Biztonságpiac

A testület általában a kormányülés előtt szokott összeülni a védelmi és biztonsági kérdések megtárgyalására az illetékes tárcavezetők és a kérdésben illetékes állami tisztviselők részvételével.

Az Elysée-palota azt is jelezte, hogy miután Moszkva elismerni készül az ukrajnai szakadár területeket, a köztársasági elnök ismét egyeztetett telefonon Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, valamint két alkalommal Olaf Scholz német kancellárral és az uniós vezetők közül Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével és Ursula Von der Leyennel, az Európai Bizottság vezetőjével.

“A kapcsolatfelvételek folytatódnak az este folyamán” – jelezte a francia elnöki hivatal.

Párizs szerint az ukrajnai válság új dimenzióba lép azzal, ha Putyin elismeri az ukrajnai szakadár területeket. Az orosz elnök erről tájékoztatta a francia elnököt és a német kancellárt, akik a tájékoztatás szerint csalódottságuknak adtak hangot.

The post A francia elnök összehívta a védelmi tanácsot appeared first on .

A jegyzékbe vett öt ember az Orosz Föderáció Állami Dumája tagja. Mindegyiküket szeptember 19-én választották meg az illegálisan annektált Krím-félsziget és Szevasztopol városának képviseletére, valamint a Szevasztopol választási bizottság vezetőjének és helyettes vezetőjének.

Az intézkedések utazási korlátozásokból, vagyoni eszközök befagyasztásából, valamint pénzeszközök vagy más gazdasági erőforrások tilalmáról rendelkeznek a jegyzékbe vett emberek és szervezetek részére. A szankciók hatálya jelenleg 193 személlyel és 48 szervezettel szemben vannak érvényben.

Az Európai Unió szerint az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekmények miatt az Unió először 2014. március 17-én vezetett be korlátozó intézkedéseket. Az Unió ezeken túl további intézkedéseket is végrehajtott az ukrán válság nyomán, többek között gazdasági szankciókkal sújtotta az orosz gazdaság egyes ágazatait, és korlátozó intézkedéseket rendelt el a Krím-félsziget és Szevasztopol jogellenes elcsatolása nyomán kizárólag e két területre vonatkozóan. Az előbbi szankciók július 31-ig, az utóbbiak pedig június 23-ig vannak érvényben.

Az említett szankciós jegyzéket az Unió azért fogadta el, mert egy oroszbarát kommandó 2014. február 27-én megszállta a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét, a képviselők oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz történő csatlakozásról. E terület annektálását ugyanakkor a nemzetközi közösség nagy része nem ismeri el, így az Európai Unió sem.

Az uniós tagállamok vezetői 2015 márciusában a szankciók időtartamát a minszki megállapodások teljes körű végrehajtásához kötötték.

The post Az EU újabb öt személyre vetett ki szankciókat Ukrajna területi integritása miatt appeared first on .

Putyin tévékamerák előtt együttműködési és barátsági megállapodást írt alá a Kremlben Denisz Pusilinnal, a “Donyecki Népköztársaság” és Leonyid Paszicsnikkal, a “Luhanszki Népköztársaság” vezetőjével. Az elnök felkérte a parlament két házát, hogy támogassa döntését, és ratifikálja a két szerződést. Az orosz törvényhozás erről a tervek szerint kedden fog szavazni.

Az elnök felhatalmazta az orosz fegyveres erőket, hogy a két “népköztársaság” területén biztosítsák a békefenntartást a Moszkva által újonnan függetlennek elismert területeken. Emellett utasította az orosz külügyminisztériumot, hogy kezdjen tárgyalásokat a két entitással a diplomáciai, baráti kapcsolatok, valamint az együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás létrehozásáról.

Az ukrajnai szakadár régiók elismerésének bejelentését megelőzően Putyin Oroszország népéhez hosszú videoüzenetet intézett, amelyben elmondta, hogy a NATO nem reagált Oroszország fő biztonsági garanciaigényeire, egyebek között arra, hogy Ukrajnát ne vegye fel a tagjai közé, és ne telepítsen csapásmérő eszközöket az orosz határok közelébe.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn közös közleményben ítélte el, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a délkelet-ukrajnai szakadár “Donyecki Népköztársaság” és “Luhanszki Népköztársaság” szuverenitásának haladéktalan elismerését jelentette be.

The post Putyin elismeri a “Donyecki Népköztársaságot” és a “Luhanszki Népköztársaságot” appeared first on .

A külügyminisztérium az Ukrajnáról szóló frissített utazási tájékoztatójában nyomatékosan eltanácsolta a német állampolgárokat a kelet-európai ország meglátogatásától, az ott tartózkodó a német állampolgárokat pedig arra kérte, hogy távozzanak, méghozzá “most”.

Indoklásként kifejtették, hogy az orosz-ukrán feszültség “tovább nőtt az orosz katonai alegységek tömeges jelenléte és mozgása miatt az ukrán határ közelében”, így “a katonai összecsapás bármikor lehetséges”. Hozzátették, hogy ajánlatos “időben” elhagyni az országot, mert “a német állampolgárok támogatásának lehetősége nagyon korlátozott”, ha orosz támadás éri Ukrajnát.

A Lufthansa csoport közölte, hogy “az ukrajnai helyzet miatt” hétfőtől február végéig valamennyi légitársasága felfüggeszti kijevi és odesszai járatait. A vállalatcsoport – amelyhez a névadó Lufthansa mellett az Eurowings, az osztrák Austrian Airlines, a svájci Swiss és Edelweiss Air légitársaság, valamint a belga Brussels Airlines tartozik – német hírportálokhoz eljuttatott közleményében indoklásként kiemelte, hogy az utasok és a személyzet biztonsága mindig elsőbbséget élvez. Az Ukrajna nyugati részén fekvő Lembergbe (Lviv) közlekedő járatok menetrendjében egyelőre nincs változás.

The post Berlin Ukrajna elhagyására kéri a németeket, a Lufthansa felfüggeszti kijevi járatait appeared first on .

