Vous êtes ici

EuVI Blog

S'abonner à flux EuVI Blog
Mis à jour : il y a 1 semaine 6 jours

Az európai parlamenti választások eredménye és értékelése Franciaországban

dim, 25/05/2014 - 00:00

Az FN győzelme nem, de annak földcsuszamlás-szerű aránya hatalmas meglepetés. Elemzők "sokkról", "földcsuszamlásról" beszéltek, az FN megnégyszerezte szavazatait

Annak ellenére, hogy tudtuk, az EP választások a kisebb pártoknak kedveznek, a részvétel jelentősen alacsonyabb (43%) és azt is tudtuk, hogy az FN-t hibahatáron belül az első helyre mérik, a jelenlegi állás szerinti eredmények sokkolóak : Az FN közel 5%-os előnnyel toronymagasan nyerte az EP választást (25,1%) és az egyedüli nagy győztesnek tekinthető. 23-25 fős frakciójukkal a legnagyobb francia tömörülés lesznek az EP-ben és alighanem ha létrejön szélsőjobb frakció, abban hangadóak lesznek.
2009-ben még az apa, Jean-Marie Le Pen vezetésével csak 6,34%-ot értek el és ez csak a hatodik helyre volt elég. Marine megnégyszerezte ezt az eredményt és a párt új arculata (kevésbé végletes, szélsőséges) viszonylag visszafogottabb stílusa (amellett, hogy kendőzetlenül, elkenések nélkül kimondja a problémákat) meghozta az eredményét. Jelenleg egyébként mind Marine (szavazat-négyszerezéssel, 2009-hez képest), mind édesapja körzetükben toronymagasan (30% feletti eredménnyel) nyertek és képviselők lesznek.
Természetesen jelen pillanatban nem lehet még azt mondani, hogy az FN 2017-re képes lenne megnyerni az elnökválasztásokat is, de erre minden eddiginél nagyobb esélye nyílik, ha így folytatja és ha az UMP továbbra is képtelen lesz komolyabb váltásra és nyitásra.

A "kormányváltó" UMP lehet a legcsalódottabb
Az a jóslatunk is bevált, hogy az UMP helyhatósági győzelme csalóka, és szintén kevesebb szavaztatot kaptak, mint 4 éve. Csak azért nyerhettek, mert a PS szavazók még nagyobb arányban erodálódtak/ maradtak távol. Most kiderült, hogy az UMP szavazók alapvetően elégedetlenek pártjuk teljesítményével, s alig kevésbé, mint a kormányzó PS tevékenységével. Az UMP kommunikációja, mely kizárólag Hollande-ék "alázására" épül alapvetően elhibázott és képtelen vonzó és hihető válaszokat adni a felmerülő problémákra (eredmény : 20,2%). A kampányban már Sarkozy is vállalt szerepet (nem sok eredménnyel) mégis elemzők azt várják, hogy megoldást az ő reaktiválása jelenthetne.

A PS-nek sem lehet nagy öröme
A PS harmadik helye nem meglepetés, hónapok óta borítékolható volt. 14,3%-os eredmény jelzi, hogy maguk a PS-szavazók szintén igen nagy mértékben elégedetlenek kormányuk teljesítményével. Itt ugyanakkor kicsit óvatosabbnak kell lennünk, mert PS szavazók egyes rétegei e jóval kisebb téttel rendelkező választáson távolmaradásukkal "büntethettek" és mutathattak piros lapot pártjuknak, tehát a PS tényleges támogatottsága ennél némileg nagyobb lehet, de tényleg csak a 3. helyen. A baloldalnak vannak még tartalékai, ezt jelzi a Front de Gauche (szélsőbal) 6,6%-os eredménye, mely leheletnyit jobb, mint 2009-ben.

Milyen egyéb változások történtek?
- A 2009-es EP választásokhoz képest az UMP közel 3%-nyi szavazatot vesztett (2009-ben az UMP nyert, pedig akkor már eléggé alacsonyan volt Sarkozy népszerűsége).
- A PS második helyen volt (16,48%) és "csak" kb. 2,5% szavazatot szerzett, idén a PRG-vel (Radikális baloldal) szövetségben.
- A harmadik igazi nagy vesztes a Zöldek, akik (koalícióban) 2009-ben alig szerepeltek rosszabbul, mint a PS (16,28%-al) jelenleg 9%-al ötödik helyen 6 képviselői hellyel rendelkeznek.
- "Csendes nyertes" Bayrou MODEM-je, mely feljött a 4. helyre 10%-os eredménnyel (6-8 helyet szerezve), mikor 2009-ben csak 8,46%-ot kapott.
- Az UMP - ha a jövőben például az elnökválasztásokon be akarja biztosítani a győzelmét - akkor kénytelen lesz jóval inkább nyitni és engedni olyan pártok felé, mint a MODEM.

