Miroslav Vasin tartományi gazdasági, foglalkoztatási és a nemek egyenjogúságával foglalkozó titkár rendkívüli sajtótájékoztatót tartott tegnap egyes médiumokban a közpénzek elosztásával kapcsolatos állítások tisztázása céljából. A szóban forgó írott és elektronikus sajtó képviselői ismét éltek a lehetőséggel, hogy támadják a tartományi kormányt – nyilatkozta Vasin.
– A támadások kitervelői tulajdonképpen leplezni akarják a saját, köztársasági költségvetéssel elkövetett visszaéléseiket. Vádjaik szerint a közpénzekből 20 millió dinárt osztott szét a titkárság a Demokrata Párt tagjai között, ők azonban a pénz egy részét választási kampányra költötték el. Ez botrányos állítás – nyilatkozta a tartományi titkár.
Az idei évre a tartományi költségvetés a foglalkoztatási pályázatokra 160 millió dinárt irányozott elő, ennek keretében a Nemzeti Munkaközvetítő Szolgálat által nyilvántartott 800 munkanélküli juthat munkához, illetve fizetett közmunkához. Az említett összegből tulajdonképpen összesen 153 vajdasági foglalkoztatási projektum megvalósulását segítette a tartomány. A vádaskodók viszont ebből a 153 projektumból mindössze 15-öt ragadtak ki és összefüggésbe hozták a pályázat nyerteseit a Demokrata Párttal, valamint annak a tagságávál és a tagok rokonaival – magyarázta Vasin.
– Teljes felelősséggel állítom, hogy az említett 153 pályázat nyertesei között más pártok tagságával is fellelhető a kapcsolat. Felvetődik a kérdés, hogy a vádaskodók miért nem foglalkoztak a fennmaradt 138 pályázat nyerteseinek politikai kapcsolataival, és miért ragadták ki pont azt a 15 pályázatot, amelyeknek közük van a Demokrata Párthoz. A pályázatok kiírásakor és a beérkezett kérelmek elbírálása aorán nem vettük figyelembe a pártbeli hovatartozást, ez egyszerűen nem volt kritérium. Biztos vagyok benne, hogy alapos vizsgálat után kiderülne, hogy a pályázatok nyertesei között ugyanolyan arányban találhatók más pártokhoz köthető emberek. Az effajta vizsgálódás nem tartozik a munkaköri kötelezettségeinkhez, a mi dolgunk az, hogy a 153 projektumnan részt vevő 800 embernek munkát biztosítsunk – szögezte le a tartományi titkár.
Vasin elmondása szerint esélytelen a pályázati eszközökkel való visszaélés, mivel a közmunkát szervező nemkormányzati szervezetek minden hónapban kötelesek bizonyítani, hogy kifizették-e a foglakoztatottakat. Ha a tartományi titkárság tudomást szerez arról, hogy a munkásokat nem fizették ki, a helyzetnek megfelelően fog intézkedni – mondta Miroslav Vasin.
A zürichi székhelyű Swiss Federal Institute of Technology intézet kutatói 43 ezer multinacionális vállalat kapcsolatait vizsgálva megállapították, hogy egy viszonylag kevés cégből álló csoport ellenőrzi a világgazdaság aránytalanul hatalmas részét. A valóság értelmezéséhez nyilván meg kellene próbálni ideológiai előítéletektől mentes nézőpontból górcső alá venni a kérdést. Az összeesküvés-elméletek hívei magyarázatot látnak ebben eszméik igazolására, de akár a szabad piac mindenhatóságát hirdetőek is elméletük megvalósulását remélik az adatokban.