Johnson a BBC brit közszolgálati televízió vasárnap délelőtti politikai magazinműsorának adott interjút, amelyből a BBC néhány részletet előzetesen közzétett. Arra a kérdésre, hogy továbbra is küszöbönálló veszélynek tekinthető-e az Ukrajna elleni orosz invázió, a brit kormányfő azt mondta, hogy a hírszerzési adatok erre vallanak, “és ezen nincs mit szépíteni”. Hozzátette: ezeknek a terveknek a végrehajtása bizonyos értelemben már meg is kezdődött.

Johnson kijelentette: a nyugati szövetségesek olyan terveket látnak, amelyek alapján az ukrajnai orosz katonai beavatkozás – pusztán méreteit tekintve – az európai területen 1945 óta megvívott legnagyobb háborúnak is bizonyulhat. A brit miniszterelnök szerint a hírszerzési adatokból olyan tervekre lehet következtetni, amelyek alapján az orosz invázió nemcsak keletről, hanem északról és Fehéroroszországból is megindulna, és a hadműveletek részét képezné az ukrán főváros, Kijev bekerítése is.

Johnson szerint ezekről a hírszerzési információkról Joe Biden amerikai elnök számolt be a többi nyugati vezetőnek. A brit miniszterelnök szerint tudatában kell lenni annak, hogy mindez mekkora veszteségeket okozhat emberéletekben, ukránok és orosz fiatalok körében egyaránt.

Johnson a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC) is kijelentette: attól fél, hogy még egy esetleges “villámháború” után is a megtorlás, a bosszú és a felkelések hosszú, rettenetes időszaka következne, és orosz szülők gyászolnának fiatal orosz katonákat, akik a maguk módján ugyanolyan ártatlanok, mint a támadás elhárítására készülő ukránok.

A konferencián felszólalva a brit kormányfő azt mondta: nem lehet teljesen tudni, hogy Vlagyimir Putyin mire készül, de az előjelek komorak.

Az orosz invázió esetére előkészített brit szankciókról Johnson azt mondta: a brit kormány az orosz állam szempontjából stratégiai fontosságú vállalatok és személyek ellen hozna büntetőintézkedéseket, egyebek mellett lehetetlenné téve számukra, hogy a londoni tőkepiacokon juthassanak finanszírozási forrásokhoz.

A brit kormány mindemellett feltárná az orosz tulajdonú vállalatok tulajdonosi szerkezetét, annak kiderítése végett, hogy e vállalatok tevékenységének kik a tényleges haszonélvezői – mondta a brit miniszterelnök.

The post Johnson: Oroszország 1945 óta nem látott méretű háborúra készülhet Ukrajnában appeared first on .

A már tavaly júliusban bejelentett ügyletet Blaszczak a pénteki Twitter-bejegyzésében a lengyel védelmi képességek “rendkívül fontos megerősítésének” nevezte. A miniszter felidézte: az M1A2 SEPv3 az Abrams páncélos legkorszerűbb változata. Júliusban a lengyel sajtó arról írt: a korszerű eszközöket Lengyelország keleti részében telepítik 2022-ben, ez lesz az ilyen típusú Abrams páncélosok első rendszerbe állítása Európában.

Felidézték: a páncélosokat az amerikaiak a T-14 Armata orosz harckocsi ellensúlyaként fejlesztették ki. A páncélosok beszerzését Varsó a védelmi tárca tavaly nyári közleménye szerint a hadsereg hosszú távú korszerűsítési programján kívüli forrásokból fedezi. Az egész ügylet értéke 23,3 milliárd zloty. Blaszczak, majd Andrzej Duda elnök is pénteken Varsóban fogadja Lloyd Austin amerikai védelmi minisztert, akivel az utóbbi napokban kiéleződött orosz-ukrán feszültségről is egyeztetnek.

A válság kapcsán az Egyesült Államok február 2-án 1700, majd február 11-én további háromezer amerikai katona átmeneti lengyelországi telepítését jelentette be. Az amerikai védelmi tárca csütörtökön a PAP washingtoni tudósítójával közölte: a csapaterősítés keretében eddig mintegy 4600 amerikai katona, vagyis az újabb kontingens túlnyomó többsége már megérkezett Lengyelországba.

Amerikai katonák 2016 óta állomásoznak Lengyelországban, általában az ország nyugati részében elhelyezett bázisokon, ezenkívül az északkelet-lengyelországi Elblagban és Orzyszban működő többnemzetiségű NATO-alakulatokban is szolgálnak. Február elejéig a csapaterősítés előtt mintegy ötezer fős kontingensről volt szó a nemzetvédelmi tárca szerint. Az újonnan érkező katonákat a lengyel közszolgálati hírtelevízió (TVP Info) szerint az ukrán határ közelében fekvő, délkelet-lengyelországi Rzeszów környékén létesülő állomáshelyekre telepítik.

The post Lengyelország 250 Abrams páncélost vásárol az Egyesült Államoktól appeared first on .

Ha azt gondolod, hogy ez is csak egy újabb túlértékelt marketingfogás, akkor feltétlenül érdemes továbbolvasnod.

A Google keresőben oldalt megjelenített cégadatlap, amely minden fontos adatot, néhány fotót és akár bejegyzéseket is tartalmaz, csodát ugyan nem fog tenni a vállalkozásoddal, de kétségtelenül ki tudja emelni az összes többi cég közül, sőt még a Google is értékelni fogja, vele pedig nem árt jóban lenni.

A Klikkmarketing szakértői segítettek összeszedni mindazt, amire érdemes ügyelned.

Attól, hogy mások nem fordítanak gondot arra, hogy szép és tartalmas legyen a Google Cégem profiljuk, neked nem kell beállni a sorba. Légy te a kivétel! Mutasd meg, hogy a szemed a pályán, és figyelsz minden apró részletre.