A francia Zöldek leszerepeltek, Cohn Bendit már nem indult a LesVerts listán. A franciák ugyanakkor úgy értékelnek, hogy "megszűnt Franciaország ereje az EP-ben" és teljesen a németek kezébe fog átcsúszni ott is a politikai irányítás. Elemzők még azt is kiemelik, hogy mindez annak is az eredménye, hogy Franciaország vezető pártjai igent mondtak a lisszaboni rendszerre, annak ellenére, hogy ezt a lakosság többsége ellenezte.

Dr. Türke András István
(Paris)

Novorossia Köztársaság (Újorosz Föderatív Államok)

dim, 25/05/2014 - 00:00

федеративного государства Новороссия
Federativnogo Gosudarstva Novorossiya

létrehozás dátuma : 2014.05.24.
területei : Donyeck és Luhanszk (vagy Luganszk)
területe : 53.185 km2
Lakosság : 6,6 millió

Egy kis történelem :
Novorossia (Új Oroszország) tartomány adminisztratív területként Nagy Katalin és I. Pál alatt jött létre a XVIII. sz. második felében, a XVII. sz. tól jellemző gyarmatosítási névadományozást (v.ö. Új-Franciaország, Új-Anglia, Új-Skócia) követve.

Majd 3 guberniumra osztották fel (kormányzati egység) : Kherszon, Krím és Dnyepropetrovszk.

A tegnap létrejött formációnak csak részben fedi le a területét (Donyeck félig, Luganszk nem) ugyanakkor annál jóval nagyobb térséget jelöl, mely egyben világos politikai üzenet a szeparatisták részéről.

A francia hadsereg problémái

sam, 24/05/2014 - 00:00

Nagyon inog a PS helyzete Franciaországban, egyesek szerint akár a szocialista elnök és kormányának bukása is könnyen bekövetkezhet, ha valamilyen további váratlan külföldi, francia vonatkozású súlyos negatív esemény bekövetkezik.

A francia hadsereg finanszírozási problémái ismertek, napjainkra azonban - további megszorítások bejelentésével - olyan súlyos lett a helyzet, hogy maga Drian miniszter állt ki ezzel a nyilvánosság elé. A kulisszák mögött pedig tudni lehet, hogy rajta kívül akár 4 magas beosztású honvédségi vezető kész lemondani, ha rövid időn belül nem változik semmi.

A baoldali kormány nagy bajban van, mert az államháztartási hiány már most 95% körüli. További gond a FN nagyarányú győzelme az EP választásokon. Hogy mentsék ami még menthető nagyarányú adócsökkentési programot jelentett be Manuel Vals miniszterelnök. Ugyanakkor azt is bejelentette, hogy a 2014-2019-es honvédségi büdzsécsomaghoz nem nyúlnak hozzá. Fából vaskarika.
Mindez 6 milliárd euró elvonása (3 éven belül) mellett 34.000 álláshely megszüntetését is jelentheti, mely épp egy szocialista kormányzat számára igencsak kínos. (Nem véletlen, hogy sok volt PS szavazó jelenleg már az FN-t támogatja.) Ráadásul ezek a leépítések lavinaszerű leépítéseket idéznek elő adott körzetekben, ahol a hadsereg egységeinek ellátására épültek ki széles körű szolgáltatások.

Maga a hadsereg szakértőnk szerint megosztott : Egyesek még akár támogatnák is a lépéseket, amennyiben a felesleges kiadások lefaragásáról lenne szó. Ilyenek pl. a nukleáris elrettentésnek a "légierőt megillető része", mely szakmailag tényleg felesleges, azonban a haderők közötti lobbik miatt "érinthetetlen szent tehénnek" számít. Mások szerint nem szokás a már megszavaztott honvédségi büdzsécsomagot időközben tovább faragni, ez nem demokratikus és káoszt idézhet elő.

A francia hadsereg bevetésein már inkább kínos, mint nevetséges helyzetek sorozatát éli át nap mint nap. Miközben a katonák naponta kockáztatják életüket, saját zsebükből kell tankolniuk harci járműveiket ha használni is akarják őket. Hasonló a helyzet, ha valamit javíttatni vagy cseréltetni kell a bevetéshez használt járművön. A francia műveletek egyre inkább "Patyomkim-jelenlétek" és kész csoda, hogy eddig (az 5 és fél éve történt afghanisztáni uzbin-i vérengzés kivételével) nem történt komolyabb katasztrófa. Sovány vígasz, hogy az elvonások a hadműveleteket nem fogják érinteni - de, csupán azért, mert az elvonhatók 110%-át már elvonták e területről szakértőnk szerint. Ugyanakkor Maliban mindenképpen maradni szeretnének, pedig egyre inkább egyedül maradnak a térségben.

