You are here

Blogroll

Újabb sárga mellényes lázadás felé? Beszélgetés Yann Caspar újságíróval

A Franciapolitika vendége Yann Caspar újságíró (Visegrád Post). A felvétel a Heti TV stúdiójában készült. Ha pedig a podcast-verziót hallgatnád ----> tovább olvasok!

The post Újabb sárga mellényes lázadás felé? Beszélgetés Yann Caspar újságíróval appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

Ilyen is rég volt már: Macronék támadás alatt (cikkem a Neokohnnak)

“Minden színész, minden politikus hibázik. Emmanuel Macron is. Ez elkerülhetetlen. A francia elnök által most elkövetett hiba azonban annyira amatőr, ----> tovább olvasok!

The post Ilyen is rég volt már: Macronék támadás alatt (cikkem a Neokohnnak) appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

Gisèle Halimi hagyatéka és a francia feminizmus közelmúltja

A Franciapolitika legfrissebb adásában Gisèle Halimi nemrég magyarul is megjelent interjúkönyve apropóján Juhász Borbála történésszel beszélgettem. Ne feledjétek, a Franciapolitika ----> tovább olvasok!

The post Gisèle Halimi hagyatéka és a francia feminizmus közelmúltja appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

5 pontban Élisabeth Borne kinevezése kapcsán

1. Az új kormányfő Emmanuel Macron első többé-kevésbé baloldalról érkező miniszterelnöki kinevezése, ami a megváltozott körülményekkel magyarázható (a centrumnak most ----> tovább olvasok!

The post 5 pontban Élisabeth Borne kinevezése kapcsán appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

Kárpátukrajna - 10 éves úti beszámoló

Europa Varietas Institute`s Blog - Sat, 05/14/2022 - 17:07

Ukrajna (Kárpátukrajna, Kárpátalja) útinapló :
Balkáni állapotok a nemrég még EU-ba készülő ország nyugati végében, személyes tapasztalatok és helyi magyar vélemények alapján
2011.06.16-20.

Jelentős új kulturális és biztonsági kockázatok, korrupció, de meglepően hatékony civilek – a magyar érdekérvényesítés is erősebb lehetne, ha nem egymást nyírnák a felek

„A túrista: ellenség“ – a hatóságnak
Az országba ma ugyanolyan körülmények között lehet belépni, mint 10 éve, talán a benzinmaffia tevékenysége látványosabb csak kevésébé (> Régi típúsú Mercedes gépkocsik tartályokkal a csomagtartóban, kielőzik a várakozókat, soron kívül léptetik ki-be őket.) Azaz főként a busszal utazóknak fejenként kb. 200-400 forintnyi kenőpénzt kell fizetni, hogy a buszt továbbengedjék, és ne kényszerítsék akár 5-8 óra várakozásra, még abban az esetben is, ha lényegében a buszsorban csak egyetlen darab busz áll. Minden egyes belépőt bepötyögnek a számítógépbe, és kézzel is beírják az adatokat egy „nagy könyvbe“. Aprópénzt nem fogadnak el, míg mások a több vodkás-lekenyerező módszerre esküsznek.
Ha nem magyar a tulaj, akkor előfordulhat, hogy plusz vodkákra/kenőpénzre van szükség ahhoz, hogy legyen a 3-4 csillagos hotelben melegvíz (mint ezt 2001-ben tapasztaltuk). Lényegében az ukránok mindent megtesznek, hogy a túristának már az első percekben elmenjen a kedve az országuktól.
A városokban egyetlen térkép, tábla sem található köztéren, mely a látnivalókra utalna, a múzeumokban, még ha magyar vonatkozású is az anyag szinte alig van idegen nyelvű kiírás, ha van akkor az a cirillen kívül az angol (és nem a magyar). Számlát, belépőjegyet általában nem adnak, így például a nemzeti parkokban többször is behajtják a belépő árát a gyanútlan látogatóktól. A hegyre felvivő teherautó is még kétszer megáll, hogy a kifizetett viteldíjon felül újabb és újabb fordulókban kopasszák tovább a túristát, ha fel akar végre érni az előre megbeszélt helyre... Ezek a (magyar?) turista-csukóztatások a "vendégszerető" ukrán hatósági személyek részéről mindennaposak, a környékre látogató jobb, ha előre bekészíti a napi nyugtató-adagját.
Az infrastruktúra vészesen elavult, új járműveket nem igen látni, de az utak állapota 2001 óta kis mértékben javult. A közművek, tereptárgyak terén látható pár új híd (melyet kénytelenek voltak az áradások után építeni az elsodortak helyébe, 2001-ben még farönkökkel pótolták ezeket) de főként a vasút még mindig a monarchia korabeli infrastruktúrát (hidak, viaduktok) használja. Térkép sem készül(t) a térségről, 2001-ben az első Orbán-kormány ajándéka volt a térség új térképe, de ez akkor még elég sok pontatlanságot tartalmazott, lévén a Monarchia korabeli térképeken és orosz 1970-es katonai térképeken alapult. 30 további év változásai akkor még nem nagyon lettek számba véve.

