President of ELIAMEP, Professor Loukas Tsoukalis participated as a speaker in the panel debate on ‘State of the Union’ – Is there a need for a ‘new pact’ and are we ready for it? organised by the European Policy Centre (EPC), in collaboration with leading foundations and think tanks,was held in Brussels on Wednesday, 17 June, at 11.00am. Co-panellists include Didier Reynders, Deputy Prime Minister and Minister of Foreign And European Affairs of Belgium, Elmar Brok and Danuta Hübner, MEPs. You can find more information here.
Az első fokon eljáró kairói büntetőbíróság kedden megerősítette a Mohamed Murszi (a felvételen a tárgyalóterem speciális cellájában) volt egyiptomi elnökre egy hónapja előzetesen kirótt, kötél által végrehajtandó halálbüntetést az ellene folyó börtönkitörési perben. Az iszlamista exállamfő mellett halálra ítélték a mögötte álló Muzulmán Testvériség vezetőjét, Mohamed Badíét és másik négy magas rangú tisztségviselőjét is.
L’École de Guerre vient de publier, dans un Cahier de la RDN, une belle collection d'articles sur le thème "Penser autrement : pour une approche critique et créative des affaires militaires". On y trouvera beaucoup d'articles de ces officiers confirmés, ainsi que quelques plumes plus connues : David Petreaus, Michel Goya, Christian Harbulot, Eric Fillol, Didier Bolleli. J'y signe un "cyber en opérations". Téléchargeable en lecture libre. Détails ci-dessous, ainsi que l'introduction et la conclusion de l'article
Né de la volonté de pousser la réflexion sur la pratique de la guerre en dehors des sentiers battus, le comité Penser Autrement de l’Ecole de Guerre est mû par le désir de remettre en question certitudes et préjugés. Pour cela, il a suivi une démarche constructive visant à aborder les grandes problématiques de l’art de la guerre de façon originale et parfois décalée. L’activité du comité s’est structurée autour de trois grands piliers : comprendre, créer et décider. Afin de répondre à cette ambitieuse feuille de route, plusieurs séances d’échanges avec des intervenants aussi passionnants que divers ont été organisées ainsi que des temps de réflexion en groupe. Ce Cahier de la Revue de la Défense Nationale est avant tout un recueil de l’ensemble de nos échanges et réflexions menés au cours de cette année. Etant le reflet de ces réflexions très diverses, cette publication ne cherche pas à répondre à une question précise mais tente plutôt une approche critique et créative des affaires militaires. Il a pour modeste ambition de susciter le questionnement et, nous l’espérons, le débat. Vous pouvez le lire et le télécharger gratuitement ici
Le cyber en opérations
Les armées françaises ont conduit, au cours du mois de mars 2015, la deuxième édition de l’exercice DefNet. « Il s’agit d’entraîner l’ensemble de la chaîne de cyberdéfense » explique le lieutenant-colonel Stéphane Dossé, le directeur de l’exercice, qui précise : « Il ne faut pas voir la cyberdéfense comme un grand show hollywoodien. C’est un travail opérationnel du quotidien où il faut maintenir et renforcer une ligne de défense, comme dans l’Armée de terre ».
Désormais, le cyber appartient donc aux opérations. Car si l’on peut discuter de la possibilité d’une « guerre dans le cyberespace » ou de « cyberguerre », malgré l’utilisation abusive de l’expression par de nombreux journalistes, il y a, à coup sûr, du cyber dans la guerre (Kempf, 2014). Succinctement, le cyberespace peut être défini comme de l’informatique en réseau, selon la définition donnée par le Livre blanc de 2008. Cela pose la question du rôle de l’information dans les opérations, mais aussi des conséquences de leur traitement automatisé et en réseau dans les conflits contemporains. Il convient d’examiner comment les armées s’organisent pour manipuler l’information avant d’essayer d’esquisser les fonctions cyberopérationnelles.
(...)