Szélesebb kitekintésben a szabadkereskedelmi tárgyalások ugyan haladnak az USA-val, a FN a várakozások szerint mindent meg fog tenni, hogy ezeket késleltesse európai szinten. Amellett, hogy szakértők szerint ez a francia mezőgazdaságnak lényegében komoly károkat fog okozni, a francia hadsereg a folyamat végén akár az amerikai hadsereg egyik helyőrségévé degradálódhat, feltéve, hogy az USA ismét nagyobb szerepet hajlandó vállalni az európai kontinensen az ukrán helyzet miatt.

Franciaországban 2009-től eddig 45.000 állást szüntettek meg a hadseregnél. Ha a fenti tervek folytatódnak, komolyan felmerülhet Franciaország szerepének felülvizsgálata a nemzetközi színtéren és hadserege olyan csekély lesz - miközben számos fejlődő országban éppen ellentétes tendenciát figyelhetünk meg - hogy az ENSZ BT-ben teljesen súlytalanná válhat a francia szavazat, vélemény. Furcsa ez éppen annak tudatábam, hogy Hollande elnök az EP-választásokat értékelve kijelentette :"Európának saját magának kell gondoskodnia védelméről."

Dr. Türke András István

A francia pártok európai uniós víziói

ven, 23/05/2014 - 00:00

A Front National-nak komoly esélye van megnyerni az EP választást, a PS csak a harmadik helyre várható.

Május 22-én este a France 2 rendezett több órás vitát a fontosabb franciaországi pártok képviselőinek részvételével. A vita során az egyes pártok bemutathatták, hogyan látják a jelenlegi EU-t és hogyan képzelik el az EU jövőjét. A törésvonal nem annyira az UMP és a PS, hanem inkább a mérsékeltek és a szélsőségek között húzódik. Előbbiek elvont megoldásokban és felelősség-áthárításban gondolkodnak. Utóbbiak kendőzetlenül beszélnek a problémákról ezért előretörhetnek, noha megoldási javaslataik hajmeresztőek.

Egyik meglepő elem, hogy a nemzetállamok európája gondolat, mely a franciák körében mindig is erős volt, most megújult erővel tért vissza a politikai közbeszédbe. Ez a konföderatív ághoz való visszatérést jelentené, azaz az unió alapos reformját. Ezt a FN-on kívül Bayrou (mérsékelt jobbközép) képviseli a legerősebben, de számos elemével az UMP (Copé) is egyetért. Utóbbiak uniós kérdésekben meglehetősen egy platformon vannak és alig burkoltan szövetségesek a FN ellen. A nagy pártok tehát meglehetősen elvont reformokat sürgetnek, melyeket aligha vagy csak hosszabb távon lehetne megvalósítani. Stratégiájuk, hogy ezzel megpróbálják elhitetni a lakossággal a jelen égető problémáinak megoldása csak hosszabb távon lehetséges és "erről ők nem tehetnek" mert Brüsszelben születik a döntés.

Amiben egységesek a francia pártok az a további bővítés elutasítása és Schengen felülvizsgálata - a szélsőjobb (Le Pen) és a szélsőbal (Mélenchon) esetében a rendszerből való kilépés fogalmazódik meg. Amiben nagy a vita, az egyrészt az európai minimálbér és segélyrendszer kérdése (a németekhez mérve magukat jól járnának, de a szélsőségek nagyobb terhektől tartanak a kelet-európai államok javára).

Másrészt a migráció- és menekültügy, melyben a szélsőségek ismét egyetértenek. A több milliós francia munkanélküliségre hivatkozva azonnal munkaerő-bevándorlás stoppot rendelnének el, hogy az "idegen" ne "vegye el a munkát a franciától". Másrészt pár hónap munka után ne tengődjön évekig a francia állam munkanélküli segélyéből. Ez utóbbi gondokat az UMP és a PS jóval "elkentebben" kezeli. Nyíltan nem mernek komolyabb megoldást javasolni, elvont egyetemes emberi értékekre és uniós szellemű szolidaritásra hivatkoznak. Tapasztalható, hogy erősödnek a többi uniós állampolgárral szembeni ellenérzések a francia munkaerőpiac területén.

A FN, mely a választásokon a második helyre számít (mint a Jobbik Magyarországon), sőt, egyes felmérések áprilistól már az első helyre várják (24%). A párt egyfajta "intelligens protekcionizmust" hirdet, azaz védővámok felállítását olyan termékek esetében, mellyel meg kell védeni a hazai termelőt az olcsó konkurrenciától (pl. textilipar). Ezt az UMP és a PS - az EU és a WTO keretein belül - megvalósíthatalannak tartja. Marine Le Pen eléggé hatásosan érvelt, a jobb- és baloldalra ráolvasta azokat a 30 éves céljaikat (volt belőle bőven), melyekre 30 évük volt, hogy az EP vezető pártjaiként megvalósítsák, mégsem valósultak meg.

