A Richter-skála szerint 3,2-es erősségű földrengés volt Romániában a Vranca-hegységben április 24-én, szerdán.
Erről a Speciális Irányítási Központ számolt be.
A földrengés forrása 100 km-re volt az ukrán határtól.
Az utolsó földrengést a Vranca-hegység területéről április 14-én regisztrálták, a Richter-skála szerinti 3,9-es erősségű volt.
The post Földrengés történt Romániában appeared first on Kárpátalja.ma.
Hontalan vagyok,
Mert vallom, hogy a gondolat szabad,
Mert hazám ott van a Kárpátok alatt
És népem a magyar.
Hontalan vagyok,
Mert hirdetem, hogy testvér minden ember,
S hogy egymásra kell, leljen végre egyszer
Mindenki, aki jót akar.
Hontalan vagyok,
Mert hiszek jóban, igazban, szépben.
Minden vallásban és minden népben
És Istenben, kié a diadal.
Hontalan vagyok,
De vallom rendületlenül, hogy Ő az út s az élet,
És maradok ez úton, míg csak élek
Töretlen hittel ember és magyar.
The post Wass Albert: Hontalanság hitvallása appeared first on Kárpátalja.ma.
A Görgey Artúr vezette magyar honvédség 175 évvel ezelőtt, 1849. április 26-án a szabadságharc egyik legnagyobb diadalaként említhető komáromi csatában győzedelmeskedett.
Kossuth Lajos katonáinak 1849-es dicsőséges tavaszi hadjáratának elkpézelése szerint úgy kellett mozgatni a honvédalakulatokat, hogy a császáriak ne legyenek tisztában azzal, hol van a fősereg. A honvédség tavaszi támadásának azonban volt három előfeltétele: szilárdan kell tartani a Tisza vonalát, Erdélyt és a Délvidéket, hogy a hátországban semmilyen kellemetlen meglepetés ne történjen.
Ez megvalósulni látszott: márciusra Bem József néhány kisebb, szigetet képező terület híján Erdély javát uralta, a Délvidék úgy-ahogy elcsendesült, így Damjanich alakulatát ki lehetett onnan vonni, a tiszai átkelők pedig Szolnok városával egyetemben a magyarok kezében volt. Ráadásul március végére a szabadságharc legtehetségesebb hadvezére, Görgey Artúr lett a főparancsnok.
A hadjárat első részére érvényes haditerv lényege: a Gyöngyös–Hatvan térségében a császári főerők elé vonul a honvédség legerősebb alakulata, a mintegy 17 ezer katonával és 68 löveggel rendelkező hetedik hadtest azt a látszatot keltve, hogy ez a magyar fősereg.
Közben azonban a tényleges fősereg, a Klapka által vezetett első, az Aulich által vezetett második és a Damjanich által vezetett harmadik hadtest délről csöndesen megkerüli a császáriakat,hogy aztán Gödöllő térségében a háta mögé érjen. A hetedik hadtest ekkor szemből, Damjanichék pedig hátulról támadva szétzúzzák a kétfejű sasos lobogók alatt masírozó császáriakat. Mivel a szemben álló felek nagyjából azonos erőkkel rendelkeztek, az átkaroló hadművelet sikerrel kecsegtetett.
A honvédek esélyeit növelte, hogy a császáriak főparancsnoka, Windischgrätz, sem a magyar hadak nagyságáról, sem pontos elhelyezkedéséről nem rendelkezett megbízható információkkal. Azt hitte, hogy a vele szemben álló hetedik hadtest a fősereg, ráadásul azt követően, hogy Beniczky Lajos honvéd ezredes Görgey parancsára néhány száz fős alakulatával Losoncnál szétverte a császáriak több mint ezerfős alakulatát, elfoglalta a várost, és egy pillanat alatt a Felvidék középső részét is, Windischgrätz északról is komoly erejű támadást várt. Emiatt Pest előterében egy nagyon hosszú, Váctól félkaréjban induló, több mint hatvan kilométeres arcvonal mentén állította fel csapatait.
