Air Power Blog

A LégierőBlogger ha ritkán is, de szívesen közöl a hazai katonai repülés, légierő, légvédelem emlékeivel, civil társadalmi leképeződésével kapcsolatos bejegyzéseket.

Ezúttal HA5KDR Budapest Fővárosi Rádióamatőr Klub kérésének teszek eleget.

Különleges tárlattal készül a június 25-i Múzeumok Éjszakájára Szentendrén az MH Altiszti Akadémia és HA5KDR Budapest Fővárosi Rádióamatőr Klub közös csapata. A nagyközönség a tárlaton működő kémrádiót, második világháborús radarvevőt és úgynevezett Hellschreiber katonai szalagírót ép úgy láthat, mint három méteres légvédelmi optikai távmérőt vagy üzemelő rádióamatőr berendezéseket. Ezen túl kísérőkkel egyéni igény alapján a laktanya rádióállomása is megtekinthető, ahol a legmodernebb digitális technikákat tárjuk a látogatók elé. A fő útról elérhető művelődési ház délelőtt tízkor nyit, s várhatóan este tízig, nagy tömeg esetén éjfélig tart nyitva.

Különleges csemegének ígérkeznek a háború előtti magyar rádiók, azaz az R/3a és az R/1a kiállított teljes példányai, amelyekből idehaza ezeken kívül egyetlen példány sem maradt.

Mindezeken túl drónok és más katonai technikai eszközök, a rétsági vegyivédelmi múzeum berendezései és számos előadás is várja az érdeklődőket. Szakavatott kollégáink minden kérdésre igyekeznek majd a legjobb tudásuk szerint felelni.

Kísérő mellett és igény szerint minden készülék megfogható, tekergethető, használható.

A laktanya címe: Szentendre, Dózsa György út 12-14.
Parkolni a főbejárattal szemben lehet, míg a Pannónia-telep HÉV megállója tíz-tizenkét perc sétára esik. A városközpontból a fő úton kell Budapest irányába indulni, s mintegy tíz perc gyaloglás után balra áll a laktanya.

A tárlat látogatása ingyenes.

www.ncoa.hu/
‎www.ha5kdr.hu

Néhány kedvcsináló videó:
A Hellschreiber írógép: https://www.youtube.com/watch?v=nXLPUbGYDp4
A légvédelmi távmérő: https://www.youtube.com/watch?v=Wu49p74egEA
És egy korábbi kiállítás filmje: https://www.youtube.com/watch?v=bjI8YeI5b8Y

Összevont rendezvényen örülhettünk Szolnokon a januárban létrehozott 2.KRE új amerikai eszközeinek és a SOCEUR-ral kötött együttműködési megállapodásnak, illetve a 86. SZHB két "új" könnyűhelikopterének. Míg a különlegesek esetében egy megkezdett út folytatásáról, egy hosszú ideje kitüntetett figyelemben részesített alakulatnak adott további támogatásról beszélhetünk (mely központi eleme az amerikai-magyar katonai együttműködésnek, s mint ilyen politikai prioritást képez), addig a helikoptereseknél legfeljebb fuldoklónak dobott mentőövről, amivel még nem jön ki a vízből, de legalább életben marad.

Megfogyva bár, de törve nem? A szolnoki forgószárnyas közösségnek nagy segítség a két Ecureuil érkezése, de ez csupán a valós katonai helikopteres képesség helyreállítása irányába tett apró lépésként értékelhető, modernizációként, építkezésként semmiképpen nem. Főleg akkor, ha úgy nézünk rá, mint a kudarcot vallott Robinson-projekt hat évet (a kelleténél másfél évvel többet) késett pótlása.

Simicskó István a kamerák kereszttüzében, Ecureuil-típusülésen. Hoz-e minisztersége valós megoldást a helikopterkérdésre, megkezdheti-e a jelentős beszerzéseket? A válaszra csak az első 100 euromilliós nagyságrendű szerződés aláírása esetén mondhatunk egy bátortalan igent.

A Mókuska hagyományos műszerfala teljesen összhangban van a minyókéval, nincs Hawk/Texan II vs L-39/MiG-29 diszharmónia. Azért reptechnikailag más megközelítést s ezért roppant odafigyelést igényel a bevezetése.