Félő, hogy e vita a bizonytalan szavazókat egyértelműen a FN mellett sorakoztatja fel, mert zavarosságukban is koherensebb elképzeléseket tudnak felmutatni és kommunikálni, mint az UMP, mely csak annyit tud lényegében kiizzadni magából, amennyit reklámszpotjába is belesűrített :
"Mondj nemet Hollande-ra, szavazz az UMP EP-képviselőire!"
Ha e TV vita befolyásolni tud még néhány bizonytalan szavazót, akkor nagyon komoly esélye van az FN-nek az első helyre. Ez közvetve a Jobbikot is erősíti majd az európai színtéren (EP). Tapasztalható, hogy korábbi mérsékeltebb politikai beállítottságú emberek (főként jobboldali szimpátiával) egyre nyiltabban felvállalják, hogy ők pedig az EP választásokon Marine Le Penre szavaznak. El kell ismerni az FN kommunikációja hatékonyabb, visszafogottabbak lettek.

Dr. Türke András István
(Paris)

A Gripen-névszavazás következményei svájci szemmel

mar, 20/05/2014 - 00:00

Május 18-án, vasárnap a svájciak 56%-os részvétel mellett leszavazták a Konföderáció által szorgalmazott Gripen repülőgép-beszerzést. 53,8%-ban mondtak nemet, mely főként a tervezet francia nyelvű kantonokban történt egyhangú elutasításának (65-70%) köszönhető. A német ill. az alapító kantonok épp ellenkezőleg, pozitív előjellel szavaztak (60-70%) néhány kivétellel (mint Zürich). Az elutasítás igen széles spektrumot fog át, a baloldali és liberális pártok egyértelműen ellenezték, mint ahogy a polgárság gazdagabb rétegei is. 22 gépet vettek volna 3,126 milliárd CHF értékben a svédektől. Mindez magyar szempontból azért negatív, mert rajtunk kívül eggyel több európai állam használt volna Gripen gépeket, s ez a katonai együttműködés (közös gyakorlatok, csereszabatosság, stb.) lehetőségét nyitotta volna meg.

Pedig a svájciak a nagyon öreg és teljesen elavult 52 db. F-5 Tiger mellett (2015-ig maradnak szolgálatban) még viszonylag korszerűnek mondható F/A-18 gépekből 32 db.-al rendelekeznek. Utóbbiak beszerzését 1993-ban még a lakosság 57,2%-a támogatta.
A gépek "Svájc költségvetési problémái miatt" (sic!) és mert nagyon zajosak (!) csak reggel 8 és 12 valamint 13:30 és 17 óra között vethetőek be. A "NEM"-el évi 300 millió CHF szabadult fel, amit a nehézségek ellenére sem biztos, hogy a svájci hadseregnél marad (mondjuk a 24 órás készültség lehetővé tételére), mert a pártok igencsak megosztottak a kérdésben. 2024-re, ha nem tesznek semmit, nem lesz Svájcnak hadrafogható harci repülőgépe. Egyre többen a drónok beszerzését szorgalmaznák és elavultnak tekintik a Gripen-féle gépeket. (Ebben lenne katonai racionalitás, Svájcnak elég lenne passzív védelemre berendezkednie.)

Svájc e döntéssel úgy tűnik továbbra is fenn akarja tartani "potyautas-rendszerét", azaz a svájci légtér biztonságát és a konföderáció biztonságos környezetét a környező EU tagállamok soft és NATO tagállamok hard biztonsági keretei garantálják, lényegesen olcsóbban, mintha a kötelező tagsági követelmények a svájciakat is érintenék. Nemrég egy etióp gép repült be illegálisan a svájci légtérbe, amit francia és olasz gépek "fogtak el" a svájci légierő helyett, mert épp a hadrafoghatósági időkereten kívül tévedt be az ország légterébe.

Harcban az EU-s állampolgárokkal
Mindazonáltal paradox módon e döntés tovább növelheti Svájc és az EU közeledésének esélyét annak ellenére, hogy pár hónapja egy népszavazás az uniós tagállamok munkavállalását korlátozta.
Genfben például komoly hangulatkeltés folyik a jelentős külföldi (francia) munkavállalók ellen - akik nagyságrendekkel kisebb bért kapnak, ezáltal olcsóbban dolgoznak mondjuk az egészségügyben, mint egy svájci állampolgár, melyből így a svájci intézmények húznak jelentős hasznot. Népszavazás volt arról is, hogy a városnak miért kell(ene) "ingyen" több mélygarázst építenie ezen ingázó munkavállalók fogadására, a "legjobb az lenne, ha az ingázók fizetnék ki ennek a költségeit", hirdette nem egy párt óriásplakátja.