Jóllehet sok cégnek van már Google Cégem profilja, de kevesen tudják, és még kevesebben használják azt a funkciót, ahol bejegyzéseket lehet közzétenni, és azt a szemfüles internetezők el tudják olvasni. Ezek a bejegyzések hét napig lesznek láthatóak a Google Cégem adatlapodon, így aztán érdemes hetente ugyanakkor rászánni azt az öt percet, hogy az aktuális heti blogbejegyzésedet posztold a Google Cégem felületére is! 

Mondjuk öt perccel kevesebbet görgeted a feeded Facebookon, és máris csináltál valami olyat, amely elősegítheti, hogy a vállalkozásod keresőoptimalizálás szempontjából egy aprócska lépést tegyen előre. Nem nagyot, de ugye a sok kicsi…

Ugye, te is kerestél már a neten egy szolgáltatást, és a találati listából kapásból kiejtetted azt, amelyiknek nem él a Facebook-oldala, honlapján semmi új tartalom nincs hosszú ideje, nem látsz vásárlói visszajelzéseket sehol.

Ha nem szeretnél emiatt üzlettől elesni, akkor kommunikáld a közönség felé azt, amit te tudsz magadról és a termékedről, de ők még nem. Blogolj rendszeresen, legyen legalább heti 3-4 értékes Facebook-posztod, küldj hírlevelet, és poszotlj a Google Cégembe is.

Persze egyik sem fog varázsütésre milliomossá tenni, de ha mindegyik lehetőséget kihasználod, akkor saját magadnak teremtesz arra lehetőséget, hogy minél többen eltaláljanak hozzád.

Ha úgy érzed, jól jönne ebben egy kis segítség, kérd a Klikkmarketing szakértőinek a tanácsait, akik rendszerben gondolkozva tudnak neked támpontokat nyújtani a minél hatékonyabb online jelenlétedhez!

Pár éve robbant be a köztudatba ez a magyarított kifejezés, ami bizony meglehetősen igaz a vállalkozókra is! Nem lehet levenni a szemed a pályáról, folyamatosan jönnek újabb marketingeszközök, vagy a régieket gombolják újra.

Nem elvárható senkitől, hogy minden platformon naprakész legyen a vállalkozását vezetve, de egy jó vállalkozó pontosan tudja, kit érdemes figyelni, kinek a szakmai tudására érdemes hagyatkozni, és az ő iránymutatásaikat követve lehet úttörő a saját szakterületén! 

The post Neked van már Google Cégem fiókod? appeared first on .

Kamala Harris a biztonságpolitikai fórumán elmondta, hogy országa továbbra is nyitott az egész Európa biztonságát fenyegető orosz-ukrán konfliktus diplomáciai megoldására. Ugyanakkor egyelőre “az orosz agresszió forgatókönyve” valósul meg, “nyilvánvaló provokációkról kapunk jelentéseket, és azt látjuk, hogy Oroszország félretájékoztat, hazugságot és propagandát terjeszt”.

Azonban az Egyesült Államok és szövetségesei az utóbbi hónapokban megerősítették egységüket és határozottságukat. Így ha Oroszország ismét “támadásra vetemedik” Ukrajna ellen, “gyors, kemény és egységes” gazdasági szankciók következnek, amelyek Oroszország pénzügyi rendszerét és kulcsfontosságú iparágait sújtják.

A gazdasági büntetőintézkedések mellett tovább folytatódna a NATO keleti szárnyának megerősítése is – fejtette ki az amerikai alelnök, hozzátéve, hogy a térségbe érkező katonák ugyan nem harcolnának Ukrajnában, de a NATO-tagállamok területének “minden egyes négyzetcentiméterét megvédik”.

Boris Johnson brit miniszterelnök a lehetséges szankciókról elmondta, hogy Oroszországnak “stratégiailag fontos” személyeket és vállalkozásokat szemeltek ki. A büntetőintézkedések lehetetlenné tennék, hogy ezek az emberek és cégek tőkéhez jussanak a londoni pénzügyi piacokon – mondta.

Az Ukrajna elleni orosz támadás “villámháború” volna, de “évekig tartó megtorlás” követné a Nyugat részéről – húzta alá a brit kormányfő, hozzátéve, hogy London az amerikai partnerekkel és az Európai Bizottsággal is egyeztette a kilátásba helyezett szankciókat.

Harris és Johnson egyaránt hangsúlyozta, hogy nem lehet erőszakkal megváltoztatni országok határait. Boris Johnson kiemelte: nem lehet eltűrni, hogy Oroszország “megzsarol” európai országokat, és a Nyugat más térségek, például Dél-Ázsia, benne Tajvan helyzetére tekintettel sem teheti meg, hogy magára hagyja Ukrajnát.

Kiállt a határok sérthetetlensége mellett Olaf Scholz német kancellár is, aki aláhúzta: csak akkor lehet megőrizni a békét Európában, ha mindenki elfogadja, hogy nem lehet átrajzolni a kontinens országainak határait. Az orosz-ukrán konfliktus diplomáciai rendezésének esélyéről szólva hangsúlyozta, hogy “nem lehetünk naivak”, és “észre kell vennünk, amit látunk”, jelesül azt, hogy minden katonai feltétel adott az Ukrajna elleni orosz támadáshoz.

Szembe kell nézni azzal, hogy “ismét háború fenyeget Európában”. A folyamatok alakulását azonban nem lehet megjósolni, “valamilyen hübriszvírussal fertőződhetett meg”, aki ilyesmire vállalkozik – mondta Scholz.

A német kancellár nevetségesnek nevezte Vlagyimir Putyin azon kijelentését, hogy népirtás zajlik a kelet-ukrajnai Donyec-medencében. Hozzátette, hogy nincs napirenden Ukrajna NATO-tagsága, pedig Putyin éppen Ukrajna esetleges felvételének kockázatával indokolja tetteit. Az orosz elnök “teljes tévedésben van” – mondta Scholz.

Előtte, a vasárnapig tartó MSC második napjának első pódiumbeszélgetésén Jens Stoltenberg NATO-főtitkár felszólította Moszkvát, hogy bejelentésének megfelelően vonja ki csapatait Ukrajna térségéből. Mint mondta, “még nem késő megváltoztatni az események menetét, és elmozdulni a szakadék széléről”.