Műemlékek helyzete, állaga, történelemhamisítás „parancsra“
Az emlékművek, várak, régi épületek általában akkor vannak felújítva, ha erre valamilyen magyar forrást sikerül biztosítani, a kormányzatot nem igen érdekli az enyészet. Ami viszont érdekes, és a 80-as évek óta létezik azok a „zéró emissziós“, gázüzemű buszok létezése a térségben, metán-gázpalackokkal a járművek tetején. (Megj. Az Ikarusznál valaki már a 70-es években felvetette, ez lenne a jövő, leintették. Ma Svédországtól Hollandiáig stb. léteznek ilyen buszok...)
A városokban a köztéri új szobrok, és egyéb díszítések döntő része is magyar vonatkozású. Ezek általában jó állapotban vannak, de szélsőségesek rendszeresen, célzottan rongálnak magyar nemzeti szimbólumokat, mint a Turul-szobrok (melyekből az utóbbi évtizedben számos darab visszakerült eredeti helyére) vagy a vereckei emlékmű. A látnivalók, történelmi emlékhelyek szinte 100% magyar vonatkozásúak (bár az ukrán idegenvezetők pl. Zrinyi Ilonáról, mint ukrán hercegnőről beszélnek, mert ez így lenne kötelező) ezért 1-2 kivételt eltekintve szinte teljesen elhagyatottak, állaguk még 10 év távlatában is (2001-2011) ijesztően romlik (pl. Huszt). Meg lehetne próbálkozni ezek megvásárlásával (ld. Erdély : szovátai magyar beruházások) de jelentős adminisztratív nehézségekre kell számítani. (Egy használt tűzoltó autó beszerzése nyugatról kb. 1,5 év papírmunkát jelentett a helyieknek, minisztériumi engedély kell hozzá.)

Magyarok elleni ukrán nacionalizmus : Janukovics politikai tőkéje ?
A jelenlegi oroszbarát kormányzat fellép a szoborrongáló nacionalista párt ellen, a vereckei emlékmű kapcsán a párt 3 prominense le is van tartóztatva. (Részegen, gyújtogatáson érték tetten őket, a vereckei emlékmű koszorúiból raktak mágját). Ez azonban nem a magyarok miatt van így (kérdés még, milyen ítélet születik) hanem mivel a nacionalista párt (értsd: a galíciai nyiltan náci, náci szimbólumokkal, narratívával, megoldásokkal operáló mozgalom, ill. párt) Ukrajnában számos térségben vészesen erősödik, Janukovicsék célja letörni szarvaikat – nem mindig demokratikus módszerekkel, de ez most kivételesen a magyarok érdekeivel találkozik.