Bankszféra
Svájc "kapzsisága" miatt egyértelműen rossz irányba halad és ennek már érezhetőek negatív következményei. A Konföderáció ugyanakkor a nemzetközi színtéren jelenleg is "dögrováson van", hiszen az UBS után a második legnagyobb bank, a Credit Suisse is tetemes kártérítést kényszerül fizetni, miután e bankról is kiderült, hogy segítséget nyújtott az adóelkerüléshez (USA állampolgároknak).

Az UBS-t ilyen botrány 2009-ben érte, 2012-2013-ban ennek folyományaként majdnem becsődölt a bank, 60.000 főt kellett elbocsátani. (Számos idegösszeroppanásban szenvedő volt alkalmazott a Genfi Központi Kórházban /HUG/ kötött ki.) Elemzők szerint hasonló sors, leépítések várhatóak a Crédit Suisse esetében is, mely a svájci gazdaságra is érezhető negatív hatást gyakorolhat.

Dr. Türke András István
(Genf)

Európai parlamenti választások és Franciaország

dim, 20/04/2014 - 00:00

Könnyen lehet, hogy az FN nyeri meg az EP választást

Franciaországban - a tengerentúli területeket kivéve, ahol már 24-én - május 25-én vasárnap, (mint Magyarországon) tartják a választásokat. 44,6 millió francia választó 74 képviselő sorsáról dönt majd. Hagyományosan a franciák általában jóval kisebb jelentőséget tulajdonítanak az európai választásnak, mint a franciaországiaknak és ez a kisebb pártoknak (Zöldek, Front National) szokott kedvezni.
A részvétel 2009-ben 40,63%-os volt (rekord alacsony) és a felmérések szerint jelenleg 40% alatti részvétel várható. Jelenleg a franciák 52%-a elégedetlen azzal a móddal, ahogy az EU-t irányítják.

A választás politológiai szempontból azért fontos, mert kimutathatja az FN rejtett tartalékait, ugyanakkor csalóka is, mert ez a kibővült szimpatizánsi kör nemzeti választásokon már koránt sem szokott 100%-ban nagyobb felelősséget adni Le Pen kezébe. Tehát inkább a PS és az UMP szavazók elégedettségének és motiváltságának mutatója lesz az eredmény, hiszen szavazóik most nagyobb kockázat nélkül "büntethetik" pártjukat.

A legutóbbi felmérések szerint a Front National 23%-al a legtöbb szavazatot szerezné meg, míg az UMP 22,5%-ot, a PS pedig (a Radikális Baloldallal közös listán) 19,5%-ot szerezne. (A Zöld-baloldali koalíció 8%-ot kapnak.) Bár még 1 hónap alatt sok változás történhet, és a különbségek a felmérések szokásos plusz/mínusz 2%-os hibahatárán belül vannak. Tendenciájában e felmérés azt jelzi, amit a helyhatósági választások eredményeként megállapíthattunk : lényegében az FN az igazi győztes, mert mind a PS, mind az UMP jelentős mértékben kevesebb szavazatot kapott, mint a korábbi helyhatósági választáson.

Hosszabb távon úgy tűnik a FN járhat jól, mert a legerősebb támogatottsággal a 35 év alatti korosztályokban rendelkezik, míg az UMP a 65 év feletti korcsoportokban nagyon erős és bár a francia nyugdíjasok átlagéletkora folyamatosan növekszik, az UMP alól "kihalhatnak" a szavazók. Ugyanakkor az EP választás még nem lesz igazán mérvadó a március 31 óta miniszterelnök Manuel Valls kormánya teljesítményének megítélésében.

A Zöldeknél áprilisban egyébként Daniel Cohn Bendit bejelentette visszavonulását az Európai Parlamentből, így Magyarország (is) "megkönnyebbülhet".

Dr. Türke András István

Egy "spanyol" a francia kormány élén : Manuel Valls

sam, 05/04/2014 - 00:00

Manuel Valls korábbi belügyminiszter, az Ayrault kormány legnépszerűbb tagja 2014 március 31 óta Franciaország miniszterelnöke. Pragmatikus, ugyanakkor elég komoly ellenfelei vannak a PS-ben és viszonylag gyenge a beágyazottsága a pártban, ahol sokan szívesen látnák bukását miniszterelnökként. Legjelentősebb tapasztalatokkal a kommunikáció területén rendelkezik.