Az egyik "nem létező" helikopterünk, a PP-ből OEM-engedély nélkül átalakított 707-es. Ez a hírek szerint nem megy ki nagyjavításra, bár hogy a Mi-17-es projekt most hogy áll, van-e szerződés vagy ne adj isten jól működik a dezinformációs funkciója, ezúttal sem tudhattuk meg.

A 2/88 állománya az amerikaiaktól kapott vezetési pont sátor és az egyik Mókuska előtt.

A sátor belülről, a vezetési rendszernek összeállított gépek kijelzőin határhelyzettel összefüggő adatokat láthattunk, de felvételről bevillant a különlegesek Raven drónja által lesugárzott kép is.

2015 augusztusában gyártotta a Drash cég a sátrat.

Mesterlövész az egyik új szerzeménnyel, az M113-assal.

Lőtéren dolgoznak a kamerának a 2/34 BMZ katonái.

Schwarz és Orosz aláírja az MH-SOCEUR megállapodást. Vajon mit gondol most Vitéz Bertalan Árpád?

Zord

A LégierőBlogger erőltetett gépesített menetgyakorlat keretében az Anakonda 2016 légvédelmi lövészeti mozzanatait fotózta a Lengyel Légierő jól ismert ustkai központi lőterén.

A szárazföldi erők 15. goldapi (Kalinyingrádhoz legközelebbi) lérak ezredének 3M9ME rakétája indul.

Ezredkarjelzés.

Az üteg harcálláspont egyik kabinja a tengerparti fenyvesben.

Lobogó a zászlórúdon, dolgozik az üteg 532-es számú SzURN-ja a turzás tetején kialakított állásában. A háttérben az állomány lesi a túloldalt lévő két indítót (mindkettő a SzURN jobb oldalára esett, ez megkönnyítette a fotózást is).

Az aktív SzURN előtt a parton volt egy tartalék SzURN (535) és kettő tartalék indító is, az egyik üresen, a másik (426) gyakorló rakétákkal.

Akár a magyarok esetében, a lengyel Kubokat is a WZU 2 modernizálta, de más, mondhatjuk kevébé jelntős mértékben. Itt a 1Sz11 (felderítő) antenna jobb oldalán elhelyezett interrogátor antennája látszik a gyártó Radwar cégjelzésével.

Amit a modernizáció a magyarokkal szemben nem érintett, az az 1Sz31 célkövető/megvilágító antenna oldalán lévő Karát TV-kamera.

A goldapi ezred konyhása a vendégek étkezősátra előtt.

A célanyagok fele Szu-22-esről indított (RSz-2USz bázisú) SRCP-WR volt, a másik viszont a lengyel fejlesztésű Szogun. Ezek egyik példánya keresztezi itt a tengerpartot a lőtéri Wicko-Morskie repülőteréről felszállva.

A szomszéd, keletebbre elhelyezkedő üteg egyik rakétája az indítófokozat "kiköpésének" pillanatában. Jól látható, hogy míg az indítófokozat alig hagy füstöt, a menethajtómű jól látható fehér füsttel ég.

Az általunk meglátogatott üteg két indítója összesen öt rakétával kezdte a napot, és egy szalvó, valamint egy szóló indítással zárta. Itt a háromból két rakétáját felhasznált 516-os SzPU, szépen megpörkölt indítósínekkel.

Amerikai nemzeti gárdista Stinger már elhagyta indítófokozatát, épp elindult menethajtóműve.

A helyszíni tájékoztatás említett Georgia és Illinois államot, a Humveeken lévő feliratok és...

...a karjelzések alapján azonban a lövők az ohiói gárda 174. légvédelmi dandárjához (ADA) tartoztak.

Málházzák a rakétákat.

Az Army Outlaw MQM-170C G2 célanyaga.

A légvédelmi lövész bezárja a dekket.

MPQ-64 Sentinel radar szolgálta ki az Avengereket.

Itt már a .5-ös géppuska dolgozik. Ezektől találatot nem láttunk...

...viszont a szemünk előtt elindított mindhárom Stinger (az egyik, konténerének felirata szerint 1993-as)...

...telitalálatot ért el...

...az Európában állomásozó amerikai szárazföldi erők parancsnoka, Ben Hodges tábornok gratulál a lövészetet végrehajtó légvédelmi lövésznek és gépkocsivezetőjének.

Ábrándozva néz utolsó útjára indult társa után a légierő 3. lérak dandár 34. osztályának 5V27 rakétája.