Etnikumok, lakosság, „dec. 5 szindróma“
A magyar kisebbség (nem kevés helyen többség) és főként a helyi ruszin lakosság viszonya jelenleg nagy átlagban igen jónak mondható. Számos ruszin is beszél legalább pár szót magyarul, vagy ha nem is válaszol, de mosolyogva jelzi, hogy érti, amit mondunk. Találkoztunk nem egy elmagyarosodott, akcentussal beszélő ruszinnal is, akik igen tiszta szívvel és nagy szeretettel beszéltek a magyarokról és a békés egymás mellett élést hangsúlyozták.
Itt kell megjegyezni, hogy a kint élő magyarok alig leplezett haraggal, mély keserűséggel nem mulasztanak el folyton a sajnálatos december 5-ei „új Trianonra utalni“. Kint egész kis irodalma, versek, stb. született az esemény feldolgozásának. A lakosság túlnyomó többsége a magyarországi jobboldallal szimaptizál és szinte messianisztikus tulajdonságokkal ruházzák fel a jelenlegi Orbán-kormányt is. Még akkor is, ha azért megemlítik, egyes támogatások, melyek korábban léteztek Magyarországról most valahogy megszűntek, meg itt-ott azért csak kiderül, hogy magyar baloldali kormányzati támogatásból is épült meg ez vagy az....
Nagyobb gondot kéne fordítani a magyarországi támogatások elszámoltatására, számlákkal, konkrét ellenőrzésekkel. A helyiek számos elrettentő példát tudnak arra mondani milyen (magyar) zsebekben tűnnek el magyarországi pénzek, 20-30 millió forintok, miközben lényegében egy „kapavágás sem történt“ és a pályázatot gond nélkül elszámolták Magyarország felé. („Ne a kliens-kiskirályokat hízlalják a magyarországi pártok!“)

A kinti magyarság megosztottsága : „pártoskodás, 2 magyar 3 párt esete“ (UMDSZ c. KMKSZ)
UMDSZ - Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (>MSZP)
KMKSZ - Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (>MDF majd FIDESZ)

Sajnos a kinti magyarság is ugyanolyan megosztott, mint pl. Erdélyben, két magyar párt létezik, a jobboldali a magyar FIDESZ-hez, a baloldali a magyar MSZP-hez köthető. Ezek közül mindkettő még az ukrán korrupt központi hatalommal is jobban és hamarabb szót ért, mint egymással, és teljes erővel fúrják egymást. A központi kormányzat mindezt kajánul figyeli, kijátssza a megosztható magyarokat egymás ellen.
A Beregszászi (önálló) Magyar Főiskola ügye az egyik ilyen, mely az 1. Orbán kormány alatt jött létre, annak támogatásával. A magyar kormányváltás automatikusan kihúzta a talajt a kárpátaljai magyar jobboldal alól, az ottani baloldal került nyeregbe.
Ennek eredménye, hogy mivel az UMDSZ kezdetektől fogva ellenzete a magyar főiskolát, az ottani ukrán egyetemen lett magyar kar (de a dékán az ígéretek ellenére sem lett magyar) és a főiskola forrásait gyakoratilag kinullázták, csökkentették a kereteket, normatívákat. Majd mindenféle koncepciós pert indult a kormányzat részéről (sajnos magyar asszisztálással), hogy pl. nem megfelelő a hatóságilag előírt légtér, de az oktatásügyi hivatal ezt is alig tudta összehozni, miután szabályellenesen levonta a folyosók, mellékhelyiségek, előcsarnok és kisebb termek légterét az egyetem összlégteréből...(A magyar igazgatónő tiltakozott is, hogy ugyan gólyáik vannak, de nem a tantermek ablakán repülnek be.) Ilyen és hasonló piti napi küzdelmek őrlik fel a kinti tanári kar erejét...