Manuel Valls François Hollande elnök támogatói köréhez viszonylag későn csatlakozott (Pierre Moscovici féle körhöz tartozott) és nem mondható el, hogy túl pozitív véleménye lenne Hollande-ról. Ez esetleges konfliktusokat rejthet magában. Katalán eredetű, Barcelonában született. Csak 20 évesen lett francia, 1982-ben. A szociális adó híve, blairista, clintonista. A család marxista-torckista gyökerekkel rendelkezik, és nagy Barcelona focirajongó. Manuel Valls egy korábbi kijelentése szerint François Hollande gyakrolatilag "nem csinált semmit a PS élén, mégis folyton újra választották, mert nem zavarta senki köreit."

CV :
A Sorbonne I Egyetemen tanult.
Fiatalkori legjobb barátai : Alain Bauer (volt szabadkőműves vezető, Sarkozy belbiztonsági tanácsadója) és Stéphane Fuchs (Havas Utazási Iroda alelnöke) akik Michel Rocard politikai köréhez tartoztak.
1991-1993 között az Albertville-i téli olimpia miniszteri delegáltja, majd a PS kommunikációs vezetője és a Jospin kormány (1997-2002) sajtó- és kommunikációs főnöke. 1989-1998 között polgármesterhelyettes Argenteuil-ben.
2001-től 2012-ig Évry polgármestere is.
2005-ben nemmel szavazott az európai alkotmányra (!)
2007-ben Nicolas Sarkozy a nyitás jegyében Kouchner mellett őt is be akarta vonni az első Fillon-kormányba miniszterként, de nemet mondott a felkérésre.
2008-ban Ségolène Royalt támogatta a pártelnöki versenyben, ekkor Martine Aubry-val súlyos összetűzésbe került, aki ki akarta záratni a pártból.
A PS "szent tehenének" a 35 órás munkahétnek, a felülvizsgálatát az elsők között kezdeményezte.
2011-ben indult a PS elnökségéért, de mindössze a szavazatok 6%-át szerezte meg. Bukása után a második fordulóban már Hollande mellett állt, akinek kommunikációs igazgatója lett.
Felesége 2010 óta Anne Gravoin, moldáv felmenőkkel rendelkező hegedűművész (korábbi felesége : Nathalie Soulié).
- A német és skandináv szociáldemokrata minta híve.

Előzmények : a kemény kezű belügyminiszter
Valls belügyminiszerként először a PS emberi jogokra alapozott humánusabb politikáját próbálta keresztülvinni a legkardinálisabb kérdésben a migráció (főként : cigánykérdés) esetében és vissza akart térni az évi kb. 110.000 állampolgárság megadásának politikájához. E politika elég hamar becsődölt.
Valls jó politikai képességeire vall, hogy ezt hamar felismerve képes volt 180 fokos fordulatot tenni és lényegében egy a sarkozysta és le penista elveknek is megfelelő kemény kezű politikára váltani : 2013-tól új miniszeri rendelete szerint csak 30.000 állampolgársági kérelmet lehet évente elfogadni, mely megalapozta népszerűségét. (Ugyanakkor az, hogy a kitoloncoltaknak pénzt adott, nem volt túl bölcs lépés, mert ebből azok rögtön megvették az újabb menetjegyet Franciaországba.)

Valls határozott lépéseivel azt sugallta, lényegében az Ayrault kormányban ő az (egyetlen), aki konkrét, határozott elképzelésekkel rendelkezik és tudja, hogy mit csinál. A cigányok elleni fellépéssel kialakított "rasszista" imázsát az antiszemitizmus elleni fokozott progpaganda-harcával igyekszik "kifehéríteni". Miniszterelnöki kinevezése a PS gyenge eredményének következménye a helyhatósági választásokon. Ekkor Ayrault mindössze 7%-os népszerűségi index-szel rendelkezett, míg maga Valls is csak 32%-al lett a legnépszerűbb kormánytag.

Kinevezését mind a baloldal egy része (mely túlzottan jobboldalinak, illetve radikálisnak tartja) és a jobboldali ellenzék egésze (mely miniszeri tevékenységét negatívnak ítélte meg) támadta, így külső és belső ellenzék egyaránt gyengíti a francia parlamentben.

A francia helyhatósági választások második fordulójának értékelése

mar, 01/04/2014 - 00:00

A március 23-ai első forduló után túlzott meglepetéseket nem vártunk, inkább az volt a kérdés, hogy milyen aránnyal nyer a jobboldal és, hogy mekkora lesz a PS veresége. Mélyebb elemzések kiderítik, hogy a mérsékelt jobboldal lényegében stagnál (sőt, inkább kissé negatív a mérlege a korábbiakhoz képest). A "harmadik erők" jönnek csak fel igazán, és közép- illetve hosszabb távon még nincs feltétlenül minden veszve a PS számára.