Rámutatott, hogy a NATO védelmi szövetség, amely nem fenyegeti Oroszországot vagy bárki mást, de minden szükséges lépést megtesz tagjainak védelméért.

Ezért a NATO Oroszország “erőszakos fellépésére” válaszul megerősítette a védelmet és az elrettentést szolgáló jelenlétét a keleti szárnyán. Ez azt jelenti, hogy ha “a Kreml célja az, hogy kevesebb NATO legyen Oroszország határainál, akkor csak több NATO-t kap” határai térségében, és ha “a NATO megosztását akarja elérni, akkor csak egy még egységesebb szövetséget kap” – húzta alá Stoltenberg.

The post Megy a melldöngetés: Kamala Harris példátlan büntetést ígér Oroszországnak, ha megtámadja Ukrajnát appeared first on .

Mint mondta, aki támogatja a NATO Ukrajna bevonásával történő bővítését, az Horvátország érdekeit veszélyezteti.

“Mivel a NATO-ban vagyunk, holnap valaki odaküldheti az embereinket” – mondta Milanovic. Hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin öregember, el fog menni, de Oroszország marad.

“Egy ponton ki kell mondani, hol a vége a NATO-nak” – húzta alá. Úgy vélte: a szövetség elég messzire jutott keletre. “Elég volt” – tette hozzá. Ez nagyon érzékeny téma – jelentette ki. Oroszországot ez a bővítés rendkívül zavarja, és az egy “nagyon veszélyes” állam – figyelmeztetett.

“Ne próbáljunk meg igazolást keresni, problémánk van. Nem fegyverezhetjük fel az embereket csúzlival, és lelkesíthetjük fel őket, hogy nukleáris erővel szemben harcoljanak” – vélekedett.

The post A horvát államfő pánikba esett appeared first on .

A támogatás célja, hogy megerősítse Ukrajna felkészültségét abban az esetben, ha az orosz-ukrán konfliktus súlyosbodna.

Eddig Szlovénia, Románia, Franciaország, Írország és Ausztria erősítette meg hozzájárulását az uniós segítségnyújtáshoz. Az ellátmány főként alapvető fogyasztási cikkeket, sátrakat, hálózsákokat, higiéniai eszközöket, gyógyszereket tartalmaz.

Janez Lenarcic válságkezelésért felelős biztos a segéllyel kapcsolatban hangsúlyozta: “Az EU teljes mértékben szolidáris az ukrán néppel, és ezt konkrét támogatások formájában is kifejezi. Miután Ukrajna segítségért fordult hozzánk, éjjel-nappal azon dolgozunk, hogy támogassuk az ottani hatóságok munkáját”.

Az EU Vészhelyzeti-reagálási Koordinációs Központja folyamatos kapcsolatban áll az ukrán hatóságokkal a további segítségnyújtás irányítása érdekében – áll a sajtóközleményben.

The post Az Európai Unió polgárvédelmi gyorssegélyt nyújt Ukrajnának appeared first on .

Maga Vlagyimir Putyin ezekre a dátumjóslatokra nem figyel oda, de az efféle kijelentések természetesen provokatív jellegűek – mondta Peszkov a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva.

“Arról van szó, hogy ez közvetlenül a feszültség növekedéséhez vezet. Amikor pedig a feszültség eléri a csúcspontot, ahogyan például most is a (délkelet-ukrajnai szakadárok fegyveresei és az ukrán kormányerők közötti) demarkációs vonalnál, akkor bármilyen szikra, bármilyen váratlan esemény vagy apró megtervezett provokáció is helyrehozhatatlan következményekhez vezet” – tette hozzá.

Peszkov a potenciálisan végzetes következményekhez vezető tényezők között említette meg az Ukrajna ellen állítólag előkészületben lévő agresszió időpontjainak nap mint nap való emlegetését. Feltételes módban fogalmazva ugyan, de azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy ezzel az “összeesküvés-elmélettel” a Donyec-medence problémájának erőszakos megoldását próbálja meg kiprovokálni Kijevből. Rámutatott, hogy az ukrán vezetés ehhez fegyverzetet, valamint politikai és diplomáciai támogatást kap az Egyesült Államoktól és a NATO-tól, amely “pokoli szankciókat” és páriaságot helyez kilátásba Oroszország számára arra az esetre, ha csapatai bármilyen oknál fogva átlépnék az ukrán határt.

Az orosz külügyminisztérium vasárnap közzétett állásfoglalásában azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, hogy “információs terrorizmust” folytat, és hogy az állítólagos orosz agresszió lehetséges dátumának jósolgatásával “új valóságot” próbál teremteni. A moszkvai diplomáciai tárca szerint az amerikai és a brit “propagandával” szemben történelmileg éppen Washingtonra és Londonra, nem pedig Moszkvára jellemző, hogy hamisított ürüggyel indít háborúkat.

Peszkov megismételte Moszkva álláspontját, hogy a délkelet-ukrajnai helyzet rendezéséről Kijevnek közvetlenül a szakadár “köztársaságok” képviselőivel, nem pedig Oroszországgal kellene tárgyalnia, amely szerinte nem részese a konfliktusnak.

“Putyinnak ma minden alapja megvan rá, hogy Zelenszkij elnököt ne tekintse olyan embernek, aki kész, képes és hajlandó a minszki intézkedéscsomag végrehajtására” – fogalmazott Peszkov. A Kreml szóvivője azt is mondta, hogy “Oroszország a történelme folyamán soha senkit sem támadott meg”. (Valahogy megfeledkezett arról, hogy Magyarországot kétszer is lerohanta Oroszország: 1948-49-ben, és 1956-ban. A -szerk- megj.) “És Oroszország, amely annyi háborút élt át, az utolsó ország Európában, amely egyáltalán ki akarja ejteni azt a szót, hogy «háború»” – tette hozzá.