Oktatásügy és civil társadalom
Kinti tapasztalat szerint vészesen esik az oktatás színvonala. Itt sürgős segítség kéne a magyar kisebbség jövőbeli esélyeinek javításáért. Az egyetemi matematika-szakos hallgatók 70%-a nincs tisztában a Pythagorasz tétellel (sic!). Komoly írás- és értésbeli problémák vannak a legújabb generációknál.
De érdekes módon éppen a magyar iskolák képviselik a magasabb színvonalat, és a ruszinok is egyre inkább ide küldik tanulni gyermekeiket, ha tehetik. És itt 2 példát kell felhozni arra, amit viszont mi, magyarországiak is megirigyelhetnénk, hogy a „civil társadalom“ (már ha a szó eredeti értelmében beszélhetünk ilyenről idézőjelesen a térségben) mikre képes :

1.) Egyik községben a Tanügyi Felügyelet nem nézte jó szemmel, hogy a magyar iskola dinamikusan fejlődik és „legfelsőbb határozattal“ a magyar igazgató helyett ukránt akartak kinevezni. Erre másnap a magyar és ruszin szülők közösen (!) felvállalva a munkahelyükről való kimaradás komoly kockázatait (30-40%-os munkanélküliség) kordont vontak az iskola köré és szinte megverték a kiszálló-végrehajtó tanügyisek delegációját. A rendőrség jelen volt, de nem mert (!) közbeavatkozni. Az iskolának máig is magyar igazgatója van...

2.) Másik példa egy aranybánya ügye Munkács tágabb térségében. Itt a régi technikával nem lehet már gazdaságosan kitermelni, egy ausztrál (?) cég viszont hozná a ciános technológiát. Egy itteni esetleges ciánszennyezésnek is lehetnek a kárpátaljai és a magyarországi vízhálózatra nézve következményei, mint az Aurul cégé volt 2000-ben, Nagybánya közelében. Számoljunk ezzel, jelentős biztonsági kockázat magyarokra, Magyarországra nézve! (A TEK működtetése, tálibok fürkészése helyett ilyenekre kéne odafigyelni!)
A döntés is igen jellemző módon született, kb. mint a tanácsrendszerben. A város-járás szintet teljesen mellőzve a megye eladta a helyiek felett a területet a cégnek. A helyiek erre kivonultak, útzárral-blokáddal, a cég érkező teherautóit felborogatták. A rendőrség itt sem mert lépni. Az ügy így jelenleg stagnál...

Rendőrség
Mielőtt egyfajta szimpátia alakulna ki a fentiek miatt az ukrán rendőrökkel szemben, ezt el kell mihamarabb oszlatni. Kiemelkedően magas a rendőri korrupció aránya, rendőri vezetők luxussprotkocsikon száguldoznak, patyomkin-hoteleiket és egyéb pénzmosó-vállalkozásaikat a helyiek minden térségben mutogatják. A főtisztek kinevezésüket „kvóták“ alapján kapják, X összeget kell évente kitermelni a belügyminiszternek.
Az alsóbb szintekre aztán így gyűrűzik le a kinevezési lánc, a kvótákat az adott szint igényeivel egészítik ki. Rendőrnek lenni tehát lényegében gazdasági vállalkozás, kapcsolat a maffiával, védelmi pénzek beszedési lehetőségével. Jellemző példák : A legtöbb közlekedési balesetet tavaly rendőrök okozták, jelentősen túllépve magánautóikkal a sebességhatárokat. Baleset esetén kijön a mentő, ellátja a karcolást szenvedett főrendőrt, a súlyos sérült áldozatot otthagyja, majd falaz a rendőrnek (pl. elszállítja) az ügy felgöngyölítése folyamán...

Hadsereg
Ukrajnában ma is 1,5 éves sorkötelezettség van érvényben. A hadsereg viszont nagyon szegény. A rendszerváltás előtt a magyar határnál lévő alakulatok felszereltsége, száma, műszaki támogatottsága olyan mértékű volt még, hogy pillanatok alatt megszállhatták volna vele Magyarországot. Jelenleg a technika még használható részét a feketepiacon „csencselik“, és tavaly a hadügyminiszter olyan drámai részleteket közölt, hogy a bevonulók szappanadagját sem képes már fedezni a tárca. Személyes tapasztalat, hogy elég gyakran látni (igen régi) katonai teherautókat, kiskatonákkal az utak mentén.

