Vous êtes ici

Biztonságpolitika és terrorizmus

S'abonner à flux Biztonságpolitika és terrorizmus
Alkalomszerű kommentálás és elemzés a terrorizmus, háborúk és biztonságpolitika témakörében. A posztok nagy része már a https://www.facebook.com/wagnerpeterofficial/ megy, mert oda egyszerűbb képeket, videokat és híreket megosztani.
Mis à jour : il y a 3 années 3 mois

Gripen riasztás Šiauliai légibázison, Litvániában

mar, 01/10/2019 - 16:08
(mindig először rádöbbenek, hogy mennyivel többet posztolok a Facebookon). Augusztus 13-án a HM sajtóútat szervezett Litvániába megnézni a magyar Gripenek a Balti Légtérrendészeti Misszió keretében. Irtam róla egy cikket a 24.hu-nak. Nagyon büszke vagyok rá, mert úgy érzem sikerült megértenem, hogy mi folyik ebben a misszióban, és hol vannak az állandó félreértések, amelyek aztán téves elvárásokat generálnak a a közvéleményben az oroszokkal (vagy a NATO-val) szemben, például hogy az orosz gépek sosem sértik meg a balti államok légterét. És bár ennek védelmében vannak ott a NATO tagállamok gépei, még sem ez teszi ki az idejük nagyrészét. Itt a cikk: Több mint negyvenszer riasztották a magyar Gripeneket a Baltikumban Sokat fotóztam, és ezt a videot is sikerült úgy megcsinálni, hogy letámasztottam a telefont a kiguruló szélét jelző egyik kis lámpához. Büszke voltam magamra, mert így még maradt két szabad kezem fotózni is.
Catégories: Biztonságpolitika

Moszul legrégebbi templomja, a Mar Thoma,/Szent Tamás templom romjai

mar, 16/07/2019 - 12:21
Ez itt Moszul legrégebbi temploma. Az a durva, hogy csak méterekre voltam tőle, de nem jutott eszembe elmenni oda. A templomot állítólag arra a házra építették, ahol Szt Tamás apostol megszállt annak idején, 19xx éve. Még akkor is hihetetlen, ha csak állítólag történt így. Itt őrizték 2014-ig az egyik állítólagos ujjpercét, mint relikviát, aztán elmenekítették a Mar Mattai monostorba, Kurdisztán felé. A templom csak a város visszafoglalásakor várt romhalmazzá, amikor lebombázták minden mással együtt. A St Tamás templom kb 500 méterre van az al-Núri mecsettől, amely Moszul szimbóluma volt, mielőtt az Iszlám Állam a nagymecsetet választotta volna a védekezése közponjául. Itt a belváros közepén tartottak ki az utolsó pillanatig a terroristák, hogy aztán a végső pusztulás előtt még felrobbantsák a nagymecsetet (ezért tejesen másképp romhalmaz az az épület, mint a többi. Moszulban egyébként vannak templomok, amelyek is ma állnak, az Iszlám Állam nem robbantotta fel őket szisztematikusan, csak leverték a keresztet és esetleg belül is pusztították a diszítést. De ehhez látnom kellene őket belülről is. Az alábbi video tehát a Szt Tamás tmplomról készült, a Mosul Eye weboldal tette közzé. Ezt volt az az oldal, és az azt működtető moszuli történész, aki az ISIS jelenléte alatt is folyamatosan posztolt a városból, halálos veszélynek téve ki magát. Jelenleg Nagy-Britanniában tanul, de olyat is olvastam, hogy önkéntes számüzetésben van, mert ellensége éppen most is lehet elég Irakban. (azt persze nem értem, hogy miért nem a saját videoimat és fényképeimet osztom meg, de majd ezt is orvoslom valahogy.
Catégories: Biztonságpolitika

Olasz védelempolitika és a haderő állapota

lun, 15/07/2019 - 15:26
Van egy hosszabb elemzés olaszul,amelynek van egy zanzásított rövidebb verziója angolul. Érdekes számok vannak benne. Az egyik, hogy az olasz hadsereg átlag életkora (37,9 év) magas a brit (31) és a franciához képest (33). A másik, hogy személyi kiadásokra a költségvetés 70 százaléka megy el, 20 százalék a beszerzésekre és 10 százalék a működésre. Ez utóbbi nagyon alacsony, és persze a személyi kiadások nagyon magasak. Talán magasabbak még a MH-nál is. Tényleg, érdekes lenne tudni, mennyi nálunk az átlagéletkor, tippelni sem tudok, de talán annyira nem vagyunk előregedve mint az olaszok. A 2015-ös stratégia felülvizsgálat eredményeit így foglalja össze a cikk: One key reform element is a real centralisation of the armed forces’ activities at joint level, including national procurement programmes, to reduce duplication and inter-service rivalry for military spending. This goes hand in hand with a rationalisation of military bases and an ambitious programme to sell off or rent surplus real estate and equipment, with at least two-thirds of the proceeds accruing to the defence budget. Ezek elvileg azt szolgálnák, hogy több maradjon a működésre, amelyet persze az is segít, ha Olaszországban is közelítik a védelmi kiadásokat a 2 százalékhoz. De a legnagyobb kérdés mégiscsak az ambíció. Amennyiben kivehető a cikkből, (meg az egyéb élményekből), az olaszok szeretnék magukat a nagyobb európai haderők szintjén látni, és szerintem a britek és az franciák mögött ott vannak. Nem csak a hadiipar és a haditechnikai beszerzések terén (europában csak itt gyártanak F-35-öst, amiből rendszeresít is az olasz légierő), hanem a nemzetközi missziókban történő szerepvállalásokban is. Irakban a KTCC vezetése önmagában is valami, de annál sokkal több, talán 1000 olasz katona és csendőr vesz részt szerte Irakban. Libanonban és Koszovóban is jelentős erőkkel vannak jelen, pedig azok passzolhatok lennének. Malinak utána kellene néznem. Szóval a kérdés, amit feltesz a cikk, hogy ha Róma a jövőben is a top ligában szeretne játszani, ha a Brexit után továbbra is európai védelem meghatározó szereplője szeretne lenni, aki formálni is tudja a folyamatoka és döntéseket, akkor lépést kell tartania a franciákkal és a többi állammal.
Catégories: Biztonságpolitika