Először Windischgrätz lépett. Április elsején Hatvannál megtámadta a főseregnek hitt hetedik hadtest előhadát, másnap azonban Poeltenberg Ernő a teljes hadtesttel támadásba lendült és elűzte a császáriakat.Három nappal később a másik három magyar hadtest elérte Tápióbicskét, ahol véres csatában győzött. Windischgrätz ekkor már tudta, hogy két magyar hadoszloppal áll szemben, de azt továbbra sem tudta, hogy melyik a főerő, ráadásul az északi irányú támadástól is tartott. Úgy gondolta: ha a magyarok észak felől is megindulnak, akkor a császári csapatoknak a Dunántúl felé történő visszavonulási útvonalát veszélyeztetik, ha viszont délről támadnak, akkor a Pest irányába történő visszavonulást vághatják el.
Az április 6-án újabb magyar győzelmet hozó isaszegi csata nyomán Windischgrätz felismerte, hogy a honvédség főerői délről támadnak, ami alapján arra a következtetésre jutott, hogy Pest irányába kívánnak előre törni, csapatait tehát ennek megfelelően pozícionálta. Görgey azonban a csata után a pillanatnyi fronthelyzetből kiindulva egy új haditervvel állt elő, amelyben megint egy átkaroló manővert dolgozott ki.
Csakhogy ezúttal észak felé kívánt támadni, mégpedig úgy, hogy a fősereggel Vácon és Léván keresztül tör előre, Komárom irányába.Pest előterében csak a második és a hetedik hadtestet hagyja. Ha a honvédek Komáromnál kiérnek a Dunához, a Pesten és Budán állomásozó Windischgrätz be van kerítve, ráadásul a magyarok előtt megnyílik az út Bécs felé is. Görgey terve azonban felettébb kockázatos volt, hiszen ha kiderül, hogy Pest előtt csak kisebb magyar csapatok maradtak, a császáriak azokat könnyedén elsöprik, és fordítva valósul meg a bekerítési manőver.
A harcok április 10-én újultak ki, mikor is Windischgrätz megtámadta a Pest előtt maradt magyar alakulatokat, a honvédség főerői ugyanakkor Vácnál legyőzték a császáriakat. Görgey újra győzött – csakhogy ezzel Windischgrätz előtt is világos lett, hogy a magyar főerő észak felé mozdult. Mindez azonban már nem segített rajta, mert
Ferenc József a sorozatos magyar győzelmek miatt április 12-én leváltotta.Utóda, Ludwig von Welden lett, aki úgy gondolta, hogy Görgey Vácnál majd átkel a Dunán és Buda ellen vonul. A magyar hadvezér azonban a főerővel tovább haladt északi irányban, és a Nyitra folyóhoz közeledett. Itt vívta meg a két hadsereg a tavaszi hadjárat egyik legvéresebb csatáját. Nagysallónál ugyanis Ludwig von Wohlgemuth a császári negyedik hadtesttel megpróbálta a magyarok útját állni – sikertelenül.
A fényes diadal után a honvédek április 22-én észak felől áttörték a Komáromot 1848 decembere óta ostromló császári gyűrűt, a várba Damjanich és Klapka vezetésével bevonult az első és harmadik hadtest, a hetedik hadtest pedig Görgey utasítására az északi bányavárosok biztosítására indult. Miután a honvédek a Csallóköz irányából is felszámolták a császári ostromzárat, április 26-án átcsaptak a Duna jobb partjára – ezzel vette kezdetét az első komáromi csata, amelyet Görgey és Kossuth is a szabadságharc legfontosabb ütközetének nevezett.