Szintén a varsói dandár négy ZU-23-2 gépágyúja össztüzet lő.

Útjára indul a dandár egyik Gromja.

Nemcsak SHORAD. Ustka tőszomszédságában van Slupsk, illetve Redzikowo, melynek egykori vadászbázisán kezdték meg nemrégiben a második AEGIS Ashore építését. (Itt a főkapunál lévő helyi típusok sora, köztük a MiG-23-as, ami miatt a helynek magyar vonatkozása is van. A pápai "kajlák" utolsó lövészetére itt került sor, többek között a kilencvenes évek magyar katonai repülésének mártír párosával, Katovics Balázzsal és Mizsei Mihállyal.)

Zord

Egy nálunk járt "szellemmel" nyitnám meg az ehavi hírbejegyzést.

Zord

Idén is megrendezték Kecskeméten a NATO illetékes szerve által biztosított eszközökkel a NATINADS EW integrációs programjának (NEWFIP) gyakorlatát, mely az alföldi helyszín (Cobham DA20, Gripen, a határőrizet miatt rendkívül megcsappant győri lérak csoportosítás) mellett természetesen kiterjedt az 54-esek minden radarjára, illetve környező országokra (Szlovéniára biztosan) is. Fájdalmas volt látni annak jelét, hogy az egyesek számára legnagyobb és legfontosabb szakmai kiképzési rendezvény idejére sem tudják úgy magválasztani a migrációellenes műveletben aktuálisan résztvevő erők összetételét, hogy azon az érintett állomány maximális létszámban részt tudjon venni, és ebből következően a haditechnikai eszközök megszokott számát tudják prezentálni a gyakorlat hatékonysága érdekében. A LégierőBloggernek minden alkalommal nagy öröm látni ennek a szövetségi programnak a folytatását, melyből mindenekelőtt a nemzeti légvédelmi erők profitálnak, de ezúttal nyilvánvalóak azok a jelek, melyek a honvédség magas intenzitású hadviselésre való alkalmasságának degradációját mutatják a politika által diktált belbiztonsági feladat kedvéért. Ez nem jó így! Olyan, mint okostelefonnal szöget beverni.

Akik a nótát húzták...

...és hangszereik. A belső az E/F sávú, a külső az I/J sávú konténer. A szolgáltatás klasszikus PPP-konstrukció.

Nem az a lényeg, amit látunk, hanem amit nem. Sehol P-18, sehol PRV-16.

Nem volt magányos ez a SzURN sem, hiszen vígan ott pöfékelt mellette az agri. Nem is olyan rég még a reptér teljes hosszában felsorakozott mind a négy célcsatorna.

A 40-es pumabőrébe bújt Démon indul komplex, a NEWFIP-nek is alájátszó, CAS-t is gyakorló, valszeg JTAC-et is gyakoroltató bevetésre harmincas irányon.

A kísérő. Dögöljek meg, de én ezen még mindig nem látok ROVER DL antennát. (Igen, tudom, lehet máshogy is megoldva - azaz nem a podon magán -, ahogy anno a ROVER-hőskorban az F-14-eseken is volt). Esetleg valaki felhomályosíthatna :-)

Némi rohanással elértük a túloldalon a tangóleckéből visszatérőket is. A kísérő a vezérnél laposabb besiklása, de ahogy mondani szokták, inkább az elejére, mint a végére. Úgy némileg több idő marad gondolkodni, ha valami elfelejtődött ;-)

 Pop-up-os márknyolcvankettes házhozszállítás után kifordulás jobbra a célpont felett...

...egress közben egy hasonlóból, de másik irányba.

Diversitas delectat. A napi második sor, Kobráék már 12-esre jöttek...

...némi tempót itt is be kellett iktatni a feladat sikeres végrehajtása érdekében, de hálistennek elég jó a hátsó út. A Fekete Gólya szolgáltatásainak igénybevétele közben ráadásul kinyílt a felhőzet is, ami miatt a fenti Ghost hívójelű Falcon olyan fakóra sikeredett.

Zord

A LégierőBlogger a napokban a tataiak és tüzérhallgatók lövészetét fotózta a bakonykúti (csörlőházi) lőtéren, mindenekelőtt az irányított páncéltörő rakétatechnika történelmi dokumentálása céljából, későbbi felhasználásra. Köszönet a vkf-nek a lehetőségért, a tataiaknak a felkészítő "foglalkozásért" és a BHK állományának a példaértékű logisztikáért és a biztonsági előírásokat figyelembe vevő, ugyanakkor rugalmas hozzáállásért.