Információ a cseh helikopter beszerzés specifikációiról

ven, 05/07/2019 - 11:53
Mindig leírom, hogy érdemes követni, hogy mi történik Csehországban haderőmodernizáció címén, mert egy kb. azonos méretű ország, kicsit jobb gazdasági lehetőségekkel, azonos szövetségi rendszerrel és hasonló fenyegetettség percepcióval. Csehország a páncélozott harcjárművek a legnagyobb beszerzési program, de mindjárt utána jönnek a helikopterek. Ez nálunk már nagyrészt eldőlt, de azért érdemes látni, hogy lehetett volna másképp is, vagy akár, hogy a kiválasztás során milyen szempontokat vehettek figyelembe a politikai és gazdasági érdekek mellett. A cikk a helikopterflotta méretével indít: 52 helikopter. Brutális mennyiség, pedig gondolom ez a normális egy közepes ország közepes légierejétől. 17 Mi-35/24Ws and 4 Mi-171Sh's by the 221st Helicopter Squadron and 11 Mi-171Sh's by the 222nd Helicopter Squadron at the 22nd Helicopter Air Base in Náměšť nad Oslavou, and 3 Mi-8s, 5 Mi-17s and 10 W-3As by the 243rd Helicopter Squadron at the 24th Transport Air Base in Prague-Kbely. Plus two Mi-2s, which see their last year of service in Pardubice Flight Training Center. Nekem külön érdekes a Mi-17-es klasszifikációjának tisztázása, annak idején egyszer írtam a helikopterhelyzetről Afganisztánban és belebonyolódtam a különböző altípusok kaotikus világába. Itt az írják, hogy a Mi-17Sh (HIP-H) ugyanazokkal a támadó képességekkel rendelkezik mint a Mi-24-es (can carry the same range of weapons as the Mi-24), és ez a Mi-171 AMSTsh export verziója, ami viszont a Mi-17AMT légideszant (armed assault-transport) változat. El ne felejtsem. A számok hatalmasak. Ezekhez képest a 2010-es évek eleji egy darab magyar szállítóhelikopter jól mutatja, mennyire le voltunk gatyásodva. Most van 3 kiképző, 8 harci helikopter és 6-8 szállító(?). Ha jól számolom ez a harmada, és ha megjönnek az új beszerzések akkor lesz 36 új harci és szállító + a meglevő 3 kiképző. Akkor leszünk a csehek közelében egy modern flottával. Nincs szó a cikkben, hogy melyik típust akarják lecserélni, hanem a képességek oldaláról van megközelítve a beszerzés. A lehetséges típusok közül minden fel van sorolva, ami nálunk is előfordult (Airbus H145M, Sikorski UH-60 Black Hawk, Bell UH-1 „Huey“ és az AgustaWestland AW139M), 12 darab beszerzése van egyelőre tervezve. És itt a specifikációk, ami talán nem túl részletes, de egy kicsit rávilágít arra, hogy a fegyverzeten kívül, ami laikusként az egyetlen meghatározó szempont, milyen egyéb szempontokra figyelnek még beszerzéskor. Specifications: Two-engine multipurpose helicopter; Crew: 2 pilots, 2 operators (flight engineer/gunner); 25 to 30 years lifetime; 12 helicopters in total. Requirements concerning the performed roles: Provide fire support for the ground troops; Armed escort for moving troops, escort for transport helicopters; Support for Special Forces operations; Effectiveness against slow-speed and low-altitude air targets; Air search and rescue, combat rescue; CASEVAC; Air transport of personnel and material; Tactical airborne insertions; Cooperation with the Integrated Rescue System. General requirements: Capability of day and night operation; Transport capacity of at least 8 armed and equiped soldiers (ground troops); CASEVAC – at least 2 stretchers in the transport cabine; Total payload for the transport cabine at least 960 kg; Protection of fuel tanks against leakage and explosion caused by combat damage or accident; Wire Strike Protection System. Flight performance: Minimum range 550 km; Minimum cruise speed 260 km/h; Service ceiling at least 4,000 m. Armament: Guns: Cannon or Machine-Gun operated by the pilot and Machine-Gun operated by the gunners; Missiles and Rockets: Air-to-Ground guided missiles (AGMs), unguided rockets and laser-guided rockets; Active and passive protection system.
Catégories: Biztonságpolitika

Terepkutatás hírszerzés helyett

ven, 21/06/2019 - 06:57
Asaad Almohammad and Charlie Winter | DEMYSTIFYING THE ISLAMIC STATE’S PROPAGANDA MACHINE Combating Terrorism Center at West Point Nem az én világom, de hátha valakit lázba hoz annyira, hogy elolvassa. A szerzők hozzáfértek az elmúlt években az amerikai erők* által megszerzett vagy legfoglalt eredeti dokumentumokhoz, interjúztak egy csomó belső forrással és persze hozzátették, amit már a szakirodalom is összeszedett a témáról. Egész részletes táblázat van benne az Iszlám Állam média irányításáról. (* utóbb kiderítem, hogy valszeg nem, vagy nem csak az amerikai erők által legfoglalt dokukat használták, hanem az ún data collectorok által összegyűjtött forrásokat) Nekem a legérdekesebb ez a lábjegyzet volt: During the field work for this paper, all but two of the 13 individuals who were approached to participate in the study were based in Islamic State-held territories in Syria. The seven individuals who agreed to participate in this study knew and were trained by and worked with the first author in the past on a number of projects. Some of these projects included publications on the Islamic State. All seven individuals are based in Islamic States-held territories in Syria and are collecting information on Islamic State operations, leadership, and movement. None of the seven collectors agreed to list the names of their current employers in this publication. That said, all details describing the collectors and quotes used in this study were approved by them, including the information in this note. Tehát vannak/voltak ezek a data collectorok, akik valakiknek dolgoznak és akik azzal foglalkoztak Szíriában, az Iszlám Állam ÁLTAL URALT területen, hogy információkat gyűjtsenek a Iszlám Állam vezetéséről, működéséről, műveleteiről. Ezeket az emberek az egyik szerző trained by and worked with korábban más projektekben. És az a szép, hogy nem a CIA, vagy DIA valószínűleg, ahogy rávágná az ember, hanem olyan akár nyílt finanszírozásból folytatott kutatás, ahol ezeket meg lehet csinálni. Az elmúlt években született néhány lélegzetelállító publikáció az Iszlám Államról. Nem feltétlen azért mert olyan szuper volt a tartalmuk (nem olvastam mindet, nem tudom mi van bennük), hanem azért mert a szerzők részben elfogott IÁ tagokkal való beszélgetésekből, interjúkből szerezték az infokat. Ami azért elég ritka, bár az is igaz, hogy ha valaki ezt itthon prioritásnak találná, egy fél évi szervezés és pár iraki út után egy magyar kutató is megtudná csinálni már. Nem tudom, hogy a fent emlegetett, az egyik szerző és a data collectorok közös együttműködése az alábbi kiadványokban testesült-e meg, de ezek azok, ahol a jelzett szerző helyszíni adatok, források és terepkutatás írta meg, amit megírt: Asaad H. Almohammad and Anne Speckhard, “Is ISIS Moving its Capital from Raqqa to Mayadin in Deir ez-Zor?” ICSVE Brief Reports, April 3, 2017; Asaad Almohammad and Anne Speckhard, “ISIS Drones: Evolution, Leadership, Bases, Operations and Logistics,” ICSVE Research Reports, May 4, 2017; Asaad Almohammad, “ISIS Child Soldiers in Syria: The Structural and Predatory Recruitment, Enlistment, Pre-Training Indoctrination, Training and Deployment,” The International Centre for Counter-Terrorism – The Hague 8:14 (2018). T
Catégories: Biztonságpolitika

Molnár Anna – Marsai Viktor – Wagner Péter: Nemzetközi biztonsági szervezetek (letölthető)