A húszezernél nem sokkal több honvédből álló magyar haderő fényes győzelmet aratott a kétfejű sasos lobogó alatt küzdő harmincezres sereg felett. A diadal nyomán a császáriak Győr felé vonultak vissza, a magyarok előtt pedig megnyílt a Buda felé vezető út.A komáromi győzelem emlékére írta Egressy Béni a Klapka-indulót, amit más néven Komáromi indulónak is nevezünk.
Forrás: hirado.hu
Kiemelt kép: Az I. komáromi csata Than Mór festményén (forrás: Wikipédia).
The post Az első komáromi csata appeared first on Kárpátalja.ma.
Íme, a lista a 10 legfontosabb ásványi anyag hiányának tüneteivel!
Az ásványi anyagok hiánya sok kellemetlen tünetet okozhat, ha ezeket észleljük magunkon, mindenképpen érdemes elgondolkozni azon, vajon elég tápanyag jut-e a szervezetünkbe! Lássuk a jellemző tüneteket.
Magnéziumhiány tünetei:Forrás: EgészségKalauz
The post Milyen hétköznapinak tűnő jelek utalnak ásványianyag-hiányra? appeared first on Kárpátalja.ma.
Április 25-e Szent Márk evangélista emléknapja. Az egyházi hagyomány szerint a hívek ezen a napon könyörögnek a jó termésért, és Isten áldását kérik a munkájukra.
Nem véletlenül esett a választás április 25-re, hiszen ilyenkor a termőföldeken már elindult a munka, a zöldségek nagy része már el van vetve. Nem maradt más, mint gondozni a kertet, és bízni a Jóistenben, hogy az idei időjárási viszonyok kedvezően hassanak majd a növényekre, és bő termésben lehessen részünk.Az eddigiekben Szent Márk napján a szentmise keretében a templomban áldották meg az előre leszakított és kihelyezett búzaszálakat, amelyből mindenki vihetett haza néhány szálat.
Idén Molnár János atya, beregszászi esperes-plébános úgy határozott, hogy visszatérve a sok évtizeddel ezelőtti szokáshoz, nem a templomban szenteli meg a búzát, hanem a hívekkel együtt kimennek a búzatáblára, hogy ott együtt könyörögjenek a jó termésért.A szertartás a szentek közbenjárásának kérésével kezdődött. A szentek litániája után a következő könyörgés hangzott el:
„Jóságos, Istenünk, Hozzád fohászkodunk, hogy e zsenge vetéseket, amelyet az eső és meleg által nevelsz, áraszd el áldásoddal és őrizd meg a termés beéréséig. Add meg népednek, hogy mindig hálás legyen ajándékaidért, a föld terméséből az éhezőket is bőven részesítve, a szegény és szűkölködő is áldja jóságodért szent Neved!”
A szertartáshoz négy evangélium felolvasása is tartozott, mindegyik kapcsolatos volt a terméssel és az isteni gondviseléssel. Az elsőben Jézus bíztat arra, hogy ne aggodalmaskodjunk. A második a magvető történetét mondta el. A harmadik a kenyérszaporításról szólt. Végül az utolsó evangéliumi szakasz Jézus szőlőről és szőlőtőkéről mondott példabeszédéről szólt, mely által hangsúlyozták, hogy Istenéi vagyunk, Őáltala létezünk, Ő táplál, és Ő éltet.
Az eseményt ünnepélyesebbé tette a Szent Kereszt Kórus éneke. A szertartás végén felcsendült a pápai és a magyar himnusz.
A megszentelt búzából mindenki szedhetett egy-egy szálat, hogy otthonukban jelképe legyen Isten gondviselésének és jóságának.
Fehér Rita
The post Búzaszentelés Szent Márk napján appeared first on Kárpátalja.ma.
Az összes elrabolt külföldi túsz elengedésére szólította fel közös közleményben a Hamász palesztin szélsőséges szervezetet 18 érintett ország, köztük Magyarország csütörtökön.
A Washingtonban közzétett dokumentumban felhívják a figyelmet arra, hogy a túszok, valamint a Gázai övezet palesztin polgári lakossága a nemzetközi jog védelme alatt állnak, és „sorsuk nemzetközi aggodalom tárgya”.