A fedezékből kicsapó D-20 torkolattűz közvetlen irányzású pct. lőfeladat közben a tribün előtt.

Zord

Ma visszatért az NTM 2016-on részt vevő magyar kontingens a spanyolországi Zaragozából, benne a speciális festésű Gripennel, melyet a HM valamilyen rejtélyes okból rejteget, ahelyett, hogy büszke lenne rá. De a szpottertársakban mindig reménykedhet az ember. A képért köszönet Kelének!

Zord

Ma átrepülik a Légi Mentők Ecureuil helikoptereit Kecskemétre. Helyszíni jelentés.

A két Mókuska a keszi 135-össel.

Oldalszám, felségjel, még sárga alapon. Akár így is maradhatna. Elég időt lopott már a bürokrácia.

Mögöttem az utódom. A 102-es Mókus várja pilótáját, a HA-ECA 135-ös bevetésre indul.

Zord

"...Az idei Honvédelem Napja az állománygyűlést követően meglepetéssel is szolgált, ugyanis Dani Zoltán, a szerb hadsereg magyar származású, nyugállományú ezredese tett látogatást a győri alakulatnál, aki a délszláv háború idején véghez vitt, szakmai körökben mára legendássá vált tettéről osztotta meg élményeit a hallgatósággal. 1999. március 27-én, a NATO Jugoszláv Szövetségi Köztársaság ellen indított légitámadásakor ugyanis Dani Zoltán, a Belgrádot védő 3. Légvédelmi Rakétaosztály parancsnokaként megsemmisített egy bombázó harci repülőgépet az Észak-atlanti Szerződés szervezetének erőiből.

Noha hazánk ekkor már NATO tagállam volt, de Dani ezredes olyan szakmai felkészültségről, hivatástudatról és leleményességről tett tanúbizonyságot, ami minden légvédelmi rakétás számára tiszteletet parancsol, s egyszersmind hitet is táplál, hogy elavultnak vélt technikával is lehet meglepetést okozni a korszerűbb fegyverrendszerrel rendelkező ellenségnek. Dani Zoltán ugyanis Sz-125M Nyeva légvédelmi rakétarendszerrel, valamint egy átalakított P-18-as radarral semmisítette meg a korábban sebezhetetlennek tartott F-117-es lopakodót, köszönhetően professzionális taktikájának, valamint annak, hogy a támadó fél nem fordított kellő figyelmet a korszerűtlen fegyverrendszerek elleni védelemnek.

Túlzás nélkül állítható, hogy a lebilincselő – egyszerre humoros, és rendkívül tartalmas – előadás bearanyozta az idei Honvédelem Napját a 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezrednél."

Forrás: MH12/raketaezred.hu/Sályi Gergő törm.