mer, 19/06/2019 - 10:12
Egy vagy két év után megjelent végre egy új tankönyv, amelynek egyik szerkesztője és szerzője is voltam. A könyv letölthető, a "Nemzetközi biztonsági szervezetek" címet viseli, és ennek megfelelően esettanulmányok vannak benne a legtágabb értelemben. AZ ENSZ vagy az EU tipikusan sokarcú szervezet, éppen ilyen részük is van, míg a NATO esetében nincs vita a fő funkcióról. A Sanghaji Együttműködési Szervezetet nem olvastam, de kíváncsi vagyok, mert az gyakran hivatkozzák anti-NATO-ként, ami szerintem képzavar (vagy a NATO félreismerése). Hogy lehet egy olyan szervezet katonailag hatékony, amelynek 1. nincs ingegrált katonai parancsnoksága és struktúrája 2. ahol egymással konfliktusban álló országok is tagok (India-Pakisztán). A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete is egy érdekes tagság, ahol ugyanúgy a bizalom hiányzik mint az SCO-ban és amelyet egyszer gondolták bevetni, 2010-ben Kirgizsztánban (zavargások Os-ban), de akkor az oroszok megfutamodtak a feladattol és a várható politikai kihívásoktól Az én fejezetem nyilván nagyon érdekes :) Nagyon tanulságos volt utánanézni, a GCC-nek,amit szintén egy NATO szerű katonai szövetségnek aposztrofáltak, és amiről nekem az jött le, hogy tévedés ez is. Ha azt látjuk,hogy a világ legmodernebb haditechnikai eszköeivel felszerelt Öböl államok kavarnak együtt, hajlamosak (legalábbis én) vagyunk azt gondolni, hogy akkor ez biztos működik is. Ehhez képest a megelőző évtizedekben a politikai és gazdasági eredmények szubsztantívabbak voltak, csak nem látszottak. Ellenben a katonákra, hadseregekre, fenyegetésre mindenki odafigyel, ez jelentette a lufit a GCC esetében. Tekintve a mostani (2014 óta?) tartó szaúdi/emírségi-katari szembenállást, Omán különutasságának felerősödését, az GCC katonai jellegének hiányáról lehull a lepel - legalábbis nekem. Amire még nagyon kíváncsi leszek, az Szent-Iványi Balázs tanulmánya, mert ez viszonylag új jelenség a világban, és Balázs jó szakértője a témának. Kíváncsi vagyok miként rakta össze. Molnár Anna – Marsai Viktor – Wagner Péter: Nemzetközi biztonsági szervezetek Tartalom: Marsai Viktor – Molnár Anna – Szenes Zoltán Nemzetközi biztonsági szervezetek – bevezetés Molnár Dóra: Az Egyesült Nemzetek Szervezete – kollektív biztonság Lattmann Tamás: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa – kollektív biztonság Szenes Zoltán: NATO – kollektív védelem Molnár Anna: Az Európai Unió – a biztonsági közösségtől a kollektív védelemig terjedő folyamat Remek Éva: Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet – kooperatív biztonság Szenes Zoltán: A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete – kollektív védelem Marsai Viktor: A biztonság közös fejlődése az afrikai kontinensen Wagner Péter: Az Öböl Menti Együttműködési Tanács: egy sosem volt katonai szövetség Bartók András: Az ASEAN és az ASEAN Regionális Fórum Kiss Roland: A Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) Hegedűs Barbara: Amerikai Államok Szervezete – kollektív védelem Asqui Jorge Kristóf: Riói szerződés – kollektív védelem Szent-Iványi Balázs: Nemzetközi fejlesztési szervezetek és a fejlesztés „biztonságiasodása”
Catégories: Biztonságpolitika

KFOR és a hawaii nemzeti gárdisták

mer, 05/06/2019 - 11:52
Néha visszahallom, hogy az amerikaiak Koszovóba nem a premier erőiket (hogy finoman fogalmazzak) küldik a KFOR-ba, de sosem hallok konkrétumokat. Bár azt is meg kell jegyezzem, hogy talán egy ilyen egységnek a harcértéke még mindig paritásban van/lehet egy bármelyik európai ország hasonló, nem első-lépcsős alakulatával. Jelenlég még az amerikaiak adják a KFOR legnagyobb erejét, de két (keleti és nyugati) harccsoport közül is ők adják az egyiket, és e két harcoló erő mellett ugye még ott vannak a magyarok, amelyek - ha jól emlékszem - egy zászlóaljnyi erővel adják a KFOR parancsnok közvetlen alárendeltségében működő, szintén harcoló egységet. Igen megnéztem: Harcászati Tartalék Zászlóalj (KTRBN - KFOR Tactical Reserve Battalion). Megnézhetném, de lusta vagyok, hogy a jelenlegi létszámmal 4. vagy 5ik legnagyobb hozzájáruló nemzet vagyunk, és arra sem emlékszem, hogy már megemeltük a létszámot, vagy még csak tervezzük. De a végén valahol 500 körül fogunk járni, amivel szerintem a végén top 3-ban leszünk. USA, olasz, osztrák, magyar a sorrend februári adatok alapján (mégis megnéztem). Top 3-ban lenni már azt is jelenti, hogy akár KFOR paracsnokot is adhatunk és ahogy hallottam tervek is vannak rá. A vezetés főként olasz, amerikaiakról nem nagyon hallottam. Magyar parancsnok-helyettes már 2015 óta van, az első talán Korom tábornok volt, aki ma a már a Honvédség parancsnoka. 201nemtudomhányban még volt szerencsém meglátogatni az első vagy második váltást, amikor még csak egy századot adtunk a KFOR parancsnok harcászati tartalék zászlóaljából, portugál parancsnokság alatt, nagyon érdekes dolgokat meséltek, és még voltak is akciók Észak-Mitrovicában. Visszatérve az amerikaiakhoz és a cikkhez, amit meg akarok osztani, a lényeg, hogy itt most benne van, hogy melyik alakulat van éppen Koszovóban: Hawaii National Guard’s 25th Infantry Brigade Combat Team. Képzeljük el Hawairól Koszovóba? Az mekkora váltás már és kilenc hónapon át. És mind vagy majdnem mind civil hátterű katona, mint nemzeti gárdista. Érdekes, nem?
Catégories: Biztonságpolitika

A RQ-21A Blackjack drón "elkapása"

lun, 27/05/2019 - 08:42

AZ Egyesült Arab Emírségek rendelt a RQ-21A Blackjack rendszerből négyet (rendszerenként 5 UAV + ami kell hozzá). Még az életben nem hallottam erről a rendszerről, gondoltam valami kínai cucc, mivel az amerikaiak nem akarnak felfegyverzett UAV-ket eladni az öbölmenti szövetségeseiknek. Rákerestem, és beláttam, hogy ez egy kisméretű, vagy inkább kisebb méretű amerikai UAV típus, amely egyszerre van rendszeresítés alatt a tengerészgyalogosoknál, a haditengerészetnél és néhány NATO szövetségesnél (és most már az emírségeknél is) miközben még vannak vele problémák is – a wikipedia szerint.
De ezek miatt még nem írnék posztot. Arra lettem kíváncsi, hogy vajon hogyan néz ki összecsomagolva ez a rendszer? Gondolom a kompaktsága miatt rendszeresítik, nagyobb, mint egy kézből indítható mini UAV és kisebb mint egy repterekről üzemelő „sima” UAV. Ahogy keresgéltem a neten, találtam ezt a videot. Az indítás ismerős, egy katapult rendszerrel indult el, viszont az „elfogás”, az brutál. Nem láttam még ilyet (persze nem is vagyok UAV szakértő), de ez a megoldás meglepett. Nem is értem, igazán, hogy mi az elv, miért marad fenn akadva a gép azon a dróton vagy min. Valaki elmagyarázhatná.