Vállalkozók véleménye : komoly csalódás Timosenkóékban = hátra arc
A magyar helyi vállalkozók (is) komoly reményekkel tekintettek az ukrán narancsos forradalom nyitotta új lehetőségekre, és lényegében teljes és feltétlen bizalmat szavaztak Timosenkoéknak. Elég komoly türelmi időt is adtak a kormánynak, éppen ezért lett a csalódottság, kiábrándultság egyre mélyebb : demokratizálódás, az üzleti életet segítő lépések helyett keleti-típúsú kláncsere történt, a módszerekben eljárásokban, uram-bátyám megoldásokban, rokonok pozícióba helyezésében és mocskos ügyeik elsikálásában, módszereiben és a korrupció mértékében végül is nem különbözött a „demokratikus éra“ elődeitől, legalábbis a helyi vállalkozók véleménye szerint. Ukrajna jövőjében nem bíznak, a magyar kapcsolatok felértékelődésében viszont (pl. idegenforgalmi szempontból) annál inkább.

„Borgyártás“ ukrán módra
Kárpátalján elvileg pár igen jó borvidék található, ezt jelzi, hogy Szentpéterváron is mindig nagy megbecsülésben álltak a térség borai. A SZU érában itt is „egybedolgzotak“ mindent, mint nálunk pl. Badacsonyban. Pár éve még néhány helyi vállalkozó ősi módszerek szerint újra kezdett termelni és exportálni némi sikerrel. De ennek azonban vége, mert kb. 2-3 éve olyan központi engedélyeztetési-akkreditálási rendelet, ill. szigorodó előírások születtek, mely ezeket a – ha jól érettem a főként magyar - vállalkozásokat egytől egyig a padlóra küldte.
Sokkal inkább virágzik pár kétes külföldi, illetve volt kolhozokból alakult nagy borgyártó cég (Aisberg, ...). Kb. 5-8 éve született olyan központi kötelezettségük (EU és egyéb nemzetközi normák gyenge hatásaként), hogy ha már borgyártással foglalkoznak, legalább legyen („mutatóba“) pár tőke szőlőjük is. Így elkezdtek mindenféle gyanús eredetű tőkéket is telepíteni – patyomkin jelleggel. Gyakorlatilag ugyanis a „borgyártás magaskultúrája“ terjedt el a térségben, mindenféle kotyvalékból és 100 féle mesterségsen fejlesztett aromából állítják elő a löttyöket. Mindez a másik oldalról adta meg a kegyelemdöfést a helyi minőségi borgyártásnak, úgyhogy napjainkra kifejezetten felhívják a helyi magyarok a figyelmet arra, hogy ukrán bort venni nagy rizikó.
Megj. A magyar kormány ott segíthetne, ha kétoldalú kapcsolatokon keresztül felvetné a helyi kistermelőket sújtó jogszabályok könnyítését illetve talán, ha szigorított ellenőrzést, importtilalmat kérne az EU részéről az ukrán nagyüzemi borokra. (Már ha ilyen még nem lenne hatályban.)

Language Undefined Tag: KárpátaljaUkrajna

Halló? Itt a Franciapolitika-podcast!

Talán már találkoztál az első epizóddal, talán már hallottad is, hogy elindult a Franciapolitika podcast-verzióban, de pár szót mindenképpen akartam ----> tovább olvasok!

The post Halló? Itt a Franciapolitika-podcast! appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

Így téved az elemző, avagy akcióban a magyar agy

Egy hosszú választási időszakban teljesen természetes, hogy az elemzőnek nincsen mindig igaza. Néha téved. Nem mindenben, sőt, ha szerencséje van, ----> tovább olvasok!