A veszprémi honvédelmi napot, melyen Balogh Ákos Mi-24-ese is testközelből megtekinthető, szeretettel ajánlom olvasóim figyelmébe.

~~~~~~~

Zord

A linköpingi SAAB-gyárban ma bemutatták a Gripen JAS 39E típusváltozatának első (normál gyártósoron épített) tesztgépét, a 39-8-ast. A Svéd Légierő (60 darab) mellett a Brazil Légierő (36 darab, kétüléses F gépek is) megrendelését bíró, jelentősen különböző modifikáció számunkra azért érdekes, mert a típus folyamatos fejlesztését és jövőképét megtestesítve szembesít azzal, hogy mindennapi "kicsinyes" problémáink közepette sem lehet elfeledkezni arról, hogy meglévő Gripenjeink (és fegyverzetük) fölött is ketyeg a technológiai óra. Ami 2006-ban korszerű volt, nem az 2016-ban, és pláne nem lesz az 2026-ban. A kérdésről azért kell beszélni, mert az eddigi fejlesztések automatizmusát követően a következő lépésekhez már újabb döntések és ráfordítások is szükségesek. A kérdésről azért is beszélni kell, mert egy belbiztonsággal kibővülő feladatrendszerű honvédség tekintetében egyáltalán nem biztos, hogy a politikai döntéshozó akar foglalkozni a "high end" illetve "big ticket item" típusú beszerzésekkel.

Hosszas showműsort és beszédeket követően 1604-kor megláthattuk az új Gripent. Első ránézésre nem sok különbség fedezhető fel, a lényeg a jószág bőre alatt van.

Pillanatképek a felvezetésből: Wallenberg...

...Müchler...

...Müchler demója.

És akkor a részletek. 3D-s számítógépes rendszerimázson jól látszik a ES-05 Raven elforgatható AESA-radar (és persze sok minden más).

Film a gyártás folyamatáról, melynek átszervezése, egyszerűsítése fontos része a program idő- és pénzügyi korlátok közt tartására tett kísérletnek. Nincs papír a soron.

Az E/F strukturális újdonságának veleje, a több üzemanyagot befogadni képes, szárny-törzs átmenetet képező szekció egyik "törzskerete" 3D imázson...

...törzs mellső szekció (szívócsatorna, Canard-bekötés) összeszerelés közben...

...törzsközéprész...

...szárnyillesztés függőleges helyzetben (felül jól látszik a főfukótakna),,,

...itt már vízszintes helyzetben, együtt a törzs a mellső, a közép és az orrésszel, illetve a hátsó résszel (ez utóbbi alig látszik)...

...és itt az új rész a kész gépen, a kijjebb került, új főfutókkal és a törzs alatti három pilonnal (a jobb mellső szenzorpilon továbbra is megmaradt).

Új egykerekes (nem fékezhető) orrfutó. Kérdés, hogy az új hidegháborús viszonyok fényében a futómű könnyítése és ezáltal az útbázis-alkalmazhatóság gyengülése nem lesz-e revízió tárgya.

Új főfutó.

És akkor térjünk rá arra, amiért kell egyáltalán a repülőgép. Előröl-hátulra: Skyward G infravörös szenzor mokápja...

...bal mellső indításjelző...

...jóval nagyobb volumenű, alighanem aktív komponenseket, FAR-antennarendszert is rejtő WTU...

...szintén jóval testesebb FPU/RAU...persze a 39-8-ason még mind csak üres imitáció.

A megnövekedett avionikai teljesítményt természetesen egy teljesen átgyúrt ECS-nek kell ellenpontoznia.

Bónusz 1.: legyen itt a tegnapi E-mokápon látott gagyi, "vásári" műanyag SDB I-es makett után egy, ma éles C-n látott sokkal autentikusabb (persze szintén nem működőképes) súlymakett a BRU-61/A négyes tartón.

Bónusz 2.: klasszik roll-out fíling, füsttel és reflektorokkal.

Bónusz 3.: a gépre rávetítették a Gripent repülő országok nemzeti színeit, illetve azét a Brazíliáét, melynek döntése alapvetően befolyásolta a program sorsát.

Zord

Ma egy magyar delegációnak a linköpingi Saab-gyárban bemutatták azt az átkonfigurálás-átépítés alatt lévő svéd D-Gripent, mellyel a tavaly Caslavban rommá tört magyar kétülésest pótolhatja ki a honvédség.

A 842-esből lesz a 42-est pótló 44-es. Fotó: Saab

Kicsit bővebben.

Eközben más is történt Linköpingben. Svédország repülőgépipari központja készül az első Gripen-E bemutatására. Itt a már ismert mokáp.