Catégories: Biztonságpolitika

Mibe kerülhet a magyar Gripen flotttát üzemeltetni?

dim, 12/05/2019 - 22:53
Ma lesz a Trump-Orbán találkozó és talán kiderül, hogy miben is egyezett meg a két fél a haditechnikai beszerzések terén. Az F-35-ös többször felmerült lehetséges opcióként a Gripenek lecserélésére, azt hiszem 2026 után. A hétvégén belefutottam egy cikkbe, ami arról szólt, hogy a Pentagon nem tartja valószínűnek a Lockheed Martin terveit, hogy 2025-re 25.000 USD legyen egy repült óra( cost per flying hour) One of the F-35′s cost goals may be unattainable Ez most olyan 44.000 USD/óra áron van, és 2024-re két kormányzati elemzés is 35.000 USD/órára tartja csak elképzelhetőnek a csökkenést (erről szól a linkelt cikk). És mennyibe kerül ugyanez a Gripennél? Egy 2012 IHS Jane's elemzésben 4700 USD/órára becsülték az összeget, míg a F-16 Block40/50-es verziójánál 7000 USD/órára. Ez a képt "legolcsóbb" üzemeltetésű 4. generációs vadászgép talán. 4000 dollár olyan 1,1-1,2 körül van, a F-35 ennek a tízszeresét tudja most repült óránént. Mennyit repülnek a pilóták? Ki mennyit :) Az osztrákok kapcsán hallottam/olvastam egy olyat, hogy a "combat ready" minősítéshez 180 óra kell évenre. Az ennél alapcsonyabb minősítéshez (nevét elfelejtettem), ami ahhoz kell, hogy a háborún kívül mindent megcsinálhass a gépeddel 120 órát kell teljesíteni. Amikor itthon botrány lett a Magyar Nemzetben, hogy a Gripenekkel nem repülnek pilóták mert nincs pénz kerozinra, akkor 80 órára emlékszem. Hány pilóta van a 14 Gripenre? nem tudom pontosan (vagy ha tudnám, leírhatnám?) de 20 biztosan van a 1,5 feles szorzó miatt. Tehát akkor a matek, még ha csak becsléseken és félinformációkon is alapszik és ideáltipikus: 20 pilóta x 120 óra x 1,1 millió forint = 2,64 milliárd forint. Tudom, sok a bizonytalan ebbe az egyenletben, lehet több a pilóta, valószínű több a repült óra költsége (hiszen amit megadnak hivatalosan az mindig PR célokat szolgál, bár ez nem hivatalos hanem szakértői becslés volt) viszont a 120 óra nagyon optimistának tűnik. Aki jobbat tud, játszon el a komentek között a maga verziójával. Írom ezt az egészet azért, hogy jelezzem, nem csak a gépek beszerzése kerül sokba, hanem az üzemeltetés. És a F-35-nál 8-9 szeres lenne mire megérkeznének. (és itt most nyitva is hagyom a kérdést, hogy vajon a fenti repült óra adatokba ki milyen tételeket számolt bele. Az amerikait nem tudjuk, de a svédet igen: üzemanyag, repülés előtti felkészítés és a tervezett időszakos karbantartások költsége a személyügyi kiadásokkal együtt - az angol szövegből nekem úgy értelmeződött, hogy a pilóták költsége - fizetés, stb. - nincs benne)
Catégories: Biztonságpolitika

Tajvani tengeralattjáró tervek

ven, 10/05/2019 - 13:21
Tajvan önálló tengeralattjáró-építésbe kezd. Nem akkora nagy hír mifelénk, elismerem, de helyi szempontból óriási. Egyrészt a világon kevés ország épít tengeralattjárót, Tajvan nem az a kategória, hogy egy ekkora ország képesnek érzi magát saját fejlesztésre, építésre és üzemeltetésre a költségek és a szellemi kapacitások szempontjából.

De a lényegi kérdés, természetesen biztonságpolitikai jellegűl. me eddig amerikai és holland építésű diesel elektromos tengeralattjárókat üzemeltetett (üzeltet). Ha pontos a cikk, 70 éves a két amerikai darab, ami elég durván hangzik Tajvan biztonsága szempontjából nyilván szükségük lenne további új/használt tengeralattjárókra, a kínai haditengerészet intezíven fejlődik és növekszik, ez szerintem a sajtóból is világosan átjön (és tényleg ott van még a haditengerészet akárhányéves évfordulójának videoja is a leveleim között).

Ami ennél is érdekesebb, hogy Kína gazdasági súlya miatt ma már senki sem akar/mer eladni tengeralattjárót Tajvannak. Az USA talán eladna, de nem gyárt már ilyen hagyományos tengeralattjárókat.. A wikipedia szerint 7 ország gyárt dizel-elektromos tengeralattjárókat, de pl Dél-Koreát és Észak-Koreát nem sorolták felel, szóval nem venném készpénznek.
Catégories: Biztonságpolitika

Megégve Kongóban, egy CIA ügynök túlélése 1965-ben a semmi közepén Afrikában

ven, 12/04/2019 - 12:28
Richard L. Holm CIA ügynök bevetésre indult Kongó északi részére, korábbi informátorokkal venni fel a kapcsolatot újra. A térségben dolgozó "CIA légierő" (két kétüléses gép) elvitte egy körre, hogy a levegőből is megnézze a vidéket, de egy hirtelen időjárásváltozás mindent megváltoztatott. Az üzemanyag elfogyott a viharkerülés miatt, vészleszállás, fejreállás és Hols ügynök testének 30 százaléka megégett Afrikának egy olyan pontján, ahol a civilizáció legközelebbi pontja 6 napi járóföldre volt és ahol ellenséges gerillák járták a vidéket. A pilótája túlélte a leszállást, a közeli falu barátságos volt és vállalták hogy vigyáznak Holms ügynökre, amíg a pilóta elmegy segítséget hozni. És igen, hat napi gyaloglás, kajakozás, sőt biciklizés után jutott el a leközelebbi városba (Paulis, ha valaki meg akarja keresni a térképen) Hogy mivel kezelték az égett felületeket a helyiek, azt a későbbi vizsgálatok sem tudták megállapítani, de kigyoolajat és gyógynövényeket sikerült azonosítani:

Many of the visitors came from abroad. An Ethiopian doctor observed that the black substance used on my burns look like an age-old tribal remedy used in rural areas of Africa. He had heard that one of its ingredients was boiled snake. Several months later, two Air Force doctors were sent to Africa to investigate the substance. They evidently found that it did include snake oil, plus tree bark and herbs. Some of the herbs could not be identified.

 Holms-ot természetesen azonnak keresni kezdte mind a CIA, mind a partnerországok de hát egy magyarországnyi területen… Végül a pilóta segítségével eljutottak az ügynökükhöz, aki az idő nagy részét delíriumban töltötte, megvakulva, kiszáradva, rémálmokkal gyötörve. A helyiek ápolták a legjobb tudásuk szerint, gondoskodtak az égési sérüléseiről, tisztították, itatták. És akkor beindult a CIA gépezete, csak másképp. A belga hadsereg egyik helikoptere kiemelte a faluból Paulis városba, onnan egy C-130-as repülő elvitte a fővárosba, ahova az USA légierő elküldöd egy B 707-es utasszállítót, egyetlen utasért. Holmes összesen 11 napot töltött a szabadban kb 90-ről 45 kilóra fogyott le, csak ezután láttak neki az orvosok a felélesztéséhez, bár többen eleve lemondtak róla, amikor meglátták összeégett, és addigra a hegesedéstől megfeketedett karjait, testét, fejét.

A CIA a legjobb kórházi kezelést biztosította számára az amerikai katonai kórházakban, VIP részleg, egyágyas szoba, ami csak a tábornokoknak járt akkor. Az egyik szemét el kellett távolítani és amikor a másikat is meg kellett műteni, az Ügynökség az ország legjobb szemsebészét hívta el a katonai kórházba (azaz nem bízta az egyébként biztos kiváló, de helyi katonai orvosokra). A sok barát és kolléga látogatása tartotta Holmban a lelket és amikor eljött a közvetlen főnöke és megkérdezte, hogy mit szeretne csinálni ha visszatér egyszer (látni még ekkor sem látott a megmaradt szemével), azt mondta Kínával foglalkozna. Hamarosan egy nyelvtanár kezdte el látogatni hetente kétszer, hogy mandarin nyelvórákat vehessen. Az égési sérülések miatt néhány újpercét elvesztette, bőrtranszplantáció és hónapokon át tartó gyógytorna után karjai nagyrészt visszanyerték régi formájukat és mozgásukat is.