A baloldal tényleg nagy vereséget szenvedett, de mégis mekkorát?
Beszélhetünk-e arról, hogy az UMP és a FN "átszipkázta" a szavazatokat?
Kik is a valódi győztesek és vesztesek?

Nem egyszerű az eredmények összevetése a 2008-as választásokkal, mert a választási szisztéma megváltozott időközben :
- A többségi választási küszöböt lejjebb vitték és 2008-ban még a 3500 lakosúnál kisebb városokat érintette, 2014-ben már csak az 1000 lakosúaknál kisebb városokat.
- A nők esetében újabb kiegyenlítő küszöbök léptek életbe ez 10.000-el több nő részvételét jelenti a területi közigazgatásban.
- 1000 lakosúaknál kevesebb : többségi plurinominális választási rendszer lépett életbe, azaz a választó annyi szavazattal rendelkezik, ahány megválasztandó hely van és szavazatait tetszés szerint oszthatja el a jelöltek között.
- 1000 lakosúaknál több : arányos listás választási rendszer van hatályban

2008-ban a részvétel az első ill. 2. fordulóban 65,2% 2014-ben 63,7% volt.
Ennek alapján (2. forduló) :
- 2008-ban 33,35%-ot kapott a PS (ill. a baloldali unió)-lista, 2014-ben 23,01%-ot. A 10.000 lakos feletti településeken a második fordulóban 50,9% ill. 43,8%-ot kapott.
- 2008-ban az UMP (jobboldali blokk) lista 26,4%-ot, 2014-ben 21,12%-ot kapott. A 10.000 lakos feletti településeken a második fordulóban 45,9% ill. 45,3%-ot kapott.
- 2008-ban a FN (és szövetségesei) 0,33%-ot, 2014-ben 6,30%-ot kapott. A 10.000 lakos feletti településeken a második fordulóban 0,4% ill. 8,7%-ot kapott.

Ennek alapján bizony az látszik, hogy nemcsak a PS, hanem az UMP szavazatai is alapos mértékben megcsappantak 2008-hoz képest, de az UMP azért jöhetett ki győztesen, mert csak 5% körüli értékkel, míg a PS esetében 10% feletti értékkel csökkent a rájuk szavazók aránya. Tehát nem mondhatjuk azt, hogy az UMP szerezte volna meg a leszakadó PS-szavazatokat, vagy áttörést ért volna el.
A vesztesekhez sorolhatjuk még olyan nagyobb ismertséggel rendelkező "harmadik erőket " mint a MODEM (2,4 > 0,5%) vagy a Zöld Párt ( 0,52 > 0,25%).
Egyértelmű nyertesnek csak a FN-t tekinthetjük, mely 6%-al tudta emelni szavazatainak arányát. Mellette nyertesek még a többi alternatív jobb és baloldali erők, melyek (DVD, DVG, PC, stb. és "Egyéb" kategória) szintén 0,4-6% értékkel tudták növelni szavazataikat.

Magyarán a francia választókban nő az igény egy "harmadik erő" megjelenésére, a FN viszont nem tudja ezeket maradéktalanul integrálni (csak a jobboldalon, és ott is csak egy részét) a baloldalon továbbra is nagy a szórás.
Ha összesítjük a szavazatokat a jobboldali súly nagyon egyértelmű :
- min. 51% : 45 + 6,3 (FN) részéről)
- míg a baloldal összesen 40% körüli bázisra számíthat
- és kb. 8% a nem besorolhatóak száma.
Nem beszélhetünk ugyanakkor határozott jobbratolódásról, 2012 óta kb. 50-50% körüli a jobb és bal oldal összesített tábora.

A baloldalnak ugyanakkor még vannak tartalékai - nem volt mozgósítás - és egyáltalán nem mondható el, hogy a kibrándult baloldali szavazók "azonnal" Sarkozyre vagy Copéra szavaznának. Készült olyan felmérés, mely azt bizonyítja, hogy éppen azokban a városokban, ahol Hollande 60% felett nyert 2012-ben, volt a legnagyobb a távolmaradás 2014-re. Ezek a sértett rétegek tehát "bizonyítást" várnak a PS-től -s Maniel Valls esetleges miniszterelnöki kinevezésével és egy határozottabb kormányzással még akár vissza is szerezhetőek 2017-ig. A párizsi baloldali pozíciók megőrzése is bizalomra adhat okot.
Hollande 60% felett (2012) - távolmaradás mértéke (2014) : 43,01%
Hollande 50% alatt (2012) - távolmaradás mértéke (2014) : 38,6%

A fentiek alapján francia szakértők szerint borítékolható, hogy az UMP az EP választásokon nem fog földcsuszamlásszerű győzelmet aratni - bár kétségtelenül megveri a PS-t - és inkább a "harmadik erők" előretörésére lehet számítani.