Fegyverzet a szárnyak alatt, a robusztusabb törővég pedig az új EW-rendszert rejti.

Négyes SDB tartó.

Meteor a szárny alatt...

...és a törzs alatti új tartókon (a középső AMRAAM).

Pilótafülke, itt az opcióként fejlesztett óriáskijelzővel.

Nagy idők tanúja: J 35 Draken őrödik a Saab dolgozóinak parkolója felett.

A Saab Terrassen éttermében a Magyar Légierő, és a kétoldalú hadiipari együttműködés történetét bemutató poszter-kiállítás nyílt meg.

 Zord

A héten rendezik meg Pozsonyban az IDEB védelmi ipari kiállítást. A szlovákok utóbbi időben hozott beszerzési döntéseit nyilván ugyanúgy kritikusan látják a bennfentesek, mint ahogy idehaza is ez a helyzet. Mindenesetre az utóbbi időben északi szomszédunknál hozott döntések révén (C-27J, Black Hawk, Scipio) olyan konkrétumokról és dinamikáról beszélhetünk, amihez képest idehaza csak hezitálásról beszélhetünk.

Az önjáró lövegfejlesztés hagyományait az Eva viszi tovább.

Rozomak Scipio, a szlovák haderő számára kiválasztott finn-lengyel PSZH, hazai toronnyal.

Meglepetésvendég egy NATO-tagállam védelmi ipari kiállításán: orosz VPK Tigr páncélozott terepjáró.

A szlovák haderő tűzszerészeinek érdekfeszítő diorámája. Így kell hatástalanítani a fel nem robbant Sztrela-1/10 rakétákat, OFAB bombákat, aknagránátokat, stb.

Mi-17 szimulátor.

A visegrádi kooperáció helyett immár önállóan keresett mobil radarok piacán is érdekes fejlemények vannak. Saab Giraffe 4A-makett.

A cseh Retia ReVisor lokátorát hűséges olvasóink már ismerheti korábbi tudósításainból, például a csehországi LLAPI-teszetekről.

S ha légvédelem, akkor a szlovák haderő kültéri statikus bemutatóját kétségtelenül a nyitrai dandár egyszem Sz-300PMU komplexumának egyik indítója uralta.

 Továbbiak hamarosan...

Zord

Szombat-vasárnapi érkezésüket követően időjárás/repülőeszköz függvényében folytatják gyakorlásukat a győriek Újmajorban. Alább néhány mozzanat, azzal a megjegyzéssel, hogy az éles célrepülések gyakoriságának növelése minden bizonnyal minden szereplőnek hasznos, a nemzeti erők képességére nézve pedig építő lenne.

Arra bizony. Nekilódul a SzURN a várakozási körletből.

Az egyik SzPU lánctalpa „érzi” a terepet.

Bár a rátöltés ezúttal nem képezi a feladatok részét (odahaza is tökéletesen gyakorolható) a Zil TZM is elkíséri az üteget, ahogy élesben is kell.

A harci és rakétaszállító járművek után pöfög az egyik K-2-es harcvezetési kabin is áramfejlesztőjével.

Haszonállatok találkozása a lérakosokkal :-)

A felderítőcsoport által kijelölt helyekre irányítják a kerülőúton (a legrövidebb „el volt aknásítva”) tüzelőállásukba érkezett járműveket.

Az egyik önjáró indítóállvány elfoglalja pozícióját....

...lekerül a ponyva a Kub SzPU-ról, melyre most egy 3M9ME gyakorló rakéta jutott.

Antennakiemelés a SzURN-on, a 1Sz11 felderítő lokátor antennájának reflektorát manuálisan kell kinyitni.

Már zajlik is a funkcionális ellenőrzés az SzPU-n.

Mistral FU valahol a gyakorlótéren...

...alakmásítókkal alátámasztott álcaháló nehezíti az indató vizuális felderítését.

Az álcázás hatékonyságát a természetes növényzet közelében kiválasztott tüzelőállás is növeli, hátrány a lőszektor csekély szűkülése, ami persze a szomszédos FU-val történő kölcsönös oltalmazás esetén hanyagolható.

Dolgozik az MCP, ahogy a force protection is. A frontközeli scenárió több és nehezebb, a hátországi értelemszerűen kevesebb és könnyebb erőmegóvó erőforrást igényel. Reméljük, hamarosan hírt kapunk a vezetési pontok korszerűsítését célzó program megvalósítási szakaszba lépéséről.

Célkövetés a Pilkington infravörös kamerával felszerelt indítóállvánnyal. Ha csak a felajánlott erők erejéig is, de rövidesen ennél jóval nagyobb teljesítményű Thales kamerákat kap a Mistral-osztály, melyekkel ki lehet használni az új Mistral-3 rakéták nagyobb távolsági lehetőségeit is.