Számos tanulmányban feltárták már, hogy a multinacionális vállalatok hatalmas szeleteket birtokolnak a világ gazdaságából. Emellett azonban sokatmondóak azok az adatok is, melyek segítségével a közvetett tulajdonosi kapcsolatokra következtethetünk. A zürichi kutatók elképesztő adatmennyiséget dolgoztak fel. Egy 37 millió céget és befektetőt tartalmazó adatbázissal operáltak. A komplex hálózatelemzés módszere segítségével a részvényesi kapcsolatokat is megpróbálták feltérképezni. Olyan hálózati rendszert sikerült felfedniük, melynek középpontjában ezernél alig több, egymással szorosan kapcsolódó cég van. Mindegyik legkevesebb két, de átlagosan 20 másik ilyen céghez kapcsolódik részvénytulajdonosként. Amikor tovább elemezték a már leszűkített hálózati rendszert, eljutottak a mintegy 150 cégből álló, még szorosabban összefonódó szupermaghoz. Csoporton belül a részvények háromnegyedét a csoport tagjai tartják kézben, a cégek több mint a fele pénzügyi közvetítő, ők kontrollálják viszont az egész gazdasági hálózat értékének csaknem a felét.
@k= Ez csak természetes?
Ha maradunk annál, hogy nem tartjuk eleve sem jónak, sem rossznak azt, hogy létezik egy ilyen összefonódás, akkor megpróbálhatjuk azt vizsgálni, hogy az egész rendszer stabilitására milyen veszélyeket (vagy előnyöket) rejt magában az ilyen szoros kapcsolatrendszer. Egy meghibásodás esetén ugyanis egy ilyen hálózat abszolút sebezhetővé válik. Nyilvánez történhetett 2008-ban, amikor a Lehmann Brothers csődje a világ egész pénzügyi rendszerét megingatta. A szoros összefonódás azt a kérdést is felveti, hogy mindez milyen hatással van a valódi piaci versenyre? Fontos megjegyezni, hogy a részvénytulajdonlás nem jelent minden esetben valódi kontrollt egy cég működése felett. Mindenesetre, ha a hálózatelmélet szempontjából közelítjük meg a problémát, talán tudományos magyarázattal szolgálhatunk a rendszer kialakulását és működését illetően. Egyben azt is megállapíthatjuk, hogy mivel ugyanolyan felépítést mutat, mint a természetben spontán kialakult rendszerek, ezért a világ pénzügyi rendszerére sem tekinthetünk eleve úgy, mint egy globális irányításra törő összeesküvés eredményére. Az ehhez hasonló struktúrák ugyanis a természetben is gyakoriak. Magukat ideológiáktól vezérelt előítéletektől mentes kutatóknak nevező személyek szerint a világgazdaság fejlődésének természetes fázisa, hogy a népesség 1 százaléka rendelkezik a világ vagyonának nagyobbik része felett.
@k = Nincs véletlen
Egy magyar fizikus, Barabási Albert László hálózatkutató jutott el addig a felismerésig, hogy a kiegyenlítetlen kapcsolateloszlású hálózatok a természettudomány és szociológia különböző területein megfigyelhetők. Korábban a hálózatelmélet abból indult ki, hogy a hálózatok véletlenszerűen jönnek létre. Ez azonban a komplex hálózatokra nem igaz: sem a szociális háló, sem az élő anyag biokémiai rendszere nem véletlenszerű. A hálózatok számítógépes kutatására, digitális mivoltukból eredően a világháló bizonyult legalkalmasabbnak. Meglepetés volt, amikor kiderült, hogy majdnem mindegyik, a legkülönbözőbb rendszerekben létrejött komplex hálózat ilyen: a sejtekben lejátszódó biokémiai folyamatok, a szociális háló, az emberek szexuális kapcsolatainak hálózata és a számítógép-hálózatok. Ezért ma már nem vitatják, hogy a gazdasági életben a hálózati jelenségek döntő következményekkel járnak. A gazdasági hálózatok megértése mind a vállalat szervezését, mind a gazdasági folyamatok terjedésének megértését forradalmasíthatja a jövőben.