Alekszandr Csuprijan, a rendkívüli helyzetek minisztériumának megbízott vezetője közölte, hogy eddig 40 ezer embert szállítottak el a donyecki és luhanszki “népköztársaságból”, és újabb ötezren vannak úton. A polgári lakosság szervezett ideiglenes kitelepítését pénteken rendelte el a két délkelet-ukrajnai szakadár terület vezetője, az ukrán kormányerők készülő offenzívájára és a harcok hevességének felerősödésére hivatkozva.

Rosztov megye után a voronyezsi régióba is megérkeztek vasárnap az első menekültek, mintegy ezer ember. Elhelyezésük és ellátásuk biztosítása érdekében Alekszandr Guszev, Voronyezs megye kormányzója rendkívüli állapot bevezetését rendelte el. Oroszország 85 régiójából 30 jelezte eddig, hogy kész délkelet-ukrajnai menekülteket befogadni.

Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) vezetője vasárnap elrendelte, hogy indítsanak büntetőeljárást annak a két polgári személynek a halála ügyében, aki az ukrán hadseregnek a luhanszki “népköztársaság” területén lévő Pionyerszkij település közelében végrehajtott támadása következtében csütörtökön vesztette életét.

Viktor Volodackij, Rosztov megye szövetségi parlamenti képviselője vasárnap kijelentette, hogy a – jelenleg hárommilliósra becsült létszámú – Donyec-medencei lakosságból eddig mintegy 950 ezren folyamodtak orosz állampolgárságért, amelyet 775 620-an el is nyertek.

Az Eho Moszkvi független rádió úgy értesült, hogy az evakuálási folyamaton gyakran a szervezetlenség és a bizonytalanság jelei érződnek.

The post A Kreml szerint provokáció az orosz invázió dátumát illetően jóslásba bocsátkozni appeared first on .

A cseh kormányfő úgy látja, hogy az orosz katonaság bármelyik pillanatban képes az Ukrajna elleni támadásra. Fiala kiemelte a nyugati szövetségesek egységét Ukrajna mellett, amivel szerinte Vlagyimir Putyin nem számolt. Hangsúlyozta, hogy az orosz támadás esetén a Nyugat készen áll kemény szankciókat hozni Moszkva ellen. Fiala szerint ezek a szankciók Csehországot is negatívan érintenék, de valószínűsíthető, hogy Prága ezért kártérítést kapna a nemzetközi közösségtől.

“A helyzet komoly és minden nappal komolyabb. Nem túlzás azt állítani, hogy Európa egy lépésre van a háborútól, ami a közelmúltig teljesen elképzelhetetlen volt” – jelentette ki Fiala. Hozzátette, hogy a diplomáciai tárgyalások eddig semmilyen eredményhez nem vezettek. Oroszország követelései nem reálisak, és nem kizárt, hogy Moszkva nem is akar eredményt elérni.

A cseh kormányfő szerint mindezek ellenére folytatni kell a diplomáciai tárgyalásokat, de a Nyugatnak készen kell állnia arra is, hogy azok sikertelenek lesznek. “Az Ukrajna elleni támadás esélye napról napra magasabb” – mondta Fiala.

Az orosz agresszió elhárításának alapfeltétele a Nyugat egysége – szögezte le a cseh politikus. Az a követelés, hogy már most szankciókat fogadjunk el Oroszország ellen, nagyon érzékeny – vélekedett Fiala. “Tudatosítanunk kell, hogy Oroszország csak érveket keres a támadáshoz és a megegyezés el nem éréséhez. Felesleges, hogy valamiféle konkrét lépéseinkkel érveket adjunk Oroszországnak” – tette hozzá a miniszterelnök.

Fiala emlékeztetett: Csehország következetesen kiáll Ukrajna mellett, s már eddig is lőszert és egészségügyi eszközöket ajándékozott az ukránoknak. Amennyiben rosszabbodna az ukrajnai helyzet, Csehország kész további mintegy százmillió koronás segítséget nyújtani Kijevnek.

Prága Pozsonynak is felajánlotta, hogy kész katonai egységet küldeni a szlovák-ukrán határ védelmének megerősítésére. Szlovákiából ilyen megkeresés azonban egyelőre nem érkezett – jegyezte meg Fiala a cseh hírtelevízióban.

The post A cseh miniszterelnök szerint Európa egy lépésre van a háborútól appeared first on .

A Eurofighter Typhoon típusú harci repülőgépek és az ezeket kiszolgáló mintegy hatvan katona a román és az olasz légierő vadászgépeivel, illetve katonáival közösen NATO-parancsnokság alatt végeznek megerősített járőrszolgálatot a NATO keleti szárnyának légterében a következő három héten.

A német légierő vadászgépei nem először vesznek részt romániai küldetésben: tavaly a brit légierő Typhoonjaival közösen gyakorlatoztak a Mihail Kogalniceanu támaszponton. A közös légtérvédelmi járőrszolgálat a reagáló- és elrettentőképesség növelését, a román és a szövetséges légierők együttműködésének erősítését szolgálja – olvasható a bukaresti védelmi tárca közleményében.

Múlt héten az amerikai hadsereg nyolc F-16-os vadászgépét és a 2. amerikai páncélos lovasezred egy Stryker harcjárművekkel felszerelt, ezer katonából álló lövészzászlóalját is Romániába vezényelték Németországból. Ebben az időszakban az amerikai haditengerészet négy F/A-18-as Super Hornet vadászrepülőgépe és ötven katonája is a dél-romániai Borcea légitámaszponton gyakorlatozik.

Románia az ukrán válságra és az orosz fenyegetésre hivatkozva folyamatosan szorgalmazza a NATO keleti szárnyának megerősítését a Fekete-tenger térségében. A mostani ideiglenes csapaterősítésen kívül a NATO egy állandó harccsoport Romániába telepítését is bejelentette. A francia parancsnokság alatt létrehozandó nemzetközi harccsoport várhatóan márciusban érkezik Romániába, összetételéről pedig a héten Brüsszelben egyeztetnek az észak-atlanti szövetség védelmi miniszterei.

The post A német légierő három vadászgépe érkezett járőrszolgálatra Romániába appeared first on .

