett egy csaknem százezer négyzetkilométer kiterjedésű bazaltfennsíkot, mely addig ismeretlen volt a nyugati tudomány számára. S mindezeken kívül naplójában 1235 rajzot készített, többségében helybeli használati eszközökről, lakóházakról, melyeknek a néprajzkutatók is hasznát vették. Egyszemélyes expedíciója utolsó évében, 1898-ban azonban az élete is veszélybe került, amikor az európai nagyhatalmak erősödő kínai befolyása és terjeszkedése miatt minden nyugati emberben ellenséget látó helybeliekből álló tömeg meg akarta lincselni, és csak a segítségére siető katonák mentették ki szorult helyzetéből. Hazatérése után pedig – szaktanulmányai mellett – megírta első nagy sikerű ismeretterjesztő művét, A sárkányok országából c. könyvet.
Lóczy Lajossal együtt földgázlelőhelyek után kutatott Erdélyben, 1905-ben pedig a kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem földrajz tanszékének a vezetője lett. Magas szintre emelte a földrajzoktatást, s alaposan be is járta Erdélyt, részletesen tanulmányozta és leírta az országrész természeti viszonyait. Emellett további két nagy külföldi kutatóutat is tett, előbb – 1910-ben – a Jeges-tengerben (más néven: Északi-sarki-óceánban) fekvő Spitzbergák szigetcsoportjára, ahol a tundrát, a hideg, sarkvidéki éghajlat felszínformáló hatásait, a fagyaprózódásos folyamatokat, a törmelékfelhalmozódásos térszíneket tanulmányozta, és magyarázatot talált az ún. poligonális tundratalajok keletkezésére, melyek a hőmérsékletingadozások miatt bekövetkező szakaszos olvadások és fagyások következtében jönnek létre. Majd miután az Amerikai Földrajzi Társaság meghívta az egyesület megalapításának 60. évfordulója alkalmából megrendezett nemzetközi konferenciára, 1912-ben, a földrajztudós-politikus gróf Teleki Pál társaságában nagyszabású tanulmányutat tett az Egyesült Államokban, az Atlanti-óceántól a Csendes-óceán partjáig.
Tudományos munkássága során jelentős eredményeket ért el a karsztkutatásban, a folyóteraszok képződésének vizsgálatában, s ő adott magyarázatot az ún. „európai monszun” jelenségre, mely összecseng a népi időjóslásban szereplő Medárd-napi hiedelemmel. Eszerint ha június 8-án, Medárd napján esik az eső, akkor negyvennapos esős időszak következik. Cholnoky a jelenséget azzal magyarázta meg, hogy tavasz végén az európai szárazföld felett jóval magasabbra emelkedik a levegő hőmérséklete, mint az Atlanti-óceán fölött. Az így létrejövő hőmérsékletkülönbségek miatt megindul a nedves, hűvös óceáni légtömegek beáramlása a szárazföld felé, a hirtelen bekövetkező hidegbetörés pedig magával hozza a zivatarokat, az esőket és a hetekig elhúzódó hűvös, csapadékos időt…
Az I. világháborús összeomlás és Erdély 1919-ben bekövetkezett román megszállása azután véget vetett kolozsvári tevékenységének. Több tanártársával együtt el kellett hagynia az országrészt, s 1919 novemberében tehervonaton érkezett meg Budapestre. A következő évben viszont tanári állást kapott a Budapesti Tudományegyetemen, ahol nyugdíjazásáig dolgozott. Legkedveltebb munkaterülete a felszínalaktan (geomorfológia) volt, s W. M. Davis amerikai földrajztudós szemléletét honosította meg a magyarországi földrajztudományban, mely szerint a domborzati formák szakaszos (ciklikus) lepusztulási folyamatok következményeiként alakulnak ki. Nagy sikerű tudományos ismeretterjesztő műveket is írt, melyekben jó írói érzékkel, a nagyközönség számára is érthető módon mutatta be a földrajzi folyamatokat, jelenségeket.
Hetvenéves korában nyugdíjba vonult, elbúcsúzott a tanári katedrától, de otthonában tovább folytatta tudományos munkásságát. A II. világháború idején írta meg egyik főművét, az ötkötetes Emberföldrajzot. Ám később rákbetegség alakult ki nála, s 1950. július 5-én, Budapesten örökre lehunyta szemét. (Forrás: Wikipédia)
Lajos Mihály

Pages