Le cyber appartient désormais à la gamme des opérations. Ce domaine émergent connaîtra à coup sûr des développements nombreux. Pour l’instant, un certain nombre de débats apparaissent : les cyberopérations doivent-elles être conduites seulement au niveau stratégique ou peut-on – et comment ? – les décentraliser au niveau opératif voire tactique ? La question de la lutte informatique offensive pose elle-même des difficultés particulières, notamment celle de l’ouverture du « feu » : celle-ci peut-elle être déléguée ? Et si aujourd’hui on assiste à des mises en oeuvre très prudentes, qu’en sera-t-il demain ? Les cyberopérations doivent-elles constituer une ligne d’opération autonome ou faut-il les intégrer aux autres lignes d’opération, et comment ? On le voit, l’enracinement du cyber dans la conduite des opérations constitue certes une réalité, mais qui devra dans l’avenir être précisée et développée. Incontestablement, il y a encore beaucoup d’objectifs d’entraînement pour les exercices Defnet des prochaines années !
O. Kempf
Pénzbírságra ítélt egy tíz éves fiút egy törzsi bíróság Szindh pakisztáni tartomány egy településén, mert bűnösnek találta egy másik törzsbeli férjes nővel való viszonyban - közölte egy helyi rendőrtiszt kedden. Miután a házasságtörés kiderült, feszültség keletkezett a két törzs között - mondta a nevét elhallgató helyi rendőrtiszt.
Az általában "a falu vénjeiből" álló hagyományos bíróság végül 700 ezer pakisztáni rúpia (1 millió 900 ezer forint) megfizetésére kötelezte a kiskorú családját. Egyes források szerint ezt az összeget nem tudta egyben kifizetni a "vétkes" gyermek családja, így három hónapon belül kell azt törleszteniük a "sértett fél" számára.
A helyi rendőrparancsnok megerősítette a hírt, de hangsúlyozta, a törzsi bíróság ítélete törvényellenes, és már nyomozást indítottak az ügyben.
A pakisztáni legfelsőbb bíróság 2013-ban tiltotta be a törzsi bíróságokat, de a mindentől messze eső vidéki településeken továbbra is működnek.
Ceglédi Rudolf, Zenta polgármestere hétfőn tanáraikkal együtt fogadta azokat a zeneiskolásokat, akik az elmúlt tanévben sikeresen képviselték városukat a különböző országos vagy nemzetközi megmérettetéseken. Masa Tibor, a Stevan Mokranjac Zeneiskola igazgatója az összejövetelen elmondta, hogy 253 diákkal az előző tanévben is sikerült megtartani az iskolába járó tanulók létszámát, s ez elsősorban annak köszönhető, hogy tagozatokat nyitottak Felsőhegyen és Tornyoson, ezzel jelentős előrelépést tettek az iskola fejlődése terén.
Most már biztos: a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által háborús bűncselekmények miatt kiadott elfogatóparancs ellenére a a tegnapi nap során (06.15.) békében megérkezett Szudánba az állam elnöke, Omar al-Bashir, miután eléggé zavaros körülmények között egy pretoriai bíró parancsa ellenére gond nélkül elhagyta a Dél-afrikai Köztársaság területét, ahol a hétvégén részt vett az Afrikai Unió (AU) aktuális csúcsán (persze azért ez Bashirnak sem túl nagy sikersztori, hiszen papíron maradnia kellett volna tovább, de valószínűleg nem merte felvállalni a letartóztatás kockázatát).
Elég sokféle vélemény elhangzott azóta az ügyről, egy biztos, a szakértők és újságírók többsége az ICC teljes afrikai kudarcaként ítéli meg az ügyet, ráadásként a döntés Dél-afrikai Köztársaságot is a nemzetközi média reflektorfényébe helyezte – egy biztos, a hazatérő Bashirt tömegek fogadták a kartúmi reptéren, ahol hazatérése alkalmából külügyminisztere, Ibrahim Ghandour Szudán “ellenségeinek” összeesküvéséről beszélt és hangsúlyozta, hogy az ICC létezésének nincs jogalapja. A Bashir távozása előtt egy nappal (06.15.) kiadott bírósági parancs végrehajtásának kudarca újabb súlyos csapást jelent az ICC amúgy is eléggé megtépázott nimbuszára nézve, de még Pretoria is rendkívül nehéz helyzetben volt kénytelen meghozni ezt a roppant nehéz döntést: hiszen egyik oldalon ott volt a kötelezettsége, amely Afrikai Uniós tagállamként kötötte meg a kezét, másrészt pedig ott volt az aláírás, amellyel a dél-afrikai állam anno elismerte az ICC fennhatóságát (persze az országot irányító koalíció ügyvédei azonnal megtámadták a jogvédők ügyvédei által beadott keresetet).