The post Így téved az elemző, avagy akcióban a magyar agy appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

Papírforma vs. meglepetés: újraválasztották Macront

Itt közvetítem az urnazárás után az est fontos eseményeit. P.S. 22:44 A szavazóbázisok böngészése is lehetséges már. Vannak számok! 22:38 ----> tovább olvasok!

The post Papírforma vs. meglepetés: újraválasztották Macront appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

28 nap: Zemmour kontra Pécresse

A vasárnapi francia kampányprogramom a március 10-én megrendezett Zemmour-Pécresse tévévita végignézése volt (nincs is jobb, mint sok-sok letanított óra után, ----> tovább olvasok!

The post 28 nap: Zemmour kontra Pécresse appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

29 nap: gázos benzinhelyzet, hivatali előnnyel tálalva

A szombati napot (29 nappal az első fordulós urnazárás előtt) a benzinkérdés dominálta, miután Jean Castex miniszterelnök egy interjúban ismét ----> tovább olvasok!

The post 29 nap: gázos benzinhelyzet, hivatali előnnyel tálalva appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

30 nap: Ukrajna mint a II. hidegháború hadszíntere?

A Franciapolitikában ezúttal nem egy, közvetlenül a francia politikához kötődő ügyről beszéltünk, hanem egy olyan kérdésről, amely a francia külpolitikai ----> tovább olvasok!

The post 30 nap: Ukrajna mint a II. hidegháború hadszíntere? appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

Az orosz nézőpont gyors geostratégiai elemzése Ukrajna kapcsán

Europa Varietas Institute`s Blog - Thu, 03/10/2022 - 18:24

avagy "kik is és hol is vannak a spàjzban?"

Intézetünk természetesen mindig, és ez eseben is a páratlan elemző nézőpontjából mutatja be a felek álláspontját, az orosz vagy az ukrán féllel szembeni elfogultság nélkül.

Èrdemes összevetni a helyzetet a hiedghàborùs anaconda gyűrűvel s az 1979-es afganisztáni orosz intervenciòval, mint a szorongatò gyürüböl valò kitörési szàndékot. (Mindez természetesen nem menti fel Putyint egy hàborù kirobbantásának felelössége, òdiuma alòl.)

Bal oldali kép: EU bövités
(vilàgos kékkel: Keleti Partnerség, az oroszok szemében egyértelmüen leendö uniòs tagàllamok, ld. részletek a kommentben)
Jobb oldali kép: NATO bövités
(vilàgos kékkel: a NATO àltal "belengetett" bövitések)
(Forràs: Pascal Marchand : Atlas géopolitique de la Russie, Autrement, 2015)

Orosz sérelmek az EU felé
1994 EU-orosz partnerségi megàllapodàs, szabadkereskedelem, politikai egyeztetések (ekkor még minden rendben).
1995-ben Finnorszàg EU tag lett, orosz nézöpont szerint az elsö "benyomulàs" a semleges zònàba.
1999: EU közésségi orosz stratégia /SCR/: Brüsszel olyan elemekkel, kritériumokkal dùsìtja az együttmükdést, melyet normàl esetben csak az uniòs tagjelölt orszàgok szàmàra ìr elö (legalàbbis az oroszok szerint) azaz: jogàllamisàg feltétel, demokratikus konszolidàciò : Moszkva ezeket nyilt beavatkozàsnak tartja sajàt àllami rendszerébe. Megkezdödik Oroszorszàg imperialista àllamként valò cimkézése Nyugaton. (Miközben v.ö balkàni események, ENSZ BT felhatalmazàs nélküli intervenciòk, NATO bövìtések közben a "màsik fél" részéröl - érvelésük szerint.).
2004: Lengyelorszàg akciòzni kezd, hogy az orosz veszély miatt öt mindenképpen meg kell védeni. (v.ö. rakétavédelmi pajzs).
2007: Meg kéne ùjìtani az SCR-t de ezt Lengyelorszàg és Svédorszàg megvétòzza. Az oroszok szerint innentöl kezdve megszünt az EU-Oroszorszàg kapcsolatépìtés relevanciàja.
2009: Keleti Partnerség: az EU szemében ez nem több mint stratégiai együttmüködés, miközben Lengyelorszàg nyiltan azzal hitegeti ezeket az orszàgokat ( Fehéroroszo, Ukrajna, Moldàvia, Grùzia, Örményorszàg, Azerbajdzsàn) hogy a partnerség csak az elsö lépés az uniòs csatlakozàsuk felé vezetö ùton. /Pillantsunk rà a poszt térképére, el lehet dönteni milyen mértékben szorul ki ezzel Oroszoszàg a Balti tenger és a Fekete tenger térségeiböl./