Szanka Ferenc közölte, a nőt hivatalos személy sérelmére elkövetett zaklatás bűntettével, zaklatás és becsületsértés vétségével vádolják.

A vádirat szerint a nő – aki jelenleg hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt kiszabott szabadságvesztését tölti – egy korábbi büntetőügyéből ismerte a rendőrként dolgozó férfit. Egy üzenetküldő alkalmazáson keresztül felvette vele a kapcsolatot, hogy megfélemlítse. Ezután 2020. december 2-án írásban, majd azt megismételve hangüzenetben is közölte a rendőrrel, hogy “megtalálja és megöleti, ha egyedül lesz az utcán, és ha az kell, akkor vér fog folyni”.

A nő előzőleg lánya osztálytársának édesanyját fenyegette meg egy korábbi incidens miatt azzal, hogy nem élhet nyugalomban, “soha nem tudhatja, hogy mikor fogja megtámadni”, és a sértett lányának halálát is kilátásba helyezte.

Tavaly február 21-én két járőr a nővel szemben elrendelt bűnügyi felügyeletet biztosító nyomkövető eszközt akarta ellenőrizni; a vádlott velük szemben becsmérlő kijelentéseket tett – tudatta a csoportvezető ügyész.

The post Vádat emeltek egy rendőrt fenyegető hódmezővásárhelyi nővel szemben appeared first on .

Jens Stoltenberg a kétnapos miniszteri tanácskozás első munkanapját követően tartott sajtótájékoztatóján közölte: a védelmi tárcavezetők aggodalmukat fejezték ki a “rendkívüli léptékű és indokolatlan” orosz csapatösszevonás miatt az ukrán határ közelében, valamint Fehéroroszországban. Tájékoztatása szerint a NATO arra szólította fel Oroszországot, hogy válassza a diplomáciát, és nemzetközi kötelezettségeinek és kötelezettségvállalásainak megfelelően haladéktalanul vonja ki haderejét Ukrajnából.

Kérdésre válaszolva Stoltenberg kijelentette: a NATO ez idáig nem tapasztalta a feszültség csökkenését Ukrajna környékén annak ellenére, hogy Oroszország nemrégiben a határ közelében állomásozó csapatainak visszavonását jelentette be. A bejelentéssel szemben Oroszország növelte a csapatok számát, amit műholdfelvételek bizonyítanak – mondta. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a katonai erő alkalmazásával Oroszország “új normát” vezetett be, vitatva az európai szuverenitás és biztonság alapvető elveit.

“Még nem késő, hogy Oroszország elhárítsa a konfliktus elmérgesedését, és a béke útjára lépjen” – fogalmazott a főtitkár, majd hozzátette: ha Oroszország most vissza is vonná csapatait, a közelmúlt eseményei azt mutatják, hogy a NATO-nak mérlegelnie kell, hosszú távon miként változtasson az európai haderőelosztáson.

Stoltenberg elmondta, az orosz fenyegetettség miatt, valamennyi tagország védelmének biztosítására a NATO további szárazföldi erőket telepít a szövetség keleti, délkeleti régióiba. A NATO megbízta parancsnokait, hogy dolgozzák ki a harccsoportok telepítésének részleteit a szövetség délkeleti szárnyára, válaszul Oroszország katonai építkezésére Ukrajna határain. Az intézkedés megelőző jellegű, arányos, és nem szolgálja a helyzet elmérgesedését. A NATO lépései nem fenyegetik Oroszországot – jelentette ki.

“Továbbra is elkötelezettek vagyunk kettős megközelítésünk mellett: erősítjük az elrettentést szolgáló és védelmi képességeinket, ugyanakkor nyitottak maradunk a párbeszédre” – fogalmazott.

A NATO és szövetségesei továbbra is a diplomácia csatornáit és a legmagasabb szintű párbeszéd folytatásának lehetőségét keresik Oroszországgal az euroatlanti biztonság kérdéseiről – hangoztatta a főtitkár. Elmondta továbbá, hogy a NATO javaslatokat tett Oroszországnak az euroatlanti térség biztonságának fokozására, amelyben az átláthatóság, a konfliktusmegelőző konkrét lépések, valamint a fegyverzetellenőrzés szerepelt. Ez idáig azonban nem érkezett válasz Moszkvából – jegyezte meg.

Stoltenberg végezetül reményét fejezte ki, hogy meghívását Moszkva elfogadja, és hamarosan ismét összeülhet a NATO-Oroszország Tanács.

The post Stoltenberg: Oroszország lépései komoly veszélyt jelentenek az euroatlanti biztonságra appeared first on .

A bűncselekmény 1999 márciusában történt Újszentmargitán; betonvassal ketten brutálisan bántalmaztak egy sértettet, aki meghalt. A helyszínről egy antennát vittek el az elkövetők.

A bíróság az első- és a másodfokú eljárásban bizonyítottság hiányában felmentette a vádlottakat, idősebb Burka Ferencet – akit a keddi közleményben csak a neve kezdőbetűivel jelölnek – és fiát. Az ítélet után – az előzetes letartóztatás miatt – 2007-ben az idősebb férfi 20 millió, ifjabb Burka Ferenc 25 millió forint kártalanítást kapott. (1999 és 2005 között 2127 napot, illetve 2138 napot töltöttek előzetesben.)

Később két tanú terhelő vallomása miatt perújítási nyomozás indult, amelynek során új tárgyi bizonyíték került elő, illetve titkos adatszerzés útján új információ jutott a nyomozóhatóság birtokába. A perújítási eljárásban első fokon társtettesként elkövetett emberölés miatt 12 év, illetve 10 év fegyházra ítélték a vádlottakat, majd másodfokon ezt 9 évre, illetve 7 év 6 hónapra enyhítette a Debreceni Ítélőtábla 2018-ban.