Összesen 28 hónapig, azaz több mint két évig tartott a rehabilitáció. Holm ezt követően folytatta karrierjét a CIA-nál onnan ment nyugdíjba és valaki rákeres a nevére, látni fogja, hogy milyen szépen rendbejött. A sztorit pedig onnan ismerjük, hogy Holm ügynök megírta a CIA tudományos folyóiratába, a Studies in Intelligence-be 1999-ben.
Catégories: Biztonságpolitika

Magyar harcjármű beszerzés lehetséges mérete és költsége a cseh példa alapján

mer, 03/04/2019 - 08:31

A csehek mindig meg tudnak lepni. Miért fontos szemmel tartani a cseh haderő modernizációt, mert méretét tekintve egy kb. azonos erőről van szó, miközben az ország gazdasági ereje is kb. azonos (úgy értem nem egy Hollandia, vagy Belgium, vagy Dánia) és a biztonság és védelempolitikai ambíciói is kb. azonosak. Persze minden itt felsorolt mutatóban jobbak, erősebbek a csehek, az a spórolás (és párhuzamosan gazdasági mélyrepülés) ott nem volt ami itt (és lehet már a rendszerváltás előtt is jobban álltak gazdaságilag, nem tudom, szóval lehet hozott/örökölt dolog). Mi az apropó: a cseh hadsereg páncélozott harcjárműveinek (IFV) modernizációja. Hogy transzparensebb? Fáj igen, de ez itthon politikai jellegű döntés. Így még izgalmasabb, hogy a csehek mit terveznek. Na de mit?
 ...Ministry of Defence revealed new details for the tracked Infantry Fighting Vehicles acquisition. There will be 210 new vehicles at an estimated cost of CZK 53 billion (USD 2.3 billion). The vehicles will be required to carry 11 soldiers (crew of 3, 2 specialists, 6 troopers), the 30mm cannons also stands confirmed, and it has been decided the vehicles are to be mounted with manned turrets. Four manufacturers were invited to submit bids to supply the vehicles: BAE Systems (CV9030CZ), General Dynamics European Land Systems (ASCOD 2), PSM (PUMA) and Rheinmetall Landsysteme (LYNX). An important part of production and servicing is to be assured in conjunction with the VOP CZ – a state owned company that specializes in military equipment engineering, production and development. 
Azaz. Ennél több járművet mi sem fogunk beszerezni valószínűleg. A cseheknek négy gépesített lövés, két könnyűlövész, egy harckocsi és egy légideszant (airborne) zászlóaljuk van. Nekünk van 5 könnyű lövész és egy harckocsi zászlóalj - bár talán Tatán a 2. lövész zászlóalj az csak keret alakulat???? 
Most a felderítő és SF zászlóaljakat nem számolom, azok most sem használnak, ugyan a MH 25. Bornemissza felderítő ezred elődje 1. Páncélos Felderítő Zászlóalj volt.) Szóval, ha nem tévedek nagyot a harcoló egységek számát tekintve (és felépítésük közel azonos), akkor nagyságrendileg azonos méretű beszerzésre lehet számítani, nagyságrendileg azonos összegért. Még egy dolog! Csak most látom, hogy nézem a cseh alakulatokat. 
A cseheknek van 107 Pandur IFV-jük, ami kerekes. Talán ez a két könnyű lövész alakulathoz van? Ha igen, ez AKÁR azt is jelentheti, hogy otthon is két beszerzés lesz. A nehéz és közepes dandárnak lánctalpasokat szereznek be, a könnyűnek (vagy/és a közepesnek) meg kerekest? Hány BTR-80-as is van rendszerben hivatalosan? Hogy ez nem jutott eddig az eszembe! Talán nagyságrendileg azonos mennyiségű IFV-ket fogunk venni? Biztos már államtitok, de azért átgereblélyezem majd a netet.
Catégories: Biztonságpolitika

Atommeghajtású tengeralattjárók és stratégiai bombázók a Kola félszigeten

ven, 29/03/2019 - 12:05

A szörfözés klasszikus esete volt velem a napokban. Elindultam onnan, hogy megnéztem a Viking hajótársaság helikopteres mentését a norvég partoknál, onnan eljutottam egy tavaly decemberi helikopteres mentéshez a Spitzbergáknál, onnan találtam egy cikket, ami arról szólt, hogy mennyire alultervezettek a helikopteres SAR képességek Észak-Norvégiában, mióta megjelentek az ún. megacruiserek 5000-6000 utassal, onnan eljtuttam a barents Observer egyik újságírójának  twitter oldalára, ott találtam egy posztot arról, hogy Oroszország hogyan bővíti a tengeralattjárókra telepíthető nukleáris töltetű rakéták depotját a Kola félszigeten. Mi a kapcsolat megacrusier/halászhajó katasztrófák és a orosz atomtengeralattjárók között? A biztonság. Észak-Norvégia szempontjából a legnagyobb kritikus elem, hogy a Kola félsziget tele van nukleáris fegyverekkel, atomtengeralattjárókkal, atom meghajtású jégtörőkkel. 
Innen átmentem a Google Mapsra megnézni, hogy én is látom-e a bázist, és erre rákeresve szövegesen is végül rátaláltam az Olenyegorszk légibázisra, ahol több tucat rohadó Tu-22 Backfire-t volt szerencsém megpillantani. Visszamenve a tengeralattjáró bázisra pedig egy Akula és (talán egy) Delta IV osztályú atomtengeralattjárót láttam a levegőből. Jaa, kihagytam, még volt egy kanyar a norvég haditengerészet két aktív kémhajóiról is olvastam egy cikket, és onnan jutottam el a orosz bázisokhoz (itt volt említve, hogy mit is fognak figyelni).

Ez tehát a légibázis felvétele, kb 26-28 TU-22-es parkol egymásnak fordítva, míg előtéren talán az aktív, működőképes stratégiai bombázók parkolnak másik négy An-12 szállítógép és nem tudom milyen helikopterek mellett. A Wikipedia szerint a bázis egyik volt azoknak az sarkör közeli orosz bázisoknak, ahonnan az USA ellen indultak volna a bombázók nukleáris csapást mérni. A wiki szerint SZu-27-es és Mig-31-es is állomásoztak itt, de ennek a kép készítésekor nem volt nyoma. Néhány álcázott hangárnak/bunkernek van nyoma a reptéren, amely talán ezeknek a kisebb gépeknek lehetett a helye. Érdekes, hogy hangárt egyet se látni a stratégiai bombázók számára (gyorsan megnéztem az mostanság víz alatt levő Offutt Air Base-t, és ott sincs a nagy gépekhez hangár, igaz van három-négy hangár, ahol gondolom karbantartást, mondernizációt végeznek/végezhetnek a gépeken. Megnéztem és a Barksdale légibázist is, amely a B-52-es bázisa. Ott is egy van egy tucat gép, amely nem tűnik úgy, hogy aktív használatban lenne).

Hogy találtam meg az Olenyegorszk légibázist? Úgyhogy a norvég újságírónak megtaláltam egy cikkét, amiben google maps képekkel ábrázolta az orosz nukleáris tárolók bővítését. Ha ő megtalálta, akkor én is, gondoltam. De ő a bővítés fő helyszínének Guba Okulnaja települést jelölte meg, és mellette másik négyet, ahol vélhetőleg atomfegyvereket tárolnak az északi flotta tengeralattjárói számára.

Guba Okulnaját nem találtam, a norvég cikkből csak annyi derült ki, hogy Severomorszk közelében van. Mivel nem találtam sehol Guba Okulnaja-t, rákerestem a következő említett településre Gadzsijevo-ra, na ott már volt látnivaló.


Ha valaki veszi a fáradságot, és megnézi, fog látni a kikötő közelében néhány új építési nyomot, állítólag ezek azok az új tárolók.