Kormányváltás
A kormány átalakítása Manuel Valls vezetése alatt szintén nem meglepő lépés és az egyetlen megléphető húzásnak tűnik. A franciák 80%-a új miniszterelnököt akar, a szocialista szimpatizánsok körében is ez a szám 69%. A franciák 32%-a Manuel Vallst, 20%-a Laurent Fabiust nevezte meg Ayrault utódjának.

Dr. Türke András

A francia helyhatósági választások első fordulójának értékelése

lun, 24/03/2014 - 00:00

Franciaroszágban március 23-án és 30-án tartanak/tartottak helyhatósági választásokat, melyeken hagyományosan fel lehet mérni az éppen regnáló párt(ok) erejét, népszerűségét. Meglepetés nincs, ahogy vártuk a PS gyengült, az UMP kisebb az FN nagyobb mértékben erősödött.

A 23-ai választás 62,5 %-os - újabb rekord alacsony - részvétel mellett zajlott, ez pedig lényegében az egész politikai elitből való kiábrándultságot jelzi a hagyományosan politizálni szerető és aktív francia polgárok részéről. 2008-ban még 66,54%-os volt a részvétel. Ugyanakkor az is elmondható, hogy ez az országos eredmény igencsak széles skála között mozog. Ile-de-France központi régió egyes városaiban volt kiemelkedően alacsony a részvétel (47-43%). Dél-Keleten ugyanakkor megugrott a részvétel, 70% körüli értékekkel.
Párizsban viszont kicsit emelkedett (56,51%), a baloldal fellegváraiban pedig elmaradt az átlagtól a választási hajlandóság. Született néhány meglepetés is, Marseille-ban arra számított a PS, hogy simány nyer, erre a jelöltje csak 3. lett, Niortban 60 éve a balodal volt uralmon, most jobboldali jelölt van az első helyen.

Igaz országos baloldali kampány nem is volt, nehogy a kormány/elnök rossz megítélése rányomja a bélyegét az eredményre. (Hollande népszerűsége 20% körül.) Ehhez képest a PS eredménye nem is annyira katasztrofális, főképp ha azt nézzük az első fordulóban 12 város maradt baloldali (PS, PC és egyéb) kézen, míg csak 5 jobboldalin. Igaz utóbbiak esélyei jobbak a második fordulóra nézve.

A baloldali szavazók tehát nem mentek el - mert alig volt mozgósítás - ezzel összességében 5-15%-al kevesebb szavazathoz "juttatták" a PS-t. De ez még nem jelenti azt, hogy más esetben - ha a mozgósításra sokkal jobban ráfekszenek - akkor ezek a most távolmaradt szavazók majd automatikusan a FN-ra vagy az UMP-re szavaznának. Ugyanakkor a jobboldalnak is lehetnek még tartalékai, mert a kampány ideje alatt szinte csak jobboldali - főként több éves - botrányok miatt volt hangos a sajtó.

Nem is annyira az volt a kérdés, hogy a PS gyengül-e, hanem, hogy elvesztett szavazóit képes-e a FN megkaparintani.

Az UMP nagyágyúit többnyire már az első fordulóban újraválaszották méghozzá igen kényelmes többséggel (60-73%). Tendenciájában elmondható, hogy az UMP lassan ugyan, de kezd magára találni botrányos elnökválasztása óta és jó esélyei vannak a második forduló megnyerésére.

A FN - harmadik erőként - történelmi eredényt ért el, fennállása óta először első fordulóban megszerzett egy polgármesteri helyet (Hénin Beaumont, Nord Pas de Calais régió), 50,26%-al. Az FN északon a bányaipari központokon túl a nagyobb városokban is jól szerepelt : Lille, 17,15% ; Roubaix 20%, Dunkerque 23,15%. Összesen 10 városban végeztek élen a jelöltjei, észak mellett délen Provence - Alpes - Côte d`Azur régióban ; Marseille-ban a második helyen végeztek.
Becslések szerint 270, 30.000 lakosunál több városból 114-ben három jelölt közül lehet választani a második fordulóban, ez főként a FN-nak köszönhető ahol jelöltjeik 10% feletti eredményt értek el. (77 ilyen városban 4, 22-ben 5 jelölt maradt állva a második fordulóra).

A kommunisták sem szerepeltek rosszul, Haut-Seine régióban bázisaikon Gennevilliers, Nanterre, Bagneux, Malakoff a kommunista polgármestereket már az első fordulóban újraválasztották. Sőt Montreux és Aubervilliers esetében reménykedhet abban, hogy e 2008-ban elvesztett városokat visszaszerzi.
A második forduló ad majd pontosabb képet az átszavazásokról és a mozgósítások végső eredményéről.

Pages