A kártalanítás visszatérítésére kezdeményezett polgári eljárás a két elítélt esetében elkülönült. Ezúttal a Debreceni Járásbíróságon az idősebb férfi ügyében hirdettek határozatot. A felperes magyar állam a keresetében kártalanítás visszafizetése jogcímen húszmillió forint és annak 2018. szeptember 14-től járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest, ezt a Debreceni Járásbíróság kedden nem jogerősen megítélte – jelezte a szóvivő.

Dobó tájékoztatása szerint a bíróság nem osztotta az alperes azon álláspontját, amely szerint csak azokban az esetekben lehet visszakövetelni a büntetőeljárási törvény alapján a kártalanítást, amelyekben per nélkül fizetett az állam a fogvatartottnak, míg ha korábban perben döntöttek a kártalanításról, a jogerős polgári peres határozat jogerejét előbb le kell rontani perújítással.

A bíróság rámutatott: a büntetőeljárásról szóló törvényben szabályozott, a kártalanítás visszakövetelésére vonatkozó önálló jogintézmény megalkotásával a jogalkotó speciális jogintézményt teremtett. Ez jogalapot nyújt az állam számára az utóbb jogalap nélkülivé vált kártalanítás visszakövetelésére a kártalanítási perben lefolytatandó rendkívüli perorvoslati eljárás nélkül.

Nem találta a bíróság alaposnak az alperes által előterjesztett elévülési kifogást sem. Indokolásában kiemelte: a kártalanítás visszakövetelésére a Debreceni Ítélőtábla 2018. szeptember 13-án jogerőre emelkedett ítéletével nyílt lehetőség. Így a kártalanítás visszakövetelése szempontjából ez a dátum tekinthető az elévülés kezdő időpontjának. Az ötéves általános elévülési idő figyelembevételével a kártalanítás visszakövetelése iránti igény erre tekintettel nem évült el.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye – jelezte a szóvivő.

The post Húszmillió forint kártérítés visszafizetésére kötelezett a bíróság egy elítéltet appeared first on .

Az ukrán elnök az ország keleti részét sújtó katonai feszültségről szólva elmondta, hogy nagy a háború kockázata, de még nagyobb lenne, ha reagálnának a térségben tevékenykedő erők provokációira — mondta a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC) az ukrán elnök. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna “jó kezekben van”, és megvédi magát, a lakosság pedig “nem pánikol”.

Mint mondta, nem tudja, mi Vlagyimir Putyin célja, éppen ezért szeretne találkozni vele. Az biztos, hogy Ukrajna katonai konfliktus helyett diplomáciai megoldást és biztonsági garanciákat kíván. Erről az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai, valamint az Európai Unió, Németország és Törökország részvételével kell csúcstalálkozót tartani minél hamarabb, bárhol – tette hozzá.

Ez az új megállapodás sürgetően szükséges, mert a globális biztonsági rendszer vészesen törékeny, szabályai nem működnek, és az a veszély fenyeget, hogy a nemzetközi közösség megfeledkezik a XX. században elkövetett hibákról – fejtette ki az ukrán államfő. Zelenszkij egyben támogatást kért országa nyugati partnereitől, kiemelve, hogy a fegyverszállítmányok nem “adományok” Ukrajnának, hanem hozzájárulás az európai és a nemzetközi biztonsághoz.

Azzal kapcsolatban, hogy Németország nem hajlandó fegyverekkel segíteni az ukrán hadsereget, Zelenszkij köszönetet mondott azoknak az országoknak, amelyek “szavakkal, gesztusokkal és tettekkel is támogatták Ukrajnát”, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egyes országok nem mutatnak egyértelmű elkötelezettséget országa védelme mellett.

Kiemelte, hogy az ukrán NATO-tagság kérdésének kezelését sem tartja megfelelőnek. Mint mondta, az ukránok “őszinte válaszokat” várnak nyugati partnereiktől arra, hogy hazájuk elnyerheti-e a tagságot a szövetségben.

“Ha nem mindenki akar ott látni minket, akkor mondják meg” – jelentette ki. Arra viszont ne számítson senki – folytatta -, hogy Ukrajna beletörődik abba, hogy tartósan “ütközőzóna” lesz a Nyugat és Oroszország között.

The post Ukrajna új biztonsági garanciákat kér a világ vezető hatalmaitól appeared first on .

“Ma ketten nyilatkoztak Donyeck és Luhanszk területéről az állampolgárok evakuálásával kapcsolatban. Azt mondták, hogy állítólag hadseregünk Donyeck és Luhanszk ellen fog támadni, hogy felszabadítsák területeinket. (…) Mindez teljesen valótlan” – idézte az UNIAN hírügynökség Danyilovot. A tisztségviselő arra utalt, hogy a Donyec-medencében önkényesen kikiáltott két szakadár “népköztársaság” vezetői bejelentették nap közben: evakuálják a lakosságot, főként a gyerekeket, a nőket és az időseket Oroszországba, mert az ukrán fegyveres erők támadásra készülnek.

Danyilov leszögezte, hogy a területek katonai erővel történő felszabadítása komoly polgári veszteséggel járna, ezért “szó sem lehet” arról, hogy ilyen utasítást adna ki a kijevi vezetés.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka pénteken üzenettel fordult a szakadár területek lakosaihoz, amelyben ő is hangsúlyozta, hogy az ukrán állam katonai-politikai vezetése nem tervez és nem folytat támadó hadműveleteket Kelet-Ukrajnában, és ezt az EBESZ-nél is megerősítik.

Zaluzsnij szavai szerint az Oroszország által támogatott szakadárok élezik a helyzetet az ideiglenesen megszállt területek lakosainak szándékos félrevezetésével. “Népünk és területünk felszabadításának a számunkra elfogadható egyetlen módja a politikai-diplomáciai rendezés” – szögezte le.

A főparancsnok hozzáfűzte, hogy az ukrán fegyveres erők nem vesznek részt provokációkban, és nem lőnek olyan lakott területekre sem, amelyekben fegyveresek helyezték el állásaikat. Arra kérte az embereket, hogy ne higgyenek “a megszállók hazugságainak”, akik felhasználják őket a feszültség további szítására, amellyel az a céljuk, hogy újabb vérontást idézzenek elő.