Közben rákerestem a neten Guba Okulnaja nevére és nem egy 1963-ös CIA jelentés jön ki elsők között? A dokut megnézve, kiváló térkép segít útbaigazodni, hogy hol is van a bázis, így meg is találtam a térképen (nem sok minden látszik még egy tengeralattjáró sem, csak talán egy Ivan Rogov osztályú partraszálló hajó, de ezt már kivonták a hadrendből a Wikipédia szerint).

Guba Okulnaja jutott egy kis szerep a történelemben. Az 1962-es kuba válság idején itt (is) pakolhattak fel hajókra nukleáris robbanófejeket. A CIA jelentés arról szól, hogy egy kereskedelni hajó jelent meg a bázison, majd elment Kubáig, ahol az blokádba ütközött, majd visszahajózott a Guba Okulnajába.

A bravúr az volt, hogy erről a CIA-nak fotói is voltak a kikötőből. 1962-ben. Ezt vagy egy tengeralattjáró csinálta. Ez bravúr, mert akkor mindezt az orosz északi tengeri hadiflotta szájában csinálta, Severomorsk, a fő hadikikötő 10-20 km-re van, kicsit hátrébb Murmanszk, Guba Okulnajával egy öblöt alkotnak.  B verzió, hogy valami ügynökük készítette a fotót egy hajóról, csónakról, pont akkor, amikor ott volt a kereskedelmi hajó. Hááát, ennek inkább kisebb a valószínűsége, úgyhogy maradjunk a tengeralattjárós változatnál.
Catégories: Biztonságpolitika

Miért Mig-21-est vetettek be az indiak a pakisztáni támadók ellen, mikor volt modernebb gépük is?

lun, 11/03/2019 - 09:01

A hadseregek gyengeségét erősségét, háborúk lehetséges kimenetelét sokszor abból próbálják soka megjósolni, hogy „mekkora” az adott hadsereg. A számok. Tankok, repülők, katonák. Meg persze a haditechnika minősége. Orosz, amerikai, izraeli. Ötödik vagy negyedik generációs repülőgép. Okos bomba vagy buta bomba.
Jó lehet kicsit túlragoztam, de most olvastam egy érdekes indiai cikket, és ilyenkor mindig eszembe jut, hogy mennyire „banális”, bürokratikus, logisztikai, kiképzési dolgokon tudnak múlni dolgok, nem a mennyiségen és minőségen. India és Pakisztán konfliktusa azért jó „példa” erre, mert itt még vannak napjainkban is összecsapások, mindkét országban angol nyelvű sajtóban (azaz az érdeklődő többség el is tudja olvasni) és még ráadásul megvan az a sajtószabadság és érdeklődés, hogy írnak is róla. Különösen az indiaiakat érzem erősnek a nyilvános önmarcangolásban, önfeltárásban. A Kargill-i háborúról annak idején remek könyveket vettem, amit ex tábornokok írtak.
A mostani összecsapás kapcsán mindenkiben felmerült a kérdés, hogy India miért az elavult MIG-21 Bison-okat indította az F-16/J-17-e csapásmérő kötelék ellen, mikor voltak modernebb gépei is, amelyek nagyobb eséllyel vették volna fel a harcot a támadókkal (közben kiokosítottak, hogy nem MIG 21 Bisz volt az, hanem annak MIG-21 jelentősen feljavított utolsó verziója, a Bison). Olvastam már több verziót, de ez a mostani elég mellbevágó, de hihető a hasonló indiai példák után, sőt kis itthoni áthallása is van. A válasz az, hogy azért, mert még nem épültek meg a bunkerek Kasmírban, amelyekbe befértek volt a Szu-30-asok.
A típust két évtizede kezdte el beszerezni India, majd 250 gép van rendszerben, de csak 2017-ben döntöttek a bunkerek építéséről Kasmírban. Ennek hiányában – és a korábbi háborúkból okulva – a legmodernebb típust nem állomásoztatják a határ közelében, nehogy egy megelőző csapás áldozataivá válljanak.Tehát az indiai légierő bénázása – úgy tűnik - nem a pilótákon, hanem a bürokrácia bénázásán legyen szó a légierőről (mint haderőnem) a vezérkarról, vagy a minisztériumról. Ha lett volna bunker, a támadók velük találkoztak volna, és akkor talán nem csak az indiaik állítanák (ebben a cikkben is), hogy lelőttek egy pakisztáni vadászgépet.
Catégories: Biztonságpolitika

Gripenek helyet 5. generációs repülők?

jeu, 07/03/2019 - 15:13

Azt írja ma a kormányzatnál általában jól értesült, de néha tévedéseket megfogalmazó Haraszti Gyula, hogy a Gripeneket lehet lecserélik 7 év múlva, amikor lejár lízing (nem a bérlés, mint írja) - kormányzati források alapján. Az ok, hogy ötödik generációs gépet szerezzünk be, mert ez most 4 és feledik és elavult lesz hét év múlva. 
Az hogy 4. vagy 4. és feledik generációs a Gripen magyar szempontból szerintem mindegy. A jelenleg ismert, biztonsági és katonai doktrinákban megfogalmazott (bár ezek is átíráson vannak éppen) céljaink, az elmúlt 30 év hagyományai, a politikai elit áldozatvállalási hajlandósága, a magyar társadalom támogatottsága szempontjából, stb stb. a magyar légierő lenne az utolsó, amit egy válságkezelő műveletben bevetnénk (háborúról nem is beszélek). 
A magyar Gripenek története épp az, hogy "mindent" kispóroltunk belőle, a balti légirendészeti misszióban az utolsók között vettünk részt. Az Iszlám Állam elleni globális koalícióba is küldhettünk volna gépeket, de nem volt rá ambíció (azaz politikai szándék, pénz, humán erőforrás, és fegyver sem. A képesség épp hogy). A Gripen nem lesz elavult 7 év múlva, ha minden lehetséges modernizációt biztosítunk számára és nem spóroljuk ki azokat. A "lopakodó képessége" nem lesz, de azon túl szinte minden másban adott lesz a lehetőség, hogy még évtizedekig használjuk, ha megfelelően költünk rá. 
Persze történhet lépésváltás, lehet ambíciózusabb a magyar külpolitika, a magyar honvédség, de azért venni 5 generációs gépet, hogy a magyar és a szlovén légteret örizzük vele, és CAS-t gyakoroljanak vele a Bakonyban a különleges műveletiek, azért nagy pénzkidobás lenne. Vegyünk ilyet és menjünk háborúzni az USA oldalán. Dánia, Norvégia, Hollandia, Ausztrália, Olaszország, a britek (az FB-n Izraelt kihagytam, máris kaptam a fejemre), a jövőben a lengyelek, nézzük meg, eddig is együtt bombáztak, ott voltak az Iszlám Állam ellen is és most meg is vették az F-35ösöket. Mert ez egyszerre politikai elköteleződés, szándék a szoros kapcsolatok katonai fenntartására (lásd még interoperabilitás) és a használat. 
És arra most ki sem térek, hogy 5. generációs gépek egyelőre csak az USA-nak vannak. Amikor az új védelmi együttműködés megkötése kapcsán ennyi feszültség volt a két fél között, amit más országokkal rutinból kötötték meg, akkor nem biztos, hogy ez az üzlet olyan magától értetődő lesz (bár az is tény, hogy az üzlet, mit látjuk sokszor felülírja a politikát)
Catégories: Biztonságpolitika

Török bázisok Észak-Irakban

dim, 27/01/2019 - 17:57
Nehéz pontosan elhelyezni az ilyen híreket. Észak-Irakban (Iraki Kurdisztán), kurd tüntetők elfoglaltak egy kisebb török bázist, felgyújottak néhány tankot és egyéb járművet tiltakozásul azért, mert egy korábbi török légitámadásban (ami a PKK fegyveresit célozta) két helyi lakos is meghalt.