Minden nehézség ellenére tény, hogy a győriek szövetségesi ellenőrzési teljesítményével senki sem vetekedhet a térségben, az "új" NATO tagországok lérakosai között.

A helyi légihelyzetképet szolgáltató SzT, az áramfejlesztőt vontató tarka Krazzal, amit már a hajmáskéri rakodáskor is megcsodálhattunk.

A lérak-csoportosítás vezetési pontja (SAMOC) az újmajori tábor fenyvesében.

Zord

Nagy megtiszteltetés érte a győri ezred szorgos, sokat és sokszor bizonyított állományát: a változatosság kedvéért ezúttal lehetőséget kapott feladatrendszerében rögzített szakmai tevékenysége folytatására, ami az elkövetkező napokban főként célkövetési gyakorlást jelent a bakonyi gyakorló- és lőtérkomplexum területén. Mindez annak a felkészülési folyamatnak a része, mely ősszel Szlovákiában, Lest gyakorlóterén a Tobruq Legacy 2016 koalíciós légvédelmi hadgyakorlatban csúcsosodik ki. A saját- és vaskeréken áttelepült lérakosok vasúti kirakodását ezen a javarészt verőfényes vasárnap délelőttön, MN-ügyelet előtti „reggeli tornaként” a LégierőBlogger is megkukkantotta, igyekezvén „alternatív perspektívát” találni a fotózáshoz a már ismertek mellé. Köszönet mindenkinek, akit illet ezért a nagyszerű lehetőségért!

Hajmáskéren a magyar lérak.

C2 járművek a szerelvény egyik végén. A háttérben a Bakony vonulatai, és a "0" pont fehér épülete is jól kivehető.

Soha rosszabb bakonyi panorámát!

A szerelvény másik végén a láncos technika: Kub SzPU rögzítve.

A megnyerő „tehénfestésű” Kraz 255 agrival.

Típuskönyv-profil az SzT-ről.

Vasárnapi légi tevékenység I.: egy gémféle a kirakodási körletet deríti.

„Szerelvényrendezés”.

Közelít a rámpához az immár szétkapcsolt szerelvényen lévő SzURN.

A nehéztechnika mozgatása szűkös helyeken, mint a pőrekocsi, a rakodórámpa roppant figyelmet igényel, ami egyértelmű jelzéseket tesz szükségessé: a zászlós módszer ilyen.

TZM, azaz a Zil-131 bázisú rakétaszállító jármű.

A vonatról már legördült, és a menetoszlopban helyüket elfoglalt SzURN-ok személyzete beindította az energiaellátó gázturbináikat, és üzemi helyzetbe emelték a célkövető/célmegvilágító antennájukat, vélhetően valamilyen részleges működési ellenőrzés keretében. Itt: visszatérés a menethelyzethez.

 Vasárnapi légi tevékenység II.: éjjeli célanyag az igazak álmát alussza a hajózópihenőben.

A 82-es alatti aluljárón már átkelt SzURN/SZPU menetoszlop (na, a jöttükről itt sajnos sikerült lecsúsznunk az „egyszerre két helyen nem lehet lenni” fizikai princípium alapján) nekirugaszkodik az Újmajorba vezető lőtéri út emelkedőjének. 

A LégierőBlogger búcsúzóul – a bevezetőben megkezdett gondolatsor folytatásaként – megjegyzi: az elmúlt néhány évtized javarészt légi intervenciókra épülő háborúiban a nemzeti szuverenitás katonai garantálásának talán legfontosabb eszközévé előlépett fegyvernem (nem én mondom, lásd: tengerentúli A2AD teória) hazai képviselőinek ott az igazi helyük, ahova ma megérkeztek, az a bölcs felhasználásuk, amihez holnap hozzákezdenek. A potenciális légi agresszorral szembeni oltalmazási feladatok minél magasabb szintű elsajátítása, gyakorlása, az abban szerzett jártasság fenntartása.

Zord 

A dokumentumok rendezése folyamatos feladat, néha pedig elkerülhetetlen a mulasztások pótlása. Ezt a fotót 2007 tavaszán készítettem a Tóth Gábor alezredes, Puma-századparancsnok repülte 36-osról. Akkor persze javában megvolt még a 42-es is. A fotó pedig a Peszeki Zoltán őrnagy vezette 128-as Alba hátsó üléséről készült. Ezúttal is köszönet azért a repülésért!

Zord