The post Danyilov: Kijev nem készül erővel felszabadítani a Donyec-medencét appeared first on .

“Fehéroroszország elnökével megállapítottuk, hogy az ukrajnai polgári béke helyreállításának és az ország körüli feszültségek enyhítésének záloga a minszki megállapodások végrehajtása” – jelentette ki az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel folytatott tárgyalások után megtartott közös sajtótájékoztatón Putyin.

“Kijevnek mindössze annyit kell tennie, hogy tárgyalóasztalhoz ül a Donyec-medence képviselőivel, és megállapodik a konfliktus lezárását célzó politikai, katonai, gazdasági és humanitárius intézkedésekről” – tette hozzá.

Sajnálkozását fejezte ki, hogy ezzel szemben éppen kiéleződik a helyzet, amiért az ukrán vezetést hibáztatta, amely szerinte elszabotálja a minszki megállapodások végrehajtását, elutasítja a közvetlen tárgyalást Donyeckel és Luhanszkkal, lényegében szabotálja az alkotmánymódosításról, a Donyec-medence különleges státuszáról, a helyi választásokról szóló megállapodások végrehajtását. Putyin szerint Ukrajnában tömegesen és szisztematikusan megsértik az emberi jogokat, az orosz ajkú lakossággal szembeni diszkriminációt pedig törvénybe iktatták.

Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy nem fordított figyelmet az Ukrajna elleni orosz támadásokról szóló jelentésekre. Közölte, hogy mindig az orosz nemzeti érdekeknek megfelelően fog eljárni.

Putyin segély kifizetését rendelte el a Donyec-medencéből menekülők számára
Putyin elrendelte, hogy minden, a délkelet-ukrajnai Donyec-medencéből az oroszországi Rosztov megyébe érkező menekültnek fizessenek ki tízezer rubel (mintegy negyvenezer forint) segélyt. Péntek délután a két délkelet-ukrajnai szakadár “köztársaság” vezetője az ukrán hadsereg támadási terveire hivatkozva elrendelte a nők, a gyerekek és az öregek tömeges Oroszországba menekítését. Rosztov megyében operatív törzset állítottak fel az ukrajnai szakadár “köztársaságokból” érkező menekülők elhelyezésére.

The post Putyin: Kijevnek meg kell állapodnia a Donyec-medencével appeared first on .

Az amerikai diplomácia vezetője a világ legrangosabb biztonságpolitikai tanácskozásának első napján egy pódiumbeszélgetésen a Münchner Merkur című lap beszámolója szerint azt mondta, hogy Vlagyimir Putyint “eléggé meglepte” a NATO és az EU összetartása.

A Nyugat gazdasági erejét kiemelve rámutatott, hogy Oroszország és Kína együtt globálisan a hazai össztermék mintegy húsz százalékát képviseli, a NATO-tagállamok részaránya viszont negyven százalékos. Ha a Nyugat összefog, sok mindent el lehet érni – fejtette ki Blinken.

Ugyanakkor Moszkvát nem sikerült eltántorítani az Ukrajna elleni támadás szándékától – tette hozzá az amerikai külügyminiszter, megismételve az ENSZ Biztonsági Tanácsában csütörtökön tett kijelentéseit, amelyek szerint Oroszország “álprovokációkkal” megpróbál ürügyet kreálni a támadásra.

Az orosz háborús fenyegetés változatlanul nagyon is valós – emelte ki a pódiumbeszélgetés másik résztvevője, Annalena Baerbock német külügyminiszter, aki a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádió beszámolója szerint a többi között elmondta, hogy akár az orosz földgázt Ukrajna megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat vezetékrendszer második vezetékpárja, az üzembe helyezésre váró Északi Áramlat-2 ügye is megkérdőjeleződhet, ha Oroszország ráront Ukrajnára.

A német diplomácia vezetője aláhúzta, hogy az orosz mozgósítás az ukrán határ térségében nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa ellen jelent fenyegetést, ezért a fejlemények leírására nem is az ukrán válság, hanem az “orosz válság” kifejezés alkalmas.

Baerbock a Münchner Merkur beszámolója szerint a válság fő tétjének azt a kérdést nevezte, hogy a nemzetközi kapcsolatok formálásának rendező elve a kölcsönösen elfogadott szabályokon nyugvó együttműködés lesz-e, vagy a befolyási övezetek rendje az 1945-ös jaltai konferencia mintájára.

Az 58. MSC-t megnyitó köszöntőjében a tanácskozás szervezőbizottságának 15 év után távozó elnöke, Wolfgang Ischinger kifejezte sajnálatát Oroszország távolmaradása miatt. Elmondta: mindig igyekeztek gondoskodni arról, hogy a konferencián minden nézőpont megjelenjen.

A tanácskozás első előadását António Guterres ENSZ-főtitkár tartotta, aki az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a helyzet összetettebb és fenyegetőbb, mint a hidegháború idején, és kiszámíthatatlanul alakulhatnak a folyamatok.

A világszervezet vezetője visszafogottságra intett, mint mondta, minden nyilatkozatnak, valamennyi nyilvános megszólalásnak a konfliktusok csillapítását kell szolgálnia , és mindenkinek tiszteletben kell tartania a nemzetközi jog előírásait.

Az MSC-re a koronavírus-világjárvány miatt a szokásos mintegy kétezer helyett nagyjából 600 vendéget hívtak meg, köztük bő 30 állam-, illetve kormányfőt és száznál is több minisztert. A bajor főváros egyik leghíresebb szállodájában, a Hotel Bayerischer Hofban rendezett tanácskozásra várják például Volodomir Zelenszkij ukrán elnököt, Olaf Scholz német kancellárt és Kamala Harris amerikai alelnököt. Meghívták Vlagyimir Putyint és Szergej Lavrov orosz külügyminisztert is. Arra hivatkozva hárították el a meghívást, hogy szerintük az MSC elveszítette objektivitását.

The post Blinken: a NATO és az EU összetartása meglepte Putyint appeared first on .