Tekintve, hogy a török bázisok mind a Barzani, KDP területen vannak, természetesen jelenlétük bírja a kurd vezetés jóváhagyást, sőt talán az iraki kormányét. Valahol jó, hogy a török hadsereg inkább hagyta azt a pár tankot, és visszavonult, mint hogy vérfürdőt rendezzen a helyi iraki kurdok körében (nem, nem minden kurd utálja Törökországot és szereti a PKK-t, szóval ez nem magától értődő). Hagyni kellett levezetni a feszültséget a helyiek körében, még ha ezen az áron is. Egyébként az török hadsereg iraki bázisairól elég kevés infó van. 11-14-18 darabról beszélnek, amelyek többsége az török-iraki határ közvetlen iraki oldalán van. (itt vannak fotók és térkép is)

Ha valamelyik hírnevet kapott, akkor az nem ezek közül került ki, hanem ami Bashikában van (egy keresztény település egyébként), az kurd-iraki "határ" mentén. 2014-ben, az Iszlám Állam moszuli térnyerése után jöttek ide, hogy az IÁ-val ellenséges szunnita miliíciát képezzenek ki, meg persze másért is. 2015-ben vagy 2016-ban, amikor Erbilben mondtam az egyik török alkonzulnak, hogy szívesen meglátogatnám a bázist, először meglepődött, aztán nagyot röhögött és mondta, hogy sajnos azt nem tartja elképzelhetőnek. Nem is látogattam meg (A logikám az volt, hogy ha a sajtónak megmutatják, akkor a kutatóknak miért ne. Sokszor bejött)

Moszult már rég visszafoglalták, de a török katonák még mindig ott vannak Bashikában. Most már még inkább egy anomália, hogy miért engedi ezt az iraki kormány? 2017 előtt még kurd kézen volt a város, az ok, hogy a KDP engedte, de most már iraki kézen van. Szóval hazaküldhetnék őket. A Bashika bázis ebből szempontból más helyzetben van, mint a többi, a török határhoz közeli bázis, mert azok létét még egy korábbi török-iraki megállapodás tette lehetővé. De Bashikáét? Mélyen bent a Irakban? Nem vágom.
Catégories: Biztonságpolitika

Kútba esett izraeli-horvát F-16os üzlet

mer, 09/01/2019 - 10:53

Szinte már kész tényként kezeltük, hogy Horvátország izraeli F-16 Barak vadászbombázókat fog venni, horvát pilóták már kipróbálták a gépeket is stb.  Aztán 2018 decemberében kezdtek hírek szivárogni, hogy az amerikai fél nem járul hozzá az üzlethez. Hogy miért arról megint több változat volt, pl, hogy az USA azt kéri Izraeltől, hogy „vegye le” az helyi változtatásokat a gépekről és eredeti (gyártási) állapotban szállítsa le a gépeket. Ebbe lehetett valami, mert a horvát fél erre a verzióra hivatalosan is reagált, hogy akkor nem veszik meg a gépeket. December végén, január elején már én is láttam a hírt (én, aki szorosan nem foglalkozik ilyen témákkal), hogy az üzlet bedőlt az amerikai fél problémázása miatt.
Most az egyik horvát lap (Vecerni List, nem ismerem az horvát sajtópalettát, de ezt a lapot már többször hallottam, hogy idézik. De különben is az a fontos, hogy ki írja a cikket és az egyik szerző úgy látom alapos rendszereséggel foglalkozik a témával) új verzióval állt elő izraeli és horvát forrásokra hivatkozva. Eszerint miután az izraeli fél ígéretet tett minden szinten az amerikai felek felé, hogy csak Horvátországnak adja el a modernizált gépeket, az üzlet hatására megnőtt az érdeklődés az izraeli gépek iránt. Bulgária 2 század, Románia 1 század és még talán Kolumbia is (amely korábban már vásárolt izraeli Kfir vadászgépeket) 2 századnyi gép vásárlásán gondolkodott el. Mi ebben a hiba? Az újságcikk szerint egy minimum 72 gép eladását jelentette volna, ami a az F-16-os gyártójának, a Lockheed Martinnak súlyos – vélelmezett – anyagi veszteségeket jelenthetett volna. Hiszen, a logika szerint, ezzel fontos potenciális piacoktól esik el az amerikai gyártó (bár szerintem inkább máshonnan néznek majd használt gépet ezek országok, lásd még századnyi portugál F-16-os, amit Bukarest vásárolt meg. Bár mintha Bulgária új gépek vásárlásán gondolkodna).
Az újság számvetése szerint Lockheed Martin minimum 15 milliárd dolláros potenciális piacvesztést (potential business loss) szenvedhetne el, ha Izrael teleszórja a vadászgép piacot „olcsó”, de modernizált F-16osokkal. A számítás alapja, hogy a szlovákok F-16V, Block 70/72 (ez a legutolsó, legmodernebb verziója az 50 éves gépnek) gépek darabja 1,5 millió dollár volt, szolgáltatásokkal, fegyverzettel, kiképzéssel, új infrastruktúrával pedig a duplája (nem tudom, hogy ennyi volt-e, a cikk ezt írja)
Ehhez képest a horvátok a 500 millió dollárt fizettek a gépek darabjáért kiképzéssel, fegyverzettel stb. Ez a hatoda, innen nézve valóban olcsó a gép, még akkor is ha talán vannak eltérések a Barak és a V verzió között (bár hozzáteszem, amíg Zágráb nem akarja bevetni ezeket a gépeket egy modern légvédelemmel rendelkező haderő ellen, talán nincs jelentősége)
Idáig tart a lényegi rész, de a cikk végén még van egy érdekes bekezdés, ami összegyűjti az eddigi (összesküvés) elméleteket, hogy miért esett kútba az izraeli-horvát üzlet. Idemásolom az angol fordítást (Baraci és Baracima az F-16 Barak lefordításából korrumálódott):
 According to one theory, the problem was of a political nature because the US was allegedly angry at Croatia, which had not yet built the LNG terminal on Krk for sale of American gas, but also because it invited the Chinese to build the Peljesac Bridge, and the Russians entered Agrokor.  The following was the theory that the blockade came as the Israelis abandoned the purchase of 50 F-35 aircraft, reduced the order to 33, so Lockheed Martin was angry. The next geopolitical theory is that the US has always been against the fact that the Republic of Croatia has combat aircraft, or simply concluded that with Baracima Croatia would have disrupted the balance in the region, so that Baraci is a heavy weapon for Croats. 
Catégories: Biztonságpolitika