Sérelmek a NATO-val és az Egyesült Àllamokkal szemben

1991-ben a SZU felbomlàsàval 5,3 millio km2 területet vesztett. Gorbacsov annak fejében mondott le ezekröl a területekröl (igaz: màs vàlasztàsa nem is nagyon volt), hogy több alkalommal biztosìtottàk amerikai partnerei: ha hagyja békésen elszakadni ezen àllamokat, akkor oda a NATO nem fogja "betenni a làbàt". Az oroszok szemében ez azt jelentette, hogy a térség megmaradna egyfajta cordon sanitaire-nek, semleges övezetnek /v.ö. Ausztria helyzete a hideghàborùban/. A bibi csak az, hogy ezen ìgéretek szòban hangzottak el, s rettentö naivitàs volt orosz részröl ezekröl nem kérni valamiféle ìràsbeli "bizonylatot". (Ès természetesen ignoràlta ezen àllamok szuverenitàsàt, szabad akaratàt is.) Az orosz naivitàsnak nem elsö vagy utolsò jele ez, Lìbia vagy Koszovò kapcsàn szintén becsapottnak érzik magukat (s lényegében joggal).

Természetesen mindez tàvolròl sem jelenti azt, hogy az orosz/szovjet fél a maga részéröl minden esetben tisztességesen jàrt volna el. A tàvolodàs lépései: 1995: NATO beavatkozàs Szerbia ellen, Oroszorszàg hagyomànyos szövetségese ellen. 1996-ban a Brezinski doktrina kimondta, hogy Oroszorszàg soha nem lehet a NATO tagja, lévén karaktere ezt lehetetlenné teszi. 1997: NATO bövités (magyar, lengyel, cseh) az oroszok szemében a Gorbacsovnak tett ìgéretek elsö komoly megszegése. 1999 Koszovo kapcsàn Szerbia bombàzàsa ENSZ BT felhatalmazàs nélkül: "orosz fordìtàsban": az àllamhatàr külsö segìtséggel valò mòdosìtàsa a nemzetközi jog sérelmével "rendben van".

2001 szept. 11. : terrortàmadàs: közeledést hoz, 2002-ben létrejön a NATO-Oroszorszàg Tanàcs. Oroszorszag közvetit a kirgiz és üzbég repterek megnyitàsàban a szövetségesek szàmàra a tàlibok elleni müveletben. (Afganisztàn megtàmadàsa ugyan màr szept. 11 elött eldöntött tény volt, de ez most mellékes.)