A kutatásokból kiderült tehát, hogy a természeti és társadalmi rendszereken belül univerzális tulajdonság a hálózatok létezése. Fontos arra is kitérni, hogy a hálózaton belül megfigyelhető, hogy nem szimmetrikus az adatokhoz való hozzáférés. Akkor van ugyanis valakivel szemben előnyöm és hatalmam, ha én tudok valamit, amit ő nem. A kormányok, pártok, különböző cégek már régóta gyűjtik az adatainkat, tehát tudnak valamit. Nyilván racionális okai is lehetnek az adatgyűjtésnek. Többek között isszafoghatjuk a bűnözést, elejét vehetjük bizonyos betegségek terjedésének. Megfigyelhető azonban, hogy az erős társadalmakat több csomópont jellemzi, melyek között rengeteg a kapcsolat. A gyenge társadalom viszont egy nagy központtal rendelkezik, melynek a nyúlványai mindenhová elérnek ugyan, de nincs közöttük kapcsolódás. Leegyszerűsítve: előbbi a demokrácia, utóbbi pedig a diktatúra.
On Tuesday, June 9th, IPI hosted Nicholas Kay, Special Representative of the Secretary-General for Somalia (UNSOM), and Ambassador Maman Sambo Sidikou, Special Representative of the Chairperson of the African Union Commission for Somalia, who discussed the future of the UN Assistance Mission in Somalia (UNSOM) and the African Union Mission in Somalia (AMISOM) and the challenges Somalia faces as it prepares for a transfer of presidential and parliamentary power next year.
Click here to view the event video on YouTube>>
Mr. Kay termed 2015 the “year of federalism and delivery.” The first five months of the year have seen progress made on this agenda. Somalia is a country, once mired in conflict, which has progressively better functioning governance, where political dialogue is replacing the rule of the gun, and where violent extremism is being countered. Yet much more remains to be done in the run up to the electoral processes scheduled for 2016.
The event was moderated by IPI Senior Adviser, John Hirsch.
Szerbiának még legalább 5–10 évre lesz szüksége ahhoz, hogy teljesen alkalmazkodjon az uniós jogszabályokhoz, vagyis ennyi évbe telik az ország EU-s felzárkózása – értékelte Vladimir Gligorov gazdasági szakember, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Intézet munkatársa a tegnap kezdődött 15. Szerbiai Gazdasági Fórumon, amelyet a pénzügyminisztérium és a Szerbiai Gazdasági Kamara szervezett.
– Az országnak tehát legalább öt évre lesz szüksége, de akár tíz évet is igénybe vehet a jogszabályok összehangolása. Ez alatt az idő alatt nem várható látványos növekedés, hiszen a bruttó hazai össztermék, a GDP csak 2-2,5 százalékkal emelkedhet évente, ezenkívül a gazdasági trendek összehangolása is hatalmas erőt fog igénybe venni. Ahhoz azonban, hogy állami szinten gördülékenyen kezdődhessenek meg a változások, a politikai érdekeket is harmonizálni kell – emelte ki a szakember.
A szakértő úgy gondolja, hogy az országnak olyan gazdaságra van szüksége, amely megállja helyét a nemzetközi versenyben, és azon a véleményen van, hogy az államvezetésnek fokozatosan csökkentenie kellene a termelésben vállalt szerepét.
– Enélkül szinte elképzelhetetlen a gazdasági euróintegráció – fejtette ki véleményét a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Intézet munkatársa.
Gligorov arra is rámutatott, hogy a szerbiai magánszektor jelenleg nem versenyképes, erről az alacsony kivitel és a munkanélküliségi ráta is tanúskodik.
– Az export csupán harminc százaléka a GDP-nek, az ideális arány azonban 60–70 százalék lenne, ha lépést akarunk tartani az Európai Unió gazdasági tempójával. Az alacsony kiviteli mutatók a recesszió és a több éve stagnáló termelés jelei. Emellett az országban a munkanélküliség sem elhanyagolható probléma, mivel a magánszektor csupán kisszámú polgárt alkalmaz. Sokkal jobb prognózisokat lehetne felállítani, ha többen dolgoznának az országban. Nyugodtan megállapítható, hogy az összehangolódás jó ideig el fog húzódni – mutatott rá a szakértő.