A Wagner csoport Szíriában és a Közép-Afrikai Köztársaságban

lun, 07/01/2019 - 14:15

Mindig vicces egy kicsit a Wagner csoportról írnom, de ez nem lehet akadály. Az hivatkozott cikk egy kis kellemes rövid összefoglalás a Wagner-csoportról, amiben két újdonság, az egyik azoknak is az, akik már talán olvastak róla. A fő probléma ezzel a szervezettel, hogy állandóan a nyugati PMC-khez hasonlítják, ami nem állja ki a valóság próbáját. Ha van is hasonlóság, akkor az is csak a nyugati/amerikai PC-k korai időszakára hajaz, mert azóta szerinte megregulázták ezeket a szervezetetek, legalábbis nem találkozunk olyan túlkapásokkal, mint a Blackwater esetében Irakban. ezt írja az elemzés:American Private Military Contractors (PMCs) such as Academi (formerly Blackwater USA), Triple Canopy, and DynCorp typically work under contract in support of larger military missions and have served in logistics, escort, personal protection, or in a training and advisory role, rather than exclusively on the front lines of conflict. These are support missions that are fundamentally different from Wagner’s role. Wagner partners with the Russian military for issues of transportation and logistics, similarly to their western counterparts. However, in both Ukraine and Syria members of Wagner served at times to augment Russian and/or local forces or have served as an “elite infantry“, in direct-action operations, not merely as advisors or trainers. Wagner is also reported to suffer unusually high numbers of casualties for a PMC, which suggests that in some theaters Wagner serves in primarily a combat role, rather than less hazardous non-combat tasks like training and advising.In CAR and perhaps in Libya, Wagner’s primary mission appears to be the extraction of mineral wealth, securing arms deals, and training local specialist forces, rather than pursuing discernable foreign policy objectives in line with those of their country of origin. This differentiation is important when considering the role of the aforementioned western PMCs, who typically do not operate as independently as Wagner seems to, but are more closely bound to national objectives.Ennek a szabadságnak a másik ára, hogy a nyugati PMC-k azokról a nehézfegyverekről, amelyet a Wagner csoport használhat, csak álmodhattad, és ez mindjárt megjelenít egy másik fontos különbséget, hogy az állami támogatás milyen is a nyugati és az orosz PMC-k között. Mert harckocsihoz, nehéztüzérséghez hozzáférni azért nem lehet csak úgy, az továbbra is állami monopólium.A cikk másik érdekessége, hogy már foglalkozik a Wagner csoport afrikai jelenlétével. Erről eszembe is jut egy video, amelyet meg akartam osztani, majd előkeresem. A Közép-Afrikai Köztársaságban való jelenlét a legzavarosabb, mert ott annyi szereplő harcol egymás ellen, miközben az orosz kiképzők a kormányerők támogatására vannak ott. 
A cikk azt írja: With the consent of the UN Security Council Committee created pursuant to UNSC Resolution 2127, an allocation of small arms and ammunition from the stocks of Russia’s Defence Ministry was made available to the Central African Army in late January – early February. Five military [sic] and 170 civilian instructors from Russia were sent to train CAR service personnel with the knowledge of this committee.… ami azt implikálja, hogy erről az USA-nak vag Franciaországnak alapos ismeretei vannak, az ő hozzájárulásukkal törént a katonai segély és a 5 katonai és 170 civil kiképző érkezése hiszen az ENSZ BT döntött róla, ahhoz pedig az öt állandó tag jóváhagyása vagy tartózkodása kell). Talán csak azt nem kötötték az orrukra, hogy a 170 civil egy PMC lesz? Valószínű.
Catégories: Biztonságpolitika

Milyen érdekes. Mióta Trump bejelentett

ven, 04/01/2019 - 14:40
Milyen érdekes. Mióta Trump bejelentett valamit, amiről egyre kevésbé tudjuk, hogy pontosan mi (ő a információs hadviselés igazi nagymestere), de Szíriához és az amerikai katonákhoz kapcsolódik, azóta egyre új dolgok derülnek ki az átlagolvasó számára a szíriai kurdokról.

Syrian Kurds never relied solely on US, says official after Moscow visit, ez a cím tökéletesen össze is foglalja: sosem támaszkodtak kizárólag az USA-ra, mondja az egyik vezetőjük moszkvai látogatása után.

A szíriai kurdok a politikai kommunikáció nagymesterei, úgy megetették a nyugati politikai elitet és közvéleményt az elmúlt években, hogy most mindenki "árulásról", "hátbaszúrásról" és egyebekről beszél az amerikai kivonulás kapcsán, miközben a cikkben ilyeneket lehet olvasni:

We never even cut ties with the [Syrian] government when it was weak,” he remarked, but added, “We have always said that the regime was not serious for negotiations to reach a deal.” He also confirmed several past meetings with Russians at Hmeimim base, located near Syria’s western coastline.

Oooops. Persze ez nyilvánvaló. A kurdok a túlélésre játszanak, nem engedhetik meg magukban, hogy csak egy szereplőre támaszkodjanak. Reálpolitikusok mondhatnánk, és teljesen érthetően. Csak most a fagyi egy kicsit visszanyal és majd sokan meglepődnek, hogy a USA fő szövetségese, inkább partnere, hirtelen jóban van Moszkvával, sőt Damaszkusszal is.

Majd amikor kiderül, hogy Iránnal is megvannak a kiépített kapcsolatok, forradalmi gárdisták is megjelennek kurd városokban, akkor fogunk csodálkozni. (2016-ban iraki kurdisztánban arról meséltek, hogy a Hezbollah már ott van).

Még nincs lefutva, hogy mi lesz a török beavatkozásból, hályogkovácsolva még azt is el tudom képzelni, hogy a törökök is kapnak valamit (Manbidzsot és az Eufrátesz nyugati oldalát), az oroszok meg bejönnek a kivonuló amerikaiak helyére, a szír kormányerőkkel vagy nélkülük.
Catégories: Biztonságpolitika

Trident Juncture 2018 és az 2019-es NRF/VJTF kapcsolata

jeu, 03/01/2019 - 10:58

(elég szakbarbár lett ez a cím) 
Volt a Trident Juncture 2018 hadgyakorlat, aminek szerintem elfuserált volt a kommunikációja a NATO részéről. Miért, mert nem helyezték az egészet tágabb kontextusba, még az említés szintjén sem. Minden ami szólt a hivatalos csatornákon, az a méretről, az orosz viszonyról és területvédelemről szólt. Ez mind oké, de zavaróan hiányzott (nekem) egy mondat arról, hogy ez a NATO 2014-es óta zajló átalakulásába (amit 2016-ban sulykoltak az akkor NATO csúcs előtt és után) hogyan passzol, hogy ott a 2019-es NRF és VJTF felkészülésének ellenőrzése is (is?) történik.
Én csak gondoltam erre, félinformációkból, akikkel beszéltem katonákal félig meddig ezt erősítették meg azzal a kitétellel, hogy nem ez volt az konkrétan, hanem a mindjárt utána, Napolyban tartott table top (hogy mondják magyarul) gyakorlat.
Az alábbi NATO hír azt mondja, hogy 2019-től a NATO VJTF erőinek vezető nemzete Németország lesz, a magját ennek a dandárnak a 9. Panzerlehrbrigade fogja adni. Manővererőket - ha jól értem - még Hollandia és Norvégia fog biztosítani, harci támogató és harci kiszolgáló-támogató erőket pedig a felsorolt további nemzetek (a csehek adják a csapatlégvédelmet, én innen értesültem a TD18 NRF/VJTF kontextusáról).
Ki van találva. Az NRF fő erejét az 1. német-holland hadtest adja 2019-ben. A VJTF az NRF része, a 9. páncélos dandár meg a 1. német-holland hadtest egysége (a 1. páncéloshadosztályon keresztül). Szóval mindenki fog tudni mindenről.
És a hivatalos kommüniké végén az az egy mondat, amit hiányoltam (remélem nem is volt) minden TD18-as kommünikéből: Exercise Trident Juncture 18, which took place in Norway last autumn, certified the NATO Response Force for 2019, with the VJTF at its core.
Szóval nem csak úgy véletlenszerűen gyűlt össze az a 50000 katona hadijátékozni. És nem véletlen volt benne olyan szerény a magyar jelenlét. Hanem azért, mert az NRF 2019-be már évekkel ezelőtt (gondolom egy két évre biztosan előre terveznek) ezeket ajánlottuk fel.
Egyébként csak mondom, hogy ezek a magyar erők is, hasonlóan a többi nemzethez, saját erőből, négy keréken jutottak el Közép-Norvégiába, végigautózva a tágas német autópályákon és a nyugodt dán tájakon. Jó volt nekik. 
Catégories: Biztonságpolitika

Pages