„Felszólítunk a Hamász által Gázában több mint 200 napja fogva tartott túszok azonnali szabadon bocsátására. Közéjük tartoznak saját polgáraink is”
– áll a közös nyilatkozatban, amelyet az Egyesült Államok és Magyarország mellett Argentína, Ausztria, Brazília, Bulgária, Kanada, Kolumbia, Dánia, Franciaország, Németország Lengyelország, Portugália, Románia, Szerbia, Spanyolország, Thaiföld és az Egyesült Királyság állam-, illetve kormányfőjének nevében adtak ki.
Az aláíró országok azt is hangsúlyozzák, hogy a túszok részleges elengedéséről szóló és a Hamász által a közelmúltban elutasított megállapodástervezet azonnali és meghosszabbított tűzszünetet jelentett volna a Gázai övezetben, valamint segítette volna a humanitárius szállítmányok növelését, és megteremtette volna a feltételeket arra, hogy a gázai lakosok visszatérjenek otthonaikba.
Az amerikai kormányzat magas rangú tisztségviselője a közlemény kiadása előtt percekkel újságíróknak úgy nyilatkozott Washingtonban, hogy a dokumentumot országok széles köre egyhangúlag írta alá, ami mutatja az ügy súlyát, és amit fogva tartott állampolgáraik helyzete is indokol.
Beszámolt arról, hogy
a Hamász részéről mutatkozik némi nyitottság az előrelépésre a tárgyalásokon, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a palesztin terrorszervezet döntéshozói nem azok, akik a megbeszéléseken részt vesznek. Akik a döntéseket meghozzák, a Gázai övezetben, a föld alatt tartózkodnak a túszokkal együtt– fűzte hozzá.
A tisztségviselő kérdésre válaszolva elmondta, hogy izraeli részről az egyiptomi és katari közvetítéssel kidolgozott legutóbbi megállapodásjavaslat már elnyerte Izrael támogatását, miközben a Hamász részéről nem volt „konstruktív” a hozzáállás, azt ugyanakkor elismerte, hogy a folyamat során volt olyan pont, amikor Izrael sem tett meg mindent az egyezség érdekében.
A tavaly október 7-én elhurcolt 253 túsz közül novemberben többeket elengedtek, és izraeli összesítés szerint 133-an maradtak a Hamász fogságában. Közülük 36 ember halálát is megerősítették, a többiek sorsáról nincsenek megbízható információk.
Szerdán jelent meg egy videófelvétel, amely az izraeli-amerikai állampolgárságú Hersh Goldberg-Polint mutatja. A csütörtökön nyilatkozó amerikai kormányzati illetékes szerint a felvétel hitelesnek tekinthető, így bízni lehet abban, hogy a 23 éves férfi valóban életben van.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábbi nyilatkozata szerint még egy magyar állampolgárságú túsz van a Hamász fogságában.Forrás: MTI
Nyitóképen: korábbi felvétel a gázai harcokról
The post A Hamász túszainak szabadon engedését követelik appeared first on Kárpátalja.ma.
Ma van a háború 792. napja.
Csütörtökön 93 harci összecsapás volt az orosz és az ukrán hadsereg között – közölte az ukrán vezérkar április 25-én.
Az orosz hadsereg 4 rakéta- és 50 légicsapást mért ukrán területekre, valamint 45-ször támadtak többszörös rakétavetőkkel – írták.
A támadásoknak voltak civil áldozatai. Ezen kívül lakóházak, infrastrukturális épületek semmisültek vagy rongálódtak meg.
Az ukrán légierő összesen 13 orosz katonai célpontot talált el, valamint rakétával egy koncentrációs területet.
Nyitókép: ArmijaInform
The post Háború: több mint 90 összecsapás volt csütörtökön appeared first on Kárpátalja.ma.