2002 Pràga NATO bövités, köztük 3 olyan balti àllamot hivnak meg, mely 1721 òta Oroszorszàg részét képezte. (v.ö. megint a Gorbacsovnak tett ìgéretek.)
2002: az USA egyoldalùan kilép az ABM (rakétavédelmi) szerzödésböl.
2003: Moszkva ellenzi az iraki intervenciòt, melyröl utòlag kiderült, hogy hamisitott bizonyìtékok alapjàn indìtottàk. (Nemzetközi jog ismételt sérelme.)
2004: aktìv amerikai (CIA, NED) részvétel az ukràn elit amerikabaràt szàrnyànak hatalomàtvételében. Moszkva ezt a budapesti szerzödés (Ukrajna semlegességének biztosìtàsa, cserébe lemondott az atomfegyvereiröl) nyilt megsértésének tekinti, s ettöl fogva sajàt magàra nézve sem tartja kötelezö érvényünek.
2007: rakétavédelmi pajzs lengyel és cseh területeken /v.ö. megint a Gorbacsovnak tett ìgéretekkel./
2007: Putyin müncheni beszéde a nyilt szakìtàs kezdetének datàlhatò.
2008: Ukrajnànak és Grùziànak beìgérik a NATO tagsàg lehetöségét.
2014: Janukovicsot (nyugati hàtszelü) puccsal, alkotmànyellenesen tàvolìtottàk el, s a jelenlegi (ùj) ukràn alkotmànyt is törvényellenesen fogadtàk el. (A hatàlyos törvények szerint népszavazàssal kellett volna ratifikàltatni, erre nem került sor.) Porosenkonak finoman szòlva is erös kapcsolatai voltak (vannak) a CIA-val.
Nagyon komoly gazdasàgi-politikai amerikai térszerzés Ukrajnàban: Példàul benyomulàs az ukràn földgàzipar területére (Nulad-csoport, R. Hunter Biden (Biden fia) és Devon Archer a Burisma Holding igazgatòtanàcsàban, stb. ) és az ukràn stratégiai fegyverüzemekbe (pl. a Motor Sich-böl a kìnai partnert gazdasàgi nyomàssal kiszorìtottàk, hogy amerikai partner vehesse àt a helyét. E cég 2015-ben még az orosz katonai helikopterek motorjànak 70%-àt gyàrtotta.)

Dr. habil. Türke András István

Language Undefined Tag: UkrajnaOroszországFehéroroszországKeleti Partnerség

31 nap: nyugdíjkorhatár-emelést ígér Macron

Növekvő előnye birtokában a jelenleg 62 éves nyugdíjkorhatár 65 évre emelését javasolta tegnap, csütörtökön Emmanuel Macron (ekkor 31 nap volt ----> tovább olvasok!

The post 31 nap: nyugdíjkorhatár-emelést ígér Macron appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

32 nap: Hogy kaphatott Le Pen MKB-hitelt?, avagy válaszkísérlet a Telex kérdéseire

Ma reggel végigfutott a magyar sajtón (először a HVG hozta), hogy a Marine Le Pen vagyonnyilatkozatából kiderült, az általa kapott ----> tovább olvasok!

The post 32 nap: Hogy kaphatott Le Pen MKB-hitelt?, avagy válaszkísérlet a Telex kérdéseire appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

33 nap: történelmi kampány a külpolitika árnyékában

Általában az az elemzői konszenzus, hogy egyetlen francia választás sem a külpolitikán dől el, azzal foglalkozni egyszerűen olyan, mint leérettségizni: ----> tovább olvasok!

The post 33 nap: történelmi kampány a külpolitika árnyékában appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

34 nap az urnazárásig: mi a baj Valérie Pécresse kampányával?

Február végén a a baloldali (!) Libération egy furcsa cikket közölt az LR taglistájára (!) alapozva. Eszerint a 2021-es, Valérie ----> tovább olvasok!

The post 34 nap az urnazárásig: mi a baj Valérie Pécresse kampányával? appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

Így nem lett rezsimválság az 500 aláírásból (cikkem a Neokohnnak)

“Hétfőn 12 órakor publikálja a francia Alkotmánytanács a 2022-es elnökválasztás jelöltjeinek végleges névsorát. A listán ott lesz a radikális baloldali ----> tovább olvasok!

The post Így nem lett rezsimválság az 500 aláírásból (cikkem a Neokohnnak) appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

35 nap az urnazárásig: mi történik a francia kampányban?

Ma 35 nap van hátra az első fordulós urnazárásig, s immáron, utolsóként Emmanuel Macron hivatalban lévő francia köztársasági elnök is ----> tovább olvasok!

The post 35 nap az urnazárásig: mi történik a francia kampányban? appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

Pages