Mégis ha igazán belegondolunk, a könnyebb út választása kétélű fegyver Pretoria számára, hiszen itt most nem nemzetközi egyezmények tiszteletéről, hanem egy, saját területén, saját fennhatósága alatt működő bíróság ítéletének végre nem hajtásáról van szó, ami igen komoly belső viharokat is kavarhat az ország politikai palettáján (bár azért eme poszt szerzője kicsit eltúlzottnak tartja az ügy miatt a dél-afrikai demokrácia bukásáról szóló írásokat – azért nem ez volt az első ilyen eset Bashirral kapcsolatban és akkor is néhány nap alatt lecsengett a történet, továbbra is erősítve a tényt, hogy az ICC-nek minimális tekintélye sincs a fekete kontinensen), bár az afrikai kapcsolatrendszert és a modern Afrika-képet figyelembe véve Bashir pretoriai letartóztatása szinte egész Afrikát a dél-afrikai állam ellen fordította volna és akkor még a jelenleg a szudáni Darfúrban állomásozó 1400 dél-afrikai katonáról nem is beszéltünk.
Meg nem erősített források szerint ugyanis a szudáni hadsereg egységei bekerítették azokat a táborokat (például Kutum, Mellit vagy Malha) Szudán nyugati részén, ahol ezek a dél-afrikai békefenntartók állomásoznak, mintegy nyomásgyakorló lépésként – hangsúlyozottan ezek csak állítólagos információk, nincsen helyszínről érkezett megerősítés. Afrika-szerte egyébként fele-fele arányban vannak a pretoriai döntést elítélő és üdvözlő hangok, az emberjogi csoportok perrel fenyegetik a dél-afrikai kormányt, hiszen a nemzetközi törvények mellett véleményük szerint saját törvényeit is súlyos megsértette, ellenben a másik oldalon ismét az ICC kizárólag afrikai személyeket támadó, nyugatbarát politikáját hozzák fel fő támadási pontként (gondoljunk csak bele, az Egyesült Államok alá sem írta az ICC-t létrehozó római egyezményt) – akárhogy is legyen, elég komoly pénzben lehet arra fogadni, hogy a közeljövőben nem lesz egyetlen afrikai ország sem, amely fel meri majd vállalni Omar al-Bashir letartóztatását.
twitter.com/napiafrika
1 ember kedveli ezt a posztot.Tetszett az írás.Tetszett az írás.Két nap alatt közel hétszáz repülőgépet értékesítettek a gyártók a Le Bourget repülőtéren zajló párizsi légi szalonon.
A két legnagyobb gyártó közül az amerikai Boeing 211, európai riválisa, az Airbus 206 gépnek talált gazdát. A legnagyobb rendelést az AerCap lízingcég adta le 100 darab Boeing 737 MAX 8-ra, az Airbus legnagyobb megrendelője a General Electric lízincége, a GECAS volt, amely hatvan A320neót rendelt.
Szélestörzsű gépből összesen száz fogyott, 51-et az Airbus, 49-et a Boeing adott el.
A regionális gépek piacán száz darabot adtak el, ennek kétharmadát az Airbus-hoz tartozó francia-olasz ATR értékesítette, a többit a brazil Embraer, illetve a kanadai Bombardier. Utóbbi cég jelentős késésben van legújabb, CSeries típusával, amelyet Párizsban a típus indító légitársasága, a Swiss a színeiben mutattak be.
A Le Bourge-ban kétévente rendezett párizsi légi szalon az egyik legjelentősebb kiállítás a szektorban, az összes fontos légiipari szereplő részt vesz rajta. Az idén június 15. és 18. között zajló rendezvényen 47 országból 2260 kiállító jelent meg 120 repülőgéppel. A legutóbbi, 2013-as rendezvényen 176 ezer látogató, 3 ezer újságíró és 285 delegáció vett részt.