A Gerecse lábánál állomásozó dandár katonái ma járműveikkel a Vértesen átvágva, közúton vonultak le a bakonyi gyakorló- és lőtérkomplexumba. Ha már nyilvánosan bejelentették az útvonalat (az időpontokat nem, de hát ez a szakma nem véletlenül rokon a horgászattal), a LégierőBlogger a gyönyörű tájon itt-ott bevárta a konvojt egy-egy fotó erejéig.

Gánti pillanatkép.

A reggel pontban hétkor útnak indult menetoszlopban öt BTR-80A kapott helyet.

 Műhelykocsi, Merci terepjáró és rendész kocsi zárja a sort. A torlódás elkerülhetetlen, az útvonaltervezésnél ezért fontos szempont az alsóbb rendű utak használata, a főútvonalak keresztezésének kerülése, stb. Ha pár pluszkilométerbe kerül is, ezeknek igyekeznek érvényt szerezni.

Beszédes felirat.

(Erről van szó)

A személyi állomány egy része busszal utazott.

 Kávészünet a Zámoly előtti körforgalom melletti büfében.

A BTR-es konvoj mögött, majd előtt néhány Rába teherautó is hasonló utat járt be.

Ez pedig egy random, az iszkai úton feltűnt másik, VW Transporter-2xBTR-UAZ-Rába vontató alkotta menetoszlop egyik PSZH-jának közelképe.

Csákvár-Lovasberény-Nadap kerülővel visszatérve ez a kis vörös is lencsevégre került ma a Velencei-hegységben.

Zord

A véletlennek köszönhetően a LégierőBlogger az imént szemtanúja lehetett, amint a Légi Mentőszolgálat EC-135-öse Rezső téri leszállással beteget (egy állítólag fagyállót nyelt kisfiút) hozott a Heim Pál Gyermekkórházba. Mivel a "Nemzeti Helikoptertender" kapcsán az Airbus Helicopters típusa, illetve annak "rokonai" is szerepeltek fórumunk hasábjain, beillesztem ide hevenyészett felvételemet (nem volt nálam a gépem, csak az őstelefonom).

Zord

Mindig is irigyeltem a tengerészeti járőrgépek megfigyelőit, akik szebbnél-szebb, érdekesebbnél-érdekesebb felvételeket készíthetnek a világ hadihajóiról a világtengereken. Csodák nincsenek, mindenkinek tudnia kell, hogy hol a helye, így egy szárazföldi ország LégierőBloggerének is, ezért mellékelem ezt a felvételt a szerb Recsna Flotila (folyami flottila) parancsnoki hajójáról, a Kozaráról (ex-Krimhilda), amint Szendrő közelében hajózik a Dunán (mindenkinek felhívnám a figyelmét a parancsnoki híd előtt lévő háromcsövű 20 milliméteres gépágyúra!) Ezzel kívánok minden kedves olvasómnak-kommentelőmnek sikeres fotózást a lassan felpörgő idei szezonra.

Zord

A LégierőBlogger a napokban ismét Szerbiában járt, s ma, a légi háború kezdetének 17. évfordulóján közzétesz néhányat a legújabb kutatási eredmények és fejlemények közül...

Dani Zoltán nyugállományú ezredes a jakovói 250/3 légvédelmi rakétaosztály egykori parancsnoka idén februárban kapta meg az első kitüntetését az 1999-ben nyújtott teljesítményéért. Igaz, hogy csak emlékérem, de ez is az elégtétel egyik formája (a 990327-i F-117-es lelövést követően Zoltánt soron kívül léptették elő ezredessé). Érdekes, hogy a kísérő oklevelet már tavaly nyáron aláírták.

Paul F. Crickmore brit szerző (SR-71-es publikációiról lehet ismerős), a közelmúltban két könyvet is írt az F-117-es történetéről, benne - Nyugaton először - teret adva a gépet lelövők, a 250/3 osztály beszámolójának, a LégierőBlogger tolmácsolásában.

Gyűrösi Miroszláv barátommal folytatjuk az 1999-es kutatásokat: itt egy asztalnál a két jakovói osztály parancsnokával, Miroszláv Noszkovval (250/5) és Dani Zoltánnal (250/3).

1999. március 27-én, nem sokkal azután, hogy osztályának tüzelőállása Progarnál súlyos károkat okozó légicsapást kapott, Noszkov egyik embere, Dejan Jovanovics tartalékos altiszt Sztrela-2M-el lelőtt egy Tomahawk csapásmérő robotrepülőgépet. Ez a 2009-ben, a 250. dandár banjicai parancsnokságának emlékszobájában készült fotó ennek a BGM-109-esnek az egyik szárnyát ábrázolja.

A háborúban használt jugoszláv Sztrela-2M indító és egy kilőtt rakéta maradványa a kalamegdani (nándorfehérvári) hadimúzeumban (szintén 2009-es fotó).

A Nyevák máig őrzik Szerbia